c

London, az igazi

Ha nem ugrottunk be Madame Toussauds-hoz fotózkodni a közismert sztárokkal a legendásan izgalmas zenékre és középkori hangulatban taxin vitetve magunk át a történelmi Londonon, s közben nem csodálkozunk rá  a főváros hol lebilincselő, hol sötét-titkaira,  nem beszélve a rajzfilmhősök 4D-s emberpróbáló viadalára , akkor nem voltunk Londonban.

Akkor sem, ha kihagyjuk a felhőkarcoló Sharp 72. emeltéről, madártávlatból a csodás kilátást – egyik oldalról szebb, mint a másikról, bármerre is kémleljük az eget vagy a földet. Főleg akkor érezzük, hogy egy egész odatartozó részei vagyunk, ha szerencsés flótásként kifogjuk  a napnyugta lélegzetelállító aranyló színkavalkádját, és nem bírjuk megállni “milyen varázslatos” felkiáltások nélkül, megsemmisülve átadva magunkat a csodának.

Ha nem kíváncsiskodunk be az ingyenes, hihetetlen gazdag legendás múzeumokba, többek között a Science-be, a Natural Historyba, a Britishbe, a Maritime Museumba, akkor sem voltunk igazán a brit fővárosban. Ezekbe újra és újra vissza-visszatérünk – erre sarkallnak a még fel nem fedezett kincsek.

A gyerekek egyik kedvence a Sciene Múzeum, ahol például a Csodák Palotája jellegű Wonderlab, a  3D-s meghökkentő és lebilincselő természetfilmek tesznek minket gazdagabbá, nem beszélve a repülős szimulátorokról, és a legkülönbözőbb interaktív galériákról.

A másik kedvenc a Natural History Múzeum, annak dinós, vulkános kiállítása csak ráadás a számtalan érdekesség, különlegesség mellett, mint amilyen például az év természetfotói. Erről  rögtön a greenwichi Tengerészeti Múzeum aktuális meghökkentő csillagászati fotói jutnak eszembe, amikre rápillantva a kisiskolásunk is lecövekelt.

Élvezte a greenwichi Harrison Ford planetárium ékes angol nyelven szóló vetítését is annak ellenére, hogy nem az anyanyelvén hallgatta. Kisfiúnk azzal meg teljesen meghökkentett, hogy a British Múzeum Feminin Power  (Női erő) kiállítását nemcsak hogy engedte nyugodtan megnéznem, hanem még ő kérte egy-egy furcsa bábszerű lény alá írt magyarázat fordítását, annyira megragadta a fantáziáját a szokatlan alak.

Kihagyhatatlanok a történelmi királyi paloták is. Ha nem zarándokolunk el legalább az egyik History Royal Palace-hoz, mondjuk a Towerhoz, és ott nem caplatunk fel a XI. század fából épült Londonával ellentétben a hófehér kőből épült fenyegető fehér toronyba, az interaktív foglalkozásokra,  számtalan fotót készítve közben  páncélokról, akkor hiányos lesz a látogatásunk.

De választhatjuk  a feleségnyakazós VIII. Henrik Hampton Court-i palotáját, persze a játszótéren vagy a labirintusban kezdve. Vagy  a méltatlanul mellőzött gyönyörű Kew Garden botanikus kertjét (itt a Kew palota rejtőzködik), felkapaszkodva a lombkorona szintre, bekíváncsiskodva a változatosnál változatosabb üvegházakba, akkor is hibázik a London- kiruccanás.

Ami viszont fantasztikusan kiegészíti ezt, az a Kew Gardenhez közel lévő bő 42 hektáros WWT Wetland, ahol a vizes élőhelyek vadon élő állataival ismerkedhetünk rejtett madárleseken. Sétálgatva pedig számtalan színpompás  kacsafajt ismerhetünk meg. Itt is repülnek az órák – hol nem? S repülnek a napok is, vége is a londoni vakációnknak, pedig számtalan helyre még el se  jutunk   – jövőre veled ugyanitt…Vagy még az idén?

A szerző, Bodrog Beáta fotóival

c

Tobozszüret a Follyban

Így igen lelkesen kutatták fel, melyik fa kerül épp sorra, sőt ellesték a szüretelés alpintechnikai eszközökkel, illetve puszta kézzel, bukósisakban történő szüretelés csínját-bínját is. Az ajándékba kapott néhány toboz az adventi koszorúnkon fog emlékeztetni a visszatérésre a hidegebb időben is – az arborétum minden évszakban csodás.

 A Balaton édenkerjének is becézett népszerű Folly Arborétum egyedi fekvésű: szinte lehetetlen olyan helyen leülnünk, ahonnan a magyar tenger   szívet melengető látványa ne  vonzaná  a tekintetet – borús idő nem akadály. A Kisörsi-hegy meredek oldalában, Badacsonyörsön Folly dédnagyapa pusztán  kedvtelésből telepítette be a legkülönbözőbb fenyőfajtákkal 1905-ben a fél hektáros területet – mára ez már ötre gyarapodott-. Ezek mellett örökzöldek, növénykülönlegességek és  főleg szőlők kúsznak fel a domboldalon, bár a sláger akkor is a négyszázféle tűlevelű.

Az óriástobozú fenyő tobozára fel is mászhatunk, ugyanis az idén felújított, öt méter magas kilátó ezt a formát utánozza Kruppa Gábor Ybl-díjas építésznek köszönhetően. Ennek a különleges-fafaj tobozának a szürete jövőre lesz esedékes -két esztendő szükséges a megéréshez.  A kilátó megmászása után barangolni lehet nehéz, sziklás ösvényen, emberpróbáló kőrengetegen át az Öreg Arborétumhoz. De szinte mindegyik út járható gyerekkocsival, nyáron akár strandpapucsban slattyogva is: a Folly a gyerekeknek igazi paradicsom.

Séta közben hol az óriáshinta, hol az atlaszcédrusok lombkoronájába épített Folly-fészek, hol az óriás csúszda, hol meg a kihagyhatatlan játszótér téríti el a csöppségeket és cseperedőket a sétaútról.  A romantikát kedvelőknek ott a csüngő kék atlaszcédrusok árnyékában megbúvó, minden szemet gyönyörködtető lugas.

Aki pedig épp azon töri a buksiját, ugyan milyen évek múltán is felemlegetett helyen, ne valami „snasszon” esküdhetne meg élete párjával, ne habozzon! Itt kitárt karokkal várják: a dédpapa kilenc lánya egyikéről Ilonáról, a virágok édesanyjáról elnevezett helyszínt az unokák is felemlegetik majd. És ha épp alkonyodik, akkor akár a fényfestésben is gyönyörködhetünk hamarosan.

Ám a Folly meglátogatása nagy „veszélyeket” is hordoz magában. Ugyanis nem tudjuk megállni, hogy ne vegyünk egy-egy sudár ciprust, Csontváry Kosztka Tivadar híres festményére gondolva egy-egy libanoni cédrust vagy éppen bármilyen más örökzöldet. Sőt esélytelen ellenállni az étterem finom illatainak, például a pirított mandulafenyő-magos sütőtök-krémlevesnek, és Follyék saját kreációjának, a pirított fenyőmag réteggel megbolondított, mindig friss Folly krémesnek.

Ekkor még meg sem említettem fantasztikus kézműves forralt borukat, amit magunk édesíthetünk ízlésünknek megfelelően cukorral. De a „sima” bort kedvelők sem szomorkodhatnak: a Folly Budai Zöld és a Cédrus bora mellett az idén először lehetett megízlelni a Boróka borcsalád vörösét is borkóstoló keretében.

Hideg ide, hideg oda, hétvégéken kerti sétákkal, családi programokkal, speciális menüajánlattal folytatódnak a programok – a szabadban pattogó tűz látványa feledhetetlen. Ide nem lehet rosszkor menni.

Sőt itt befejezni se lehet a látogatást – a kíváncsiság nem hagy nyugodni az embert, mennyit változhatott a kert az utolsó bekukkantás óta. Nem csoda, ha vissza-visszatérünk. Így könnyen lehet, hogy a bakancslistájukon a Folly mellett csak egy haloványka pipa szerepel majd a látogatás után, mert aki egyszer meglátja, az vágyódik oda vissza, tehát nem lehet kipipálni. 

Úgyhogy nagyon tessék vigyázni!

Fotók: Bodrog Beáta

c

Tündérkert Noszvajon

A “hölgyek szárnyának madaras szobájába csak úrhölgyek és szolgálóik léphettek be. Urak és gyermekek nem!” – invitálja somolyogva Nagy Adrienn színésznő  jó humorérzékkel a kíváncsiskodókat sajátos hangulatú idegenvezetésén  a  noszvaji kastélyban, ahol a kor ünnepelt színésznője, Déryné is fellépett. Épp hogy befejezi a mondatot, mikor egy önfeledt kiáltás töri meg a csendet: “Végre egy hely! Apa! Te maradj kint a gyerekkel!”

Ki hinné, arisztokratáék is voltak gyerekek!

Nagy Erzsébet barokkzene specialista is megoszt velünk egy sztorit: a kastély bemutatásakor egyszer annyira meglepte korhű ruhájában a vendégeket, hogy egyikükből kibukott: “Magácska itt lakik?” “Persze,  itt ragadtam a barokk korból”. A kastélyban több különlegességre is bukkanhatunk. Az egyik például az unikornis, ami igen ritkán fordul elő kastélydíszként. A másik egy esemény: ha valaki épp Bálint napkor keveredik oda, akkor bizony köthet hivatalosan egynapos házasságot is.

Így kipróbálhatja, milyen is a házasélet. Egy napig biztos, hogy fenékig tejfel. Ha már láttuk a Bükk ölelésében megbúvó Noszvaj barlanglakásait is, kapjuk nyakunkba a lábunkat, és ugorjunk át Felsőtárkányba. Ha idejekorán leparkolunk, és sétálva közelítjük meg a gyönyörű völgyben az egykor Magyarországon élt vagy három tucatnyi dinoszaurusz parkját, hirtelen “ugatás” hallatszik. Nyakunkat behúzva körbevizslatunk, hány eb akar minket szétszaggatni. Aztán rájövünk,  csak az aranyos dínók köszöntenek minket sajátos stílusban.

A Magyarországon valaha előfordult mozgó, hangot adó 35 dínófaj lelőhelye

Ha némely törpicsek talán apu ölébe készül kéredzkedni ezek hallatán, annak elárulhatjuk, ha rávicsorog arra a behemót dinóra, azaz kimutatja a foga fehérjét, akkor a nemzetközi múzeumi minősítéssel rendelkező, izgő-mozgó dinoszauruszok reszketni fognak tőle… Így aztán peckesen, tűhegyes aprócska fogait csattogtatva sétál végig a  ösvényen a csemete, hogy aztán ugrálóvározzon, vizi dodzsemezzen, gokardozzon, és egyhamar haza se térjen. 

Másnap meg egy kis “kastélybeli” lubickolás után folytatjuk az őskalandot: ugorjunk be ősemberékhez háztűznézőbe a közelben lévő Neandervölgyi -barlangba, a Bükk déli kapujába, a hegység leghosszabb   völgyébe. De ez a hetvenezer évvel ezelőtt élt galád ősünk arra nem gondolt, hogy mi babakocsival, strandpapucsban akarunk beslattyogni hozzá, így kifejezetten élmény – mászással megközelíthető helyen
rendezte be “fényűző” lakását.

Subalyuki látogatóközpontba találkozunk csak ősapánkkal “személyesen” 

Sziklamászás előtt vagy után ne felejtsünk el beugrani a Subalyuki látogatóközpontba, ahol nemcsak ősapánkkal “személyesen” ismerkedhetünk meg, hanem a korabeli világgal, a kőmegmunkálás emlékeivel akár szakavatott idegenvezetés keretében.  Sőt kirándulhatunk akár innen, akár Noszvajról is a közelben lévő “aktuális” kaptárkövekhez. 

A Noszvaj közelében lévő Szomolyán 13 kaptárkövön 132 fülke várja a kirándulókat

Ha aztán arra merünk gondolni, hogy milyen is jó lenne egy kis borkóstoló a sok minket bizonyos fokig leamortizáló gyerek program után, nyugodtan tárcsázzuk a noszvaji Gazsi pincészetet, ahol saját házasítású borcsodáikat kóstolgatva, a gyerek meg “borkorcsolya”-sütit élvezettel majszolgatva ismerkedhetünk a borkészítés fortélyaival. Bárki, bármikor csatlakozhat a kóstolóhoz, akár menet közben is: mintha régi ismerősök  érkeznének az élvezetes nedűt kóstolók számára – azonos nyelvet beszélünk, a minőségi borét.

A kíváncsaiknak “Szézam tárulj” a borkóstolókat is vezető vendéglátó gazdának, Szögedi Sanyinak az útmutatásával.

Jöhet a száraz fehér Gyöngyharmat, a rozé 1111, a vörös száraz Test-vér akár szimultánban is, mert Szögedi Sanyi nemcsak a mesélésben  szakértő. Aztán álmélkodva körbejárjuk a hamarosan nyíló, szinte mellettük megbúvó új pincészetüket, és rögtön be is szeretnénk jelentkezni ide. Ha meg eljön a szabadság vége, ugorjunk be hazafelé menet a szihalmi Magyar-Tár-Házba, ahol csemetéink akár népi mesterséget is kipróbálhatnak, például fúrhatnak is ősi módon, nemcsak az egyes tájegységek  népviseleteivel ismerkedhetnek vezető segítségével. 

A szihalmi Magyar Tár-Ház Interaktív Élményközpontban, azaz  az egri káptalan egykori magtárában  a Kárpát-medence népi kultúrájával is ismerkedhetünk. 

Aztán majd csak azt kell egyeztetni a családi kupaktanáccsal, mikor folytassuk a kalandot. A gyereket hagyjuk ki a demokráciából, mert akkor soha se fogunk hazaérni. Pedig néha dolgozni is kellene…. 
A noszvaji Tündérkert Hotelben szálltunk, ahol nemcsak élőzenés vacsorákkal lepik meg a vendégeket, hanem lehet csatlakozni akár a babaúszáshoz, sőt a halpedikürt is ki lehet próbálni.
Fotó ls szöveg: Bodrog Beáta

c

Hazavittem Szekszárdot

A saját Costa Rica-i kávéültetvényről származó, ritka finom kávé, cukor nélküli fantasztikus forró csoki és a családi hagyományokon alapuló kézműves mézeskalács, gyermekkorunkat idéző málnás cukorka, sőt kakasos (!) nyalóka csak gondos “felvezetője” volt a Szekszárdi borvidék megismeréséhez, melyeket meg-megfűszereztek az élet savát-borsát adó családi sztorikkal például a Heimann Borászatban.

A Heimann Pincészet egyedi hordói

Örömmel éreztük, micsoda áldás lehet, ha együttműködnek a helyi borászatok, amit egy most megszületett telefonos applikáció is bizonyít. Ennek a letöltésével bárhol legyünk is, a legfrissebb információhoz juthatunk az itteni közlekedéssel, pincészetekkel, tájegységekkel kapcsolatban. Így mindannyian hazavihettük a 2500 hektár összterületű borvidéket az applikáció réven a zsebünkben, köszönve ezt a Szekszárd Borvidék Nonprofit Kft.-nek.

Az Eszterbauer Pincészet

Nagy elismeréssel nyugtáztam, hogy ezek a borászok a Covid-okozta igen nehéz időszakot
úgy tudták átküzdeni, hogy az életben maradásért folyó küzdelem közben egymást
támogatták, sőt ilyen körülmények között képesek voltak csúcsborokat alkotni. Hajlottunk igazat adni nekik abban, hogy ez a legszebb és legjobb borvidék minden tekintetben, földrajzilag is.

A borkút Szekszárd főterén – színház az egész világ

Valóban szerencsés, mert az ország egyik legmagasabban fekvő területén a Sió, a Duna összefolyása, az Alföld és a Dunántúl simogató találkozása sajátos mikroklímáját teremtett. A löszös talaj alatt vagy húsz méter mélyen vízzáró agyagréteg segíti a szőlő optimális vízellátását.

Bele is szerettünk egy kicsit a változatos, madárfüttyös, nyújtózkodó napsugaras, gyurgyalagos Szekszárd környéki tájba. Varázslatos alkonyi színek a dzsiptúrán.

És itt még nem is beszéltünk a vörös agyagról, ami a legjobb talaj a kékszőlőnek. De itt a fehér is jól érzi magát. Lehet, hogy még dombra kaptatnak fel dolgozni a gazdák, mondjuk kapálni, de tutti, hegyről jönnek le egy kis borkóstolás után.

Borral festett képek, amik színe idővel változik, a Garai Pincészetben

Megértettük, hogy Szekszárd a saját útját akarja járni, és senkihez se akar hasonlítani – ahogy ezt a Vesztergombi Pincészet tulajdonosa ki is fejtette. Nézzük csak azt a tényt, hogy a szekszárdi borászok ötször nyerték el Az év borásza kitüntető címet, mellyel a hazai borvidékek között rekordot értek el.

A Takler Pincészet borszentélye sejtelmes fényben

Sőt korábban magyar vörösbor soha nem kapott Grand Gold díjat, ami most “megesett” a 2022-es Wine Trophy berlini versenyén – a három nyertes vörösből kettő volt szekszárdi (a Schieber Patina Cabernet Franc és a Vesztergombi Alpha). A borvidék egy-egy ikonikus borához kapcsolódó különleges túrákra is gyúrhatunk évente háromszor: hol a kadarka, hol a kékfrankos, hol a bikavér jut szóhoz.

A szekszárdi Kávé Háza 1927 többször nyerte el az “Év legkedveltebb kávéháza” megtisztelő címet. A magyar kávékultúra megteremtői közé számító vállalkozás számtalan étteremnek, kávéháznak és kávézónak szállít többek között minőségi kávét saját Costa Rica-i ültetvényéről. Sőt Specialty Coffee Assosiation of Europe minősítette szakmai stábja képzéseket tart a kávé megszállottjainak, legyenek azok versenyzők vagy baristák. saját oktatótermében. A képen a fantasztikus ízű cukor nélküli kakaóm, igazi műalkotás.

A finomabbnál finomabb, változatos bormustrákat csak megkoronázni tudta egy-egy borászat ritka finom ízeket kínáló konyhája. Itt nem hagyhatom ki sem a térség legjobb szállodája címet háromszor elnyert Takler Pincészetet, sem a békakuruttyolás varázsát plusz élményként nyújtó Bodri Pincészetet, nem beszélve a Mészáros Borházhoz tartozó Hotel Meropsról, mely a Szekszárd környéki löszfalban oly szívesen fészkelő méhecskevadászokról, a gyurgyalagokról kapta nevét.

A Mészáros Borház, alias Hotel Merops

Ezek fészkeit kutattuk a löszös szurdokon dzsipünkkel átverekedve magunkat, miután Szekszárd meseszép látványát a tetőre felkaptatva magunkba szívtuk. Hihetetlen panoráma itt is, nemcsak a pincészeteknél.

Érezzük, ahogy a természet békessége a szívünkbe költözik.És néhány élvezetes kóstoló és érdekes sommelier- bemutató után újra eszembe jutott a “Szegszárdon Születtem, Szinésznőt Szerettem” sora Karinthy Frigyes tollából. Azt írja itt, hogy Babits ” néhány nappal születése előtt … titkos figyelmeztetéssel rávette édesanyját, hogy utazzék Szegszárdra, nehogy … leendő versében az alliterációt elrontsák.”

A szépapa mézeskalács-készítő nyomdokaiban jár a Petrits család. Családi titkos receptek alapján készült itt bicikliző úttörő mézeskalács, Trabant majd Porsche, illetve hatezer apró pöttyből álló goblen-hatású csoda is . Az itt kapható kézműves gyertyak bizony csonkig égnek. A  nosztalgiázóknak meg ott a mézes, hűtött márc szörp formájában.

Megértettem Weber Pannit is, a Szekszárdot és főterét sztorizva bemutató idegenvezetőt is, nemcsak a borászokat, aki áhítattal említette, milyen csodás élmény volt magyar irodalmat tanítania Babits városában…

Ekkor egy pillanatra megállt bennünk az ütő. Főleg ha épp magyar szakon végzett az ember. Tényleg! Ilyen lehetőség nem adatik meg csak a kiválasztottaknak. Ezért érintett meg engem Weber Panni búcsúszava: itt megtalálod azt a közeget, amivel magadat gazdaggá tudod tenni. Jó, hogy itt hajtom álomra a fejem.

Fotók a szerző felvételei

c

Londoni kuriózumok

Nekem a tavasz kezdetén a szokásos élvezetes korzózások mellett a megragadó fotókiállítások mint igazi highlightok jelentették az egyik érdekességet, ahol az órák csak úgy repültek. Most például egyrészt az év nyertes csillagászati fotóiba merülhettünk bele (köztük négy magyaréba is!) a greenwichi Tengerészeti Múzeumban. 

A Shark, a Tower híd és a Walkie Talkie

Másrészt a Science Múzeum elgondolkodtató fotótárlata az egyre inkább zsugorodó amazoniai őserdő pusztulását, bennszülött törzsek vezetőinek  vészüzenetét közvetítette – meg kellene hallanunk ezt is, noha nem  a szomszédból jön ez a kiáltás a puszta életért. Mert ez egyre inkább veszélybe kerül. 

Sztetoszkop-történelem a Science Múzeumban

Erre a Természettudományi Múzeum fantasztikus versenygyőztes állatfotói is  felhívták a figyelmet a kiböjtölt, az ellesett “állati pillanatok” megörökítése mellett. 

A Stonehenge -kiállításon

A hírneves British Múzeum meg a Stonehenge-t megelőző és követő, sokunk számára rejtett és kevésbé értett világba vezetett be értékes tárgyakat is bemutató, hiánypótló kiállításán – enélkül fehér folt maradt volna ez a csoda a számunkra. Elgondolkodtató volt a záró mondat is: minden kornak megvan a maga Stonehenge – amit megérdemelt, vagy amire vágyott. 

Aztán egy-egy értékes, érdekes filmet is megtekinthetünk –  a Science Múzeum 3D-s filmjei elvarázsoltak, például a  Antarktiszról szóló, ami a legújabb kutatások hihetetlen eredményeit tárta élénk. 

Egy-egy múzeumi program után pihenésként üljünk be egy pubba vacsorázni: kedvencem a Weatherspoon-lánc szíves kiszolgálói, kedvező ár – érték aránya miatt. Estéinket hangulatos séták mellett egy-egy színdarab megismerésével színesíthetjük. 

Shakespeare Globe Színháza

Feltétlenül ismerjünk meg egy épp műsoron lévő Shakespear-i darabot az író Erzsébet-kori híres  Globe Színházában feltéve  a koronát a napra. Sajátos, humorral is megspékelt Hamlet előadásuk örök emlék marad. Ha jóval korábban érkezünk ide, akkor a vicces korabeli színházi előadások titkaiba avatnak be minket színházi idegenvezetés keretében. Felejthetetlen az impozáns Királyi Operaház híres szereplőgárdával előadott Rigolettó is, amit most is vastapssal jutalmazott a műértő közönség. 

Királyi Operaházban az Othello előadás előtt

Érdemes, ha már Londonban vagyunk, az általunk kevésbé ismert, a vérbeli küzdeni tudást példázó leghíresebb brittel, Churchillel is közelebbi ismerettségbe kerülnünk. Ezért a miniszterelnökségi hivatal (Downing Street 10) közelében, a tíz láb mélyen lévő Cabinet war roomba látogatunk el. Innen irányította ugyanis kabinetjével együtt a hadműveleteket a csüggedést nem ismerő premier miniszter.

Churchill fotóit is megtekinthetjük a Cabinet war roomban

Meglepő, hogy sokszor járt a halál árnyékában, vagy egy tucatszor meghalhatott volna, de mindent túlélt: küldetése volt.

A teljes embert minden szempontból bemutató kiállításon azt olvastam többek között a festeni is jól tudó, nehéz gyerekkort megélt Churchillről, hogy egyszer azért került néhány napra kórházba, mert átkeléskor rossz felé nézett az úton a baloldali közlekedésről ismert Nagy – Britanniában..

Én azóta csak mosolygok, ha eltévesztem a look right irányt. A ringlispil módszer vált be: mindig mindenféle, főleg balra és jobbra kapkodjuk a fejünk. De ha egyszer, véletlenül épp bejönne végre a look right, azaz tényleg jobbra nézünk, akkor balról húzhat el egy autó a változatosság kedvéért az orrunk előtt – egyirányú utca volt a lelkem. 

De mosolyogva túltesszük magunkat ezen, sőt a nagy távolságokon is. A többnyire emeletes buszok tetejéről a változatos városképek, hömpölygő gyalogosok mellett a londoni trafic jamet, azaz forgalmi dugót csúcsidőn kívül is élvezhetjük. Így bőségesen van időnk az újabb és újabb élettel teli, hangulatos városrészekbe bele- belefeledkezni. 

 Legközelebb a nyár derekán térünk vissza ide, hogy megnézzük Londont gyerekszemszögből is… Bár el kell ismerni, hogy az előbb említett ingyenes múzeumokban nem a lurkók fognak hamarabb kifáradni … 

Fotók: Bodrog Beáta

c

Nápoly és az Amalfi-part

Először is Nápoly nemigen pályázhatna sikerrel a tiszta város címre, pláne nem az élhető városéra. Azon izgultam sok turista sorstársammal együtt, nehogy mi legyünk a nápolyi zebrák első élő kövületei, ugyanis a legtöbb autós fejében a zebra, az nem létező fogalom.

Nápolyi-öböl

Sőt egy garantáltan nem őslakos pergő olaszával élénken mutogatva, fél kézzel úgyahogy kormányozva perlekedett velem, mert botoran nekiveselkedtem a zebrának, egy életem, egy halálom. De a piros se számít egyes vezetőnek, keresztülhúz a gyalogosok hadán – mindenki túléli. Kezdek bizakodni, talán sikerül még nekem is épségben hazaérnem. Nem követem a harcedzett bennszülött gyalogosok példáját, akik még piroson is átverekedik magukat a zöldre nyomuló autóáradaton.

De tekintsünk el ettől, és nézzük az igazi élvezeteket. A legnagyobb élményt a Caserta Királyi Palota vízeséssekkel, ritka növényekkel teli parkjának felfedezése volt elektromos bringával, a kerékpárt kölcsönző tulajdonos Di Girolamo úr szakavatott ajánlatának köszönhetően.

Nem lehetett betelni a Castel Sant’Elmoból kitekintve a Nápolyi-öböl naptól ragyogó látványával, fülelve a csendet meg-megtörő olyan apróbb zajokra, mint egy erőt fitogtató kakaskukorékolás, elhúzó repülő zúgás, a világba bevijjogó sirály, egy mentő elhaló szirénája, egy kósza szamárpanasz. Mindezek egybeolvadnak egy álmodozó fiatal gitárimprovizációjával és a szél süvítésével.

A másik gyönyörű kilátásra Altraniból indulva leltünk rá. A gyalogosok Amalfiba vezető alagútjából ösztönösen egy “titkos”, épp nyitva hagyott folyosón “surrantunk be”, majd fellifteztünk vagy nyolc emeletnyit. Fenn a ritkán látható pompázatos Amalfi pálmákkal, citrom- és narancsfákkal fogadott
madártávlatból. Aztán lépcsők százai.

Biciklivel felfedezzük a Caserta Királyi Palota kertjét

De térjünk vissza Nápolyba. A szépet kedvelő biztos nem fog tudni ellenállni a Nápolyi Királyi Palotának, azaz a Palazzo Reale királyi termeinek, mely V. Károly német-római császár soha meg nem valósult látogatására épült – este fél 8-ig várja a látogatókat. De nem maradhat ki a 18. század legnagyobb európai
építkezése, a Reggia di Caserta sem, a királyi udvar ekkor ugyanis ebbe a jobban védhető városba költözött Nápolyból.

Amalfi dómja

A nápolyi Bourbon királyok egykori rezidenciájában királyi lakosztályok és könyvtárak, pazar várószobák sora mellett egy hatalmas betlehem ejti bámulatba a szemlélőket, hogy csak néhány “apróságot” említsek. Hol pazar díszítéseket, hol dúsgazdag, intarziás bútorokat, vázákat pillanthatunk meg. Visszatérve Nápolyba a lelkes műkedvelő nem bír ellenállni a dóm közelében lévő Filangieri-gyűjteménynek sem. Ez is különleges sevres-i, meiseni, velencei, japán, kínai, cseh porcelánjaival, a szamurájokat is megidéző harci fegyvertárral, bútoraival.

A neves politikus – gyűjtő, Gaetano Filangieri rajongói között tudhatta magát Franklin Benjamint is, akinek a hozzá írt levele pompás dolgozószobájában ki is van állítva.
Ennyi csodával azért még ne teljünk el. Vár minket a Nemzeti Régészeti Múzeum, többek között most egy érdekfeszítő gladiátor kiállítással, amit 3D-ben is élvezhetünk a legmodernebb technikát képviselő ún. AR-szemüveggel.

Ravellóban a Villa Rufolo botanikus kertje

Ez szemünk elé idézi az egykori valóságot is: a romokra rávetíthetik például az épület fénykorát megjelenítő képeket, videókat az ókorba repítve minket vissza. Ebbe a múzeumba például érdemes felhasználnunk a sok kedvezményt tartalmazó Campania Artecard egyik ingyenes belépőjét. Ennek vagy egy hét napos változatát választhatjuk öt ingyenes belépővel, vagy a három naposát, igaz, hogy csak két ingyenessel, de közlekedéssel együtt (csak az UnióCampania járataira érvényes). A másik ingyenes belépőt meg a Vezuv 79-es kitörésének egyik áldozatára, Pompejre vagy Herculaneumra szánhatjuk. Herculaneumban a Virtuális Archeologiai Múzeum külön csemege.

A Filangieri-gyűjtemény

Nem szabad elmulasztanunk a megismerkedést a Diocletianusnak áldozatul eső Szent Januárius (Gennaro) püspök kincstárával sem a gyönyörű dómban és katakombájával, különben nem leljük meg Nápoly egykori lelkét. A hihetetlenül gazdag kincstárban lenyűgöz a csaknem négyezer drágaköves 1713-ban készített
mitra, azaz püspöki süveg, mely igazi mesterdarab, akárcsak a 17. század végi püspöki lánc. Ezt bő 3300 gyémánttal és királyok, nemesek adományozta drágakövekkel, smaragddal, rubinttal díszítették. És ekkor még nem is beszéltünk a lelki elmélyülést bronzba öntött szobrokról.

A katakomba jegyünkkel még Sant Gaudius földalatti sírjához is elkíváncsiskodhatunk. Vigyázzunk, ez csak tíztől három órán keresztül van nyitva, tehát ott érdemes kezdenünk.

A Caserta Királyi Palota

Nápoly ugyan nemigen lesz a kedvenc városunk, és fel kell kutatnunk, hol ízlelhetjük meg híres gasztronómiai kínálatát, de a még nem látott múzeumai vonzanak vissza. Élvezzük a sétát történelmi központjában, a téblábolást, nézelődést az Amalfi-parton. Nemhiába lettek világörökségi helyszínek.
Nemhiába mondják a bennfentesek, Nápolyhoz hozzá kell szokni. Az Amalfi-part meg szerelem az első látásra.

Az Amalfi-partszakasz

Szállásunk mind Sorrentoban, mind Nápolyban a központ közvetlen közelében volt, a Sorneto Relais Basementben illetve a Garibaldi roomban a hasonló nevű tér mellett. Mind Pasquale, mind Carmina kiváló vendéglátók.

Fotó: Bodrog Beáta

c

Remélés, cuháré Novajon

Itt egy hatodikos kisfiú olyan talpraesetten mesélt a Novaji Remélők Egyesülete hagyományos népi télűzéséről, amit sok felnőtt megirigyelhetne, sőt a velem lévő hatéves óvodást is rögtön barátjává tette a kormos kéz “projekt”-tel. Ekkor döntöttem el, hogy a jó 1300 lakosú Eger-közeli falu téltemetésén feltétlenül részt veszek.

Ki volt, aki bekormolt titeket?! – kérdezi a lányok bekormozásával éppen végző legény a leányokat. Ebből a rituáléból a fiúk se maradnak ki (korábban őket inkább borotválták kéretlen-kelletlen), némelyek igazi afrikai feketévé változnak. Szinte senkit sem hagynak ki a bekormozásból, ami nagy szerencse, hisz a korommal együtt lemossák majd a rontásokat, a betegségeket, alighanem a Covid gonosz vírusait is. Bőszen űzik 11-től egész fél négyig a telet: bojtárlegény “kurjantása hallik s pattogása hangos ostoroknak”, sőt a gyerekek
kereplőzéssel, fülsiketítő füttyögéssel segítenek be a felnőtteknek.

Készül a lángos a hobbi-fogadósné, Szilvia és Tibor segítségével

Ha már ettől se lesz vége a télnek, akkor semmitől. Akinek nem ízlik a lángos, szóljon! Hogy nagyon jó?- kurjant egyet-egyet Szilvi, aki jog- és igazgatási iroda vezető, Novajon volt jegyző, a reggeliző helyszínünkön meg hobbi-fogadósné (ahogy saját maga fogalmazott) a férjével, Tibivel együtt pincéjükben, a Tibi bácsi Borpincéjében (a Google maps mint Szilvia és Tibi Pincéjét jelöli a Petőfi úton).

Ízletes bányászlángost, házi pálinkát, forralt bort kínálnak reggelire, ebédre meg igazi házi babgulyást.
Nagyon jól nézel ki, Kristóf! – dicsérik meg a beügető zászlótartó csikóst is, aki végigkíséri lován a remélés menetét. A reggelizőket a menyasszony kikérési helyre innen trahitorral (traktor húzta “hintó”) zötyögtetik le igazi kis falunéző túra keretében….

Csak ne olyan hevesen, násznagyom – koordinálja a közel kétszáz éves hagyományos remélést Piroska néni, a Novaji Remélők Egyesülete elnökhelyettesének, Juhász Péternek a nagyija. Elárulja, hogy a regélés szava a
regölésből (énekmondó: ‘jeles napokon a falut járó, énekelő és adománygyűjtő fiatalok egyike’) eredeztethető. Azt is megtudom, hogy Piroska leányként fogadta szívébe e hagyományt, és másfél évtizedet dolgozott segítőivel azon, hogy a remélés felkerüljön az világörökségi listára – 2016 lett a neves évszám.

Aztán a Lajta Néptáncegyüttes tánca utánra nagy nehezen elkészül a vonzó, nagypocakú menyasszony, Sanyi. Ugyanis a tradíciót követve a remélésen csak fiúk, férfiak vehetnek részt, a hölgyek mint kísérők, segítők kísérhetik a menetet. Mikor suttogják egymást között, hogy a menyasszony már negyedik éve Sanyi, csak már nem olyan sovány, belém bújt a kisördög.

A Novaji Remélők Egyesülete elnökhelyettesének, Juhász Péternek télűző kürtszava

Megkérdeztem tőle, miként érzi magát, hogy az oltár előtt mindig faképnél hagyják, és mindig ugyanaz a legény a “bűnös” ebben. Ezt nem lehet megunni! – ezek szerint “ez az, amit nem lehet megunni”

A magasabb, és mindenórás menyasszonyt és fess vőlegényét két tündér kisbojtár (óvodások) vezeti fel, és két vőfély kíséri pompásan feldíszített botokkal. Őket a hagyományos mesterségek űzői követik, köztük a borotváló borbély és segítő párja, a köszörűs. Az “áldozatot”, a polgármestert persze igen márkás borítva pengével (fakés) “kopasztották” meg: Nem kell csűrni-csavarni, egyenesen kaparni,

Az ostorpattogtató télűző ifjú

Otthagyja a szőrt, leviszi a bőrt. Ott a biciklijét toló, faputtonyos drótostót, a hátikosaras, tojást gyűjtő cigányasszony, a tollas tojús zsidó, akinek szalonna van rátűzve a botjára….. És indul a menet, a traktor pótkocsiján ülő zenekar pedig húzza a menetelnivalót, majd az evészeti-ivászati meg-megállásokkor a talpalávalót a tánchoz.

Vegyétek fel a harmadik. oltást! Ingyenes! Ide kéritek? – humorizálnak a házi pálinkát, bort, süteményeket, szendvicseket kínálók egyik portáján az arra vonuló remélőktől, a kísérőktől, akik egy része Pécsről, Debrecenből, Füzesabonyból, Érdről, Budaörsről, a közeli egri egyetemi kollégiumából jöttek – nemzetközivé nőtte ki magát ezek szerint a remélés az idén.

Szilárd, hajthatom a lovakat? A muraközi és magyar hidegvérű lovak gazdája leszáll a bakról, átnyújtja a hajtásra áhítozónak a gyeplőt: Közben a házaknál a remélőknek szánt finomabbnál finomabb házi dolgokat, kolbászt, sonkát, szalonnát, tojást nyújtanak a lovaskocsiban ülőknek – ezt a menet befejeztével jóízűen elfogyasztják majd el a remélők. Kapaszkodjatok! Mindjárt indulunk….

Eladó a menyasszony!- hangzik el a menet vége felé a “násznép” előtt, a hangulat a tetőfokán, mikor elhúz három katonainak kinéző helikopter felettünk – egy pillanatra megfagy a hangulat – az élet beköszönt.
Este találkozunk a cuháréban! – köszön el az egyik remélő a korai sült szalonnás, rántottás, kolbászos vacsora után, hogy a fennálló jó három és fél óra alatt kipihenjék a menyasszony kikérés, a felvonulás közti kínálás és táncolás vagy öt órán át tartó örömteli fáradalmait, már amennyire lehet.

Elfáradt a menyasszony

Akik pedig nem kísérték végig a menetet, azok a sportpályán megkóstolhatták a karcagi birkafőzők finom főztjét, megoldhatták az eseménnyel kapcsolatos tesztet, bekíváncsiskodhattak a faluházba, a tiszta szobába – ide a remélők is bekukkantottak, sőt, a mocsolyási pincesoron borkóstolóra látták őket vendégül.

Ide fogok költözni, mihelyst tudok! Ez nagyon jó hely! – lelkendezik egy tizedikes pesti srác az esti táncmulatságon, a cuharén, akit a diósgyőri kollégiumban vele együtt lakó focis társa hívott le a novaji remélésre. Megértem. Hol van még egy olyan hely, ahol eggyé válnak a lakosok egy cél érdekében, és idegeneket is vendégül látnak? Akit rögtön befogadnak, mintha mindig hozzájuk tartozna? És akik segítik egymást, bármilyen kicsi vagy nagy tisztséget töltenek be? Gondolkozzunk csak….
Na, ugye. Megmondtam.

Érdekességek Novajról

Ilyen jót régen nevettem – meséli az egyik megtermett férfiember a remélés előestéjén tartott színházi előadás után. Nem vendégszínház vígjátéka kacagtatta meg a falusi nagyérdeműt, hanem a helyi általános iskola összes alsós diákjának tehetséges előadása. Nem felejtik el a siker érzését, és ezért érdemes csinálni! – vallja mindenki szeretett Zsuzsa nénije. A Gál Zsuzsa tanítónő megalkotta fergeteges humorú, rímekben előadott történetén szórakozva a Foxi Maxi frenetikus rímei jutottak az eszembe, az volt ilyen telitalálat – a falu honlapján bele is lehet ebbe kíváncsiskodni. Úgy tanítja az alsósokat itt tizenkilenc esztendeje Zsuzsa néni, akit előszeretettel kormoztak be tanítványai a remélésen, mint Móra Ferenc idejében: egyszerre tanulnak a négy osztály diákjai.

A tizenöt alsós fantasztikusan adta elő Zsuzsa tanító néni darabját

Amit a harmadikosnak magyaráz, azt nemegyszer az odafülelő elsős mondja fel – ritka szerencse a nagyok titkos tudását kifürkészni. Olyan egyéni foglalkozást kapnak itt a gyerekek, mint sehol máshol a szokásos nagy létszámú osztályokban – életre szóló élménnyel, kiváló alappal indulhatnak ezek a gyerekek.. Ez a testreszabott foglalkozás sokat jelentett korábban is, jónéhány jelentős tudósunk, költőnk a falusi iskolák egyedi bánásmódjának is köszönheti, hogy tehetsége megmutatkozhatott – véli az egyesület egyik lelkes segítője, Tajcs Veronika. Ezért fájlalják sokan, hogy a felső tagozat, az igazi tehetséggondozás néhány éve megszűnt. Pedig az eredmények beszéltek.

Novajnak van egy bő ötven éves asszonykórusa, mely több Arany Páva díjat nyert a megmérettetéseken. A regionális népzenei találkozókat is koordináló neves Bimbó Zoltán szakmai vezetésével a kórus tíz körüli tagja csak a helyi népzenekutató összegyűjtötte eredeti novaji népdalokat adja elő. A tradicionális népviseletben, hagyományt követve kontyot viselő hölgyek három fős kis csapata pedig magyarnóta versenyeken első és második helyezéseket ért el.

Ennyi minden rejlik egy kis 1300 fős körüli falucskában, ami fizikailag szinte nem több, mint egy kocsma, egy Coop és egy szőlőhegy, ahogy az egyik segítő találóan megjegyezte. Őt ez az összefogás, a szeretet vonzotta ide, és soha nem akar innen elmenni. Itt igazán embernek érezheti magát az ember……

c

Minőséget és tudást a gyerekeknek is!

Zala Judit és Viktor, a Sweetic Csokoládé Manufaktúra vezető házaspárja ugyanis nem l’art pour l’art ötli ki és alkotja meg nagy műgonddal finomabbnál finomabb és különlegesebbnél különlegesebb csokoládéjaikat, pralinéikat, jeges icepopjaikat.

Arra tették fel az életüket, hogy bevezetik a gyermekeket, akár már ötödikes kortól (de kivételek biztosan lehetnek) a csokoládé élvezetének mennyei birodalmába úgy, hogy közben tanul is a nebuló. Ez azt jelenti, hogy fogja tudni értelmezni a nyalánkság csomagolásán szereplő összetevőket és látni ezekből, melyik a silány, csak csokinak csúfolt tábla, azaz olcsó termék és az ehhez képest ugyan magasabb árú, de minőségi, valódi ízorgiát nyújtó csokoládé.

Kóstolótál az ismert három féle csokival, fehér, ét- és tejcsokoládéval, a bal sarokban lapul a negyedik fajta, a Ruby 47,3% kakaószárazanyag tartalommal, gyümölcsös ízjegyekkel

CsokiCOOLtúra programjuk keretében felkutathatják az érdeklődő diákok és fölnőttek a csokiműhely kulisszatitkait, beleshetnek a csokitörténelem számukra addig rejtett falai mögé. Ez itt valahogy sokkal érdekesebb, mint a muszáj-történelemóra. S mivel számon se kérik tőlük a tudást, legfeljebb nyereményekkel kecsegtető játékos kvíz formájában, rögtön megjegyeznek sok mindent – nemhiába angolul COOL, azaz szuper. A csokoládéfogyasztás kulturális históriájával ismerkednek, nem beszélve az igazi csokoládé előnyös hatásairól tesztelés, azaz csokimajszolás közben.

“Mit választanál? Három sütit, amik nem túl finomak, de tele lehet pakolni vele a pocid – kérdezte egyszer egy cukrász a gyerekeket – , vagy csak egyetlen egyet, ami után megnyalod a tíz ujjad, Covid ide vagy oda? Nincs belőle több, pedig bekebeleznél belőle még legalább kettőt (mert nagyon szerény vagy)?

Bevezetés a kóstolásba

Némelyik lurkó komolyan elgondolkodott ezen, mert választania kell a mennyiség és a minőség között. Sokszor a szemünk, valahogy inkább a mennyiséget választja a minőség helyett, holott tudjuk, az utóbbit kellene. Így vagyunk valahogy a csokival is: megvesszük az olcsóbb kategóriás rengeteg cukorral, ízfokozókkal, aromákkal telenyomatott, hidrogénezett, csokinak nevezett fincsi nyalánkságokat, amiktől mi szép pufikká terebélyesedünk, vagy gömbölydedek lesznek gyermekeink s talán cukorfüggők is.

Pedig ugyanannyi pénzért szerettünket megajándékozhatnánk egyetlen egy minőségi csokoládéval, aminek igazán kedvező élettani hatásai vannak szemben a minőségin alulival. Ebben ugyanis igazi kakaóvaj, vanília, kakaómassza adja meg az ízét, így nem kell bele sem ízfokozó, sem sok cukor (ebből jóval kevesebbet tartalmaz). A minőségi csokoládé mérsékelt fogyasztása segíti az élvezet mellett a gondolkodást (matek dolgozat), csökkenti a koleszterinszintet (nagyi), jó a bőrnek és fogyni is lehet tőle (esetleg anya vagy a szomszéd), csökkenti a stresszt (diák – tanár, dolgozó – főnök).

Sőt megelőzheti a cukorbetegséget, ráadásul a boldogsághormonok termelésével olyan fergeteges jókedvet tud varázsolni, mint a mértékletes, igazi minőségi pálinka kóstolása, ami mellékesen a torok fertőtlenítésével (szentségtörésnek tűnik, bocsánat, de érdemes gargarizálni vele, kiköpni bűn lenne persze) a gonosz Covid vírusok mumusa.

Kóstolás és tanulás – mennyei párosítás. Tudtad, hogy “a csoki kakaóbabból van, úgyhogy a csokoládé tulajdonképpen saláta?” – súgnak a saját csoki tallérjukat elkészítő gyermekeknek a kapott csomagoláson, majd újabb ötlettel egészül ki e meglepő megjegyzés: “Ezt a szüleidnek is mondd el, azért, hogy minden nap adjanak neked belőle. Ha még több izgalmas dolgot szeretnél megtudni róla, akkor pedig irány a könyvtár!”
A Sweetic Csokoládé Manufaktúrával szemben valóban ott a szigethalmi könyvtár, amivel a Covid okozta tiltások előtt virágzott az együttműködés – ez remélhetőleg folytatódik majd a közeljövőben.

Anya, hol a csokim? Jó hír, hogy téged is fogadnak… Neked is jut egy kis harapás. A nagy ugyanis a gyerekeké…

c

Mackófarsang az állatkertben

A számítását mindenki megtalálta: az, aki mackóetetést, fókakalandot, jegesmedvét ebéd közben akart látni. Az, aki pillangóvá, tigrissé vagy bármilyen vágyott állattá szeretett volna változni egy kis arcfestés segítségével. Az az aprócska, aki tátott szájjal, ragyogó szemmel játszhatott anyuval, apuval, nagyival a neves Kerekítő foglalkozások zenés forgatagában, rá-rácsodálkozva a mondókákra, a zenére, a hangszeres játék dallamára, a nekik igen tetsző mozgásformákra.

De az sem panaszkodhatott, aki kézműveskedhetett: az előkészített álarcokat magának dús fantáziával feldíszíthette csillogóbbnál csillogóbb állat- és növényformákkal, tollal, díszekkel. De volt érdekfeszítő
előadás is a nagyobbaknak, sőt kiállítás is „Bocs, van egy perced?” címmel.

Macipofi arcfestés a barlangteremben

A Főkapu téren zajló óriásbábos utcaszínház jelenetein a felnőttek is jókat kacagtak. A humoros vásári kikiáltó bemutatta a jóképű Csülök Cucut, a karácsonyi kocsonya egyetlen túlélőjét,.a tavalyi húsvéti sonka menekültjét, a súlyos testi sertést, azaz kövér disznót, aki mágikusan a szemünk előtt fogyott le rabul ejtő táncát követően pillanatok alatt. De a lelkes Csülök Cucu követők a felvonulás előtt vagy után nyomozhattak is izgalmas állomásjátékok keretében.

Kerekítő manó mondókás mókája a barlangteremben

Mindeközben persze felkerestek a mindent tudni akarók egy- egy ismeretlen ismerőst is.

“Olyan a feje, mint egy vírus!- mondta az egyik néhány éves szakértő lurkó megpillantva a koronásdarut. Érdekes megállapítás. Azt mutatja, hogy a mai gyerek jobban ismeri a hírhedt vírus kinézetét, hiszen minden fórumon ez özönlik feléjük mint egy-egy ritkábban látott állatét.

Az egykor nálunk is őshonos fakó keselyű ismerkedik a “betévedő” látogatókkal a röpdéjében

Az egykor nálunk is őshonos fakó keselyű ismerkedik a “betévedő” látogatókkal a röpdéjében

Egy éve már az óvodában is meséltek a Coronáról a nagycsoportosok a kicsiknek teljes szakértelemmel,
hiszen kik is értenének jobban ehhez a témához, mint az ovisok. Ezért is fontos a mai felfordult világban, hogy kicsik és nagyok, családok és társaságok belefeledkezhessenek a természetbe, közelebbi ismeretségbe
kerülhessenek az állatokkal köszönve ezt a állatkertnek, a Mackófarsangnak, sok mókával és kacagással. Addig sem a fejük fölött függő Damoklész kardjára tekintenek..

Ennél jobb helyre nem is lehetett volna jönni. Ugyanis a napokban került napvilágra az a keblünket dagasztó örömteli hír, hogy Európa 126 vezető állatkertje közül a 15. helyre lépett elő a négy évvel ezelőtti előkelő 17. helyéről a Fővárosi Állat- és Növénykert .Ez a Zooscape 2020 – Sheridan’s Handbook of Zoos in Europe 2015-2030 című, a múlt év legvégén megjelent könyvben olvasható fehéren-feketén.

Medvelesen

Hogyan keletkezett ez az értékelés? Az idős Anthony Sheridan az üzlettől visszavonulva új életcélt tűzött ki maga elé: végigjárja újra és újra Európa állatkertjeit, és egy saját maga által kidolgozott összetett pontozási rendszer alapján értékeli is a látogatói élményeket, a szolgáltatásokat, az ott folyó szakmai munkát stb.

Nagyra értékelt művében a fővárosi zoo olyan nagy állatkerteket és -parkokat előz meg, mint a koppenhágai, a berlini, az amszterdami, a hamburgi, a londoni, az antwerpeni a barcelonai, a két párizsi és a tenerifei LoroParque (!). Méltán lehetünk rá büszkék.

Fotók: Nigicser Bálint

c

Róma haladóknak

Ha a Ciampino reptérről buszozunk a városközpont felé, érdemes útba ejteni a II. világháború miatt feledésbe merült világkiállítási modern negyedet, az EUR-t.

EUR-negyed a Szökőkutak kertjével

Innen a vízesések kertjét megcsodálva juthatunk tovább metróval a lateráni Szent János bazilikába, a négy legrangosabb pápai bazilikák egyikébe, ami a város és a földkerekség minden templomának anyja és feje.

Ne hagyjuk ki itt a műremekeket is rejtő kerengőt, a Falakon kívüli Szent Pálban meg a kincstárat.
Ott egy István, László király ereklyét tartalmazó úrmutatóra is rábukkanhatunk a második tárlóban.

Nero Aranyháza

De kíváncsiskodjunk be a föld alá is, előre foglalással persze, milyen is lehet a magát harminc méteres magasságú “szobrocskával” értékelő Nero Domus Aureája, azaz Aranyháza. A legjobban az érdekelt volna, hányszor tévedhetett el benne a római nép “aranykoszorús költője”, aki állítólag csakúgy felgyújtotta Rómát saját örömére?

A ma sötét labirintus annak idején elefántcsonttal, arannyal és különleges értékkel volt tele, ma csak a gyönyörű falfestmények nyomai utalnak az egykori fényűzésre. Végeláthatatlan huzatos folyosórendszerében “tévelyeghetünk”, persze idegenvezetővel, aki kezében ott volt a joker, a kijutás jutalma. Így aztán mindenben szót fogadtunk neki, felhúztuk az orrunkra a maszkot, ahányszor csak kérte.

Ha már földalatti részekről beszélünk, elgondolkozunk azon, milyen is lehetett a Colosseum alagsora, ahol a vadállatok, gladiátorok vártak bevetésükre? Újdonság az, hogy akár le is mehetünk ide vezetővel, ha jó előre megvesszük a Full experience ticketet. Ezzel még Augustus és Lívia házát és a múzeumot is megtekinthetjük a Palatinus dombon, valamint a Forum Romanum jobb utolsó épületét, a csak vasárnap nyitva tartó Curiát , azaz a szenátus i.e. 44-ből származó tanácskozó épületét is, akárcsak ennek a közelében az ókor és középkor találkozását fémjelző gyönyörű freskós Santa Maria Antiqua templomot.

Hosszú kilométereket caplatva érdemes egy kis pihenőt tartani: mi sem jobb ennél, minthogy kiállítással folytassuk a programot. Az Antik Művészeti Nemzeti Galéria 13-16. századi műkincsi ejtenek rabul a Palazzo Barberiniben, ahol egy különösen érdekes kiállítást sikerül kifognunk. Azt járják körül, hogy ki mint festi meg Judit és Holofernes jelenetét, a középpontban Caravaggio zseniális képe.

Szállásunk a központban lévő Termini vasútállomástól csupán néhány percnyi sétára lévő Hotel Positano**-ban volt, ahonnan gyalog vagy metróval bárhova gyorsan odajuthattunk. A Trevi kúthoz például fél óra kellemes sétával, az esti koncertek után pedig kedvünk szottyant hazagyalogolni. Csendes, egyszerű a szállás.

LA Palatinus dombról a rálátás a Forum Romanumra és a Viktor Emmánuel -emlékműre

A galéria másik gyűjteménye a Corsini palotában vár minket. Innen nem szabadulunk egyhamar, ugyanis kihagyhatatlan, ha már itt vagyunk a szemben lévő reneszánsz lakban , a Farnesinában megtekinteni, hogyan haladnak a Raffaello freskók felújítási munkálatai. Utána visszatérünk a Corsiniba, mert közvetlenül a galéria mellett ott a fantasztikus Biblioteca Dante tárlat főleg olaszul értőknek.

Látogatás a Corsini Palotában (Antik Művészeti Nemzeti Galéria)

Mivel csak egy kőhajításnyira vagyunk a botanikus kerttől, besétáltunk oda is dinoszauruszokkal parolázni – vagy két tucatnyi dinó, kihalt tengeri élőlények kiállítása vezeti be a látogatókat egy letűnt világba.

Elmerengve a Barberini palotában látottakon követjük a balhékat különösen kedvelő Caravaggio nyomát: kíváncsiak vagyunk a franciák nemzeti templomában, a Szent Lajosban lévő három caravaggioi Máté evangélistáról készült képre, a reneszánsz Szent Ágoston bazilika Caravaggio Madonnájára (de itt ne hagyjuk ki Rafaello munkáját sem).

A Colosseum Maxentius bazilikájával, Constaninus diadalívével

Ezután a Navona tér környékét elhagyva a 119-es minibuszra felpattanva egy fotó erejéig megállunk a Trinità dei Monti temploma előtt (XII. Lajos francia király idején kezdték építeni), hogy letekintsünk a spanyol lépcsőn nyüzsgők népes seregére és a lenn megfeneklett bárka szökőkúttá formált-szobrára. Mielőtt folytatnánk utunkat a Piazza del Popolora Caravaggio nyomát követve, nem bírunk ellenállni a csábításnak, és beugrunk a Michelangelo tanítvány Volterra Keresztlevételét is szemre venni a Trinità dei Monti templomba.

Aztán a Santa Maria in Popolóban a caravaggoi Szent Pál megtérése és Szent Péter keresztre feszítése kerül sorra. Ehhez a templomhoz egykor csatlakozó kolostort, ahol Luther Márton volt az egyik ott élő szerény szerzetes, már vagy ötszáz éve lebontották.

Bramante kis Tempietója belülről

A különlegességekre kíváncsiskodónak ajánljuk a Rómára szép rálátást nyújtó Gianicolo dombon, a Garibaldi téren az épp délben eldördülő szokásos ágyúlövést. A legszerencsésebb bedugott füllel, hogy jól, de ne túl jól halljuk. Annak idején azért rendelte el ezt a pápa, hogy egyszerre szólaljanak meg a harangok az ágyúdörgést követve.

De ha már ide felbuszoztunk, akkor ne csak bekukucskáljunk a San Pietro in Montorio templom melletti .kerítésen át megcsodálni Bramante érett reneszánsz Tempiettoját, amit ott állított fel, ahol Szent Péter keresztje állt a hagyomány szerint, hanem kérjünk ide bebocsátást a templomra merőlegesen lévő Spanyol Akadémia épületében.

A legszebb betlehemek közé tartozik a  San Cosma e Damiano templomé

Ha netán megéhezünk a sok járkálásban, ki tudna ellenállni a tél közepén egy becsületes nagyságú fagyinak, amikor a ragyogó napsütésben (ha szerencsés csillagzat alatt születtünk) lemelegszik az emberről a kabát napközben? Ha már lúd, legyen kövér, ne elégedjünk meg kevesebbel, mint a Magdalena utca százötven (!) féle fagyiját kínáló Della Palma fagyizó nem éppen szegényes választékával.

Csak étcsokisból vagy hatfélét számoltam össze… Ha ránézünk a helyiek kérte fagyikölteményekre, csodálkozunk, hogy több emberre való fagyiadaggal télen is könnyűszerrel megbirkóznak, pedig nem is gyerekek. A gyermekeknek itthon valamilyen érthetetlen ok miatt valahogy jobban megy a fagyizás, mint a fölnőtteknek.

Aztán máris van erőnk a Pantheon felé sétafikálva bemerészkedni Hadriánus császár egykori templomába, ahol engedünk az invitálásnak: egy húszperces választott nyelven (kivéve magyar) hallgatható film vezet be az ókori Róma kulisszatitkaiba.

Sétálva a kulcslyukhoz, útközben a Palatinus falai világítanak a lenyugvó nap fényében

Ha már megtapasztaltuk, milyen is Róma egy-egy részecskéje a föld alatt, a földön, akkor érdemes madártávlatból is rápillantani az örök városra. Nemcsak a Gianicolo domb és a Trinità dei Monti magaslata kiváló erre, hanem naplemente felé közeledve a Narancsfák kertje is. Ide az Igazmondó szájtól (Bocca della verita), a görögkatolikus Maria in Cosmedin középkori báját megtartó templomtól indulva juthatunk.

A kígyózó sorállásban kellően kitartók akár meg is leshetik, hogy néz ki a vatikáni Szent Péter Bazilika kupolája az Aventinus dombon álló Máltai Lovagok házának kulcslyukán át. Mi nem álltunk ebbe a minimum egy órás téblábolást jelentő “rövidke” sorba, hanem a Narancsfák kertjéből csodáltuk meg teljes szépségében.

Sokan előszeretettel randiznak itt ekkor, vagy épp kattintgatják szorgalmasan fényképezőgépeiket, akárcsak azok, akik ekkortájt panorámalifttel felcipeltetik magukat az “esküvői torta”, azaz a Viktor Emmánuel- emlékmű tetejére. A kulcslyukas kukucskáláshoz másnap kora délelőtt battyogunk vissza.

A fényviszonyok bár nem az igaziak, mégis kiszenvedünk egy számunkra elfogadható fotót. A különleges római programoknak ezzel korántsincs vége. Ugyanis adventkor betlehemek tucatjai emelik feldíszített karácsonyfákkal együtt az ünnepi hangulatot.

A legszebbek közé tartozik az SS Cosma e Damiano templomé – a gyakorlatban nem találtunk olyan templomot, ahol ne állítottak volna emléket Jézus születésének A legnépszerűbb látnivalók közé tartozik a spanyol lépcső tövében oszlopon álló Mária szobor, mely a szeplőtelen fogantatás ünnepe óta telis tele van virággal . A kosárnyi fehér rózsát maga Ferenc pápa helyezte december 8-án hajnalban a szűz lába elé.

Biopark Róma

Amire rácsodálkozhatnak még a haladók is Rómában az az, hogy egy tizenhét hektáros állatkerttel is büszkélkedhet az örök város a Borghese park északi csücskében. A biopark bő ezernyi állattal és több mint kétszázhúsz állatfajjal vár kicsiket, nagyokat olyannal színpompás madarakkal, mint például a skarlát ibisz vagy olyan állatritkasággal, mint a fehér tigris.

Mária áll az oszlop tetején a spanyol lépcső tövében, a szeplőtelen fogantatás ünnepe óta tele virággal

De érdemes a szem kielégítése után a fülnek és léleknek is táplálékkal szolgálni: menjünk el koncertre Róma első protestáns templomába, a kiváló akusztikájú Falakon belüli Szent Pálba. Itt gyönyörű környezetben olyan csodálatos zenei élményben lesz részünk, mint a karácsonyi koncert. Ezen ugyanis az énekkar saját orgonistája hangszerelte a legismertebb karácsonyi dalokat. Kezdetben ismeretlennek tűnik a dallam, morfondírozunk, ugyan melyik dal lehet ez, de egyszer csak átível a dallam egy jól ismert, mindenki számára igen kedves énekbe. A három tenor, a Vivaldi örökzöld Négy évszakja is felejthetetlen élmény.

Koncert Róma első protestáns templomában az opera szervezésében

Ezzel persze korántsem fejeztük be Róma érdekességeit, amik között a naplemente bearanyozta ókori épületek, például a Palatinus a Circus Maximusról nézve, állják az idő sarát. Reméljük, még sokáig.

Szállásunk a központban lévő Termini vasútállomástól csupán néhány percnyi sétára lévő csendes, egyszerű Hotel Positano**-ban volt, ahonnan gyalog vagy metróval bárhova gyorsan odajuthattunk. A Trevi kúthoz például fél óra kellemes sétával, az esti koncertek után pedig ha kedvünk szottyant, hazagyalogolhattunk.

Fotó és szöveg: Bodrog Beáta