Reykjavík a Perlan Múzeumból a híres Hallgrímskirkjaval
Egy izlandi életében akár 6-8 vulkánkitörést is láthat premierplanban élete során, ahogy én is – meséli magáról nyugdíjas idegenvezető ismerősöm. A sok helyszíni tapasztalatszerzés ellenére mégis lenyűgözte őt is, rólam nem is beszélve, az az egyedülálló LÁVA SHOW, amit itt a fővárosban, a kikötő közelében, értékes múzeumok szomszédságában láthatunk. Mivel azt valljuk, ha lúd, legyen kövér, ezért egy VIP jeggyel állítottunk be egy szeles, hideg februári este – a nyolc órási előadásra sikerült csak helyet kapnunk, mert a minden páros órában tartott bemutatóra korábbra esélytelen még télen is bejutni, hacsak nem vesszük meg időben a jegyeket a neten. VIP jegyünkkel mi nemcsak egy általunk választott italt kortyolgathatunk bemelegítésként, hanem még a kulisszák mögé is betekinthetünk a show végén.
Itt rácsodálkozunk a lávát vagy 1200 fokra fölfűtő kályhára, amit csak igazi hőálló ruhában lehet “etetni”. A show alatt igazi izzó lávafolyásnak s a lassú kihűlésnek lehetünk tanúi – az emelkedett hőmérsékletben pillanatok alatt mi is emelkedett hangulatba kerülünk. A show-t bemutató fiatalember meg-megpiszkálja a hűlésnek induló lávát hőálló öltözékében sok érdekeset mesélve közben, hogy megmutassa, a kifolyt lávának csak a külseje lesz valamivel hidegebb, ami már csak “csupán” olyan szűk ezer fokos lehet, míg a belseje erősen izzik – ilyen otthon a túrós rétes, jut eszembe a rétegeket megpillantva.
Ha már láttuk a Lava Show-t, akkor jöhet csak a többi. Mondjuk a közelben lévő jónéhány múzeum.
Ha olyan lóg az eső lába időben caplatunk kalapfaló szélben, mondjuk télen, akkor mindenképpen egy meleg hely a nyerő. Jöhet a repülés 3D-s szemüveggel: irány a FLY OVER ICELAND.
A film történetében egy süvítő szeles napon a helyi vadász kunyhójából indulunk egy rövid természetfilm összefoglalóval, ahol évezredek troll meséje nyomán ízelítőt kapunk Izlandból. Aztán jön maga a csoda: a 3D-s filmvetítés. Itt lenyűgöző képek pörögnek előttünk a vulkánok, gejzírek földjéről – egyedülálló élmény. Egyik pillanatról a másikra egy snittel átugró álomszép tájak felett siklunk át, legyen az havas csúcs, a nyár melegét árasztó tenger vagy a levendula illatot árasztó mező – ezt jólesően be is szippantjuk. Egyszer ragyogó időben repülünk szabadon, lábunk lógatva, néha ösztönösen felkapva, nehogy beüssük egy hegycsúcsba, megbotoljunk egy-egy sziklában, felszántsuk a tengert vagy elsüllyesszük oldalba kapva a felénk rohanó hajót.
Máskor meg bőrünkön permetet érzünk – az elmaradhatatlan februári szitálást – ezzel bizony meg kell barátkozunk, télen, tavasz közeledtével, akárcsak a kalapszaggató széllel. Repülés közben érzelmeink hullámvonatán utazva érkezünk meg a nevezetes reykjaviki templom, a Hallgrimskirkja előtti tűzijátékra, hogy a következő másodpercben azonnal a hozzá hasonló alakú hegy tetején találjuk magunkat a mélység mámorát átélve. Fantasztikus felvételek, kiváló szerkesztés. Azonnal megnéznénk újra.
Mikor lenyűgözve kijutunk az utcára, hát nem belebotlunk az AURORA REYKJAVÍK TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUMba?
Az Északi Fény Központ kiállítása a mitológia és a tudomány együttesében, nagy képfelbontású, 4K minőségű mozifilm és lélegzetelállító fotók segítségével igen élvezetes. Közben megsúgja azt is, milyen technikával, hogyan készítsünk majd fotót, ha észlelnénk az északi fényt, az aurora borealist. (https://aurorareykjavik.is/)
Aztán betérünk ismerkedni IZLAND BÁLNÁIval, ahol már a legelső bálnánál, a Belugánál leragadunk, pedig még több tucat tengeri emlős akar bemutatkozni nekünk. Ez a Beluga, az orosz belij, azaz fehér szóból származik, a legzeneibb bálna – vagy ötven különböző hangon tud kommunikálni. Aztán ott a legkisebb cet, ami csupán 45-70 kilogram súlyú, 1-2 méter hosszú. Kis teste miatt alaposan fel kell tankolnia, óránként ötszáz hal megteszi. Ügyes vadász, mert tíz támadásból legalább kilenc, ha nem mind a tíz sikeres. Mivel az ellenségének, a gyilkos bálnának nem akarja felhívni a figyelmét, fütyülés helyett alig hallható klikkelő hangokat hallat.
A kiállításon a kicsiket gyereksarok origami hajtogatással, színezővel, könyvekkel, plüssökkel csalogatja, sőt az interaktív kivetítő se kutya: gombnyomásra az aktuális bálna egyes testrészeivel, érzékszerveivel lehet közelebbről ismerkedni, olyanokkal, mint a szaglás, a szív stb. Még a bálnák által megtett utat is nyomon lehet követni érintő képernyős monitoron.
Aztán pihenésképpen izlandi mondákkal ismerkedünk a reykjaviki VIKING MÚZEUMban, a SAGAban. Legendabeli és történelmi, élethű viaszfiguráin keresztül Izland korai eseményeit, a kulcsfontosságúakat is megismerhetjük a többnyelvű, mobilra tölthető audioguidnak köszönhetően, élvezetes módon. Sőt itt még jó szerkókba is beöltözködhetünk. Csodás. https://sagamuseum.is/
Ha kifáradunk, ugorjunk be a KAFFIVAGNINNba, ahol a kávézás mellett akár finomat ebédelhetünk is, s jó eséllyel még jól is lakhatunk – ezt nem mondhatjuk el minden helyről.
De az igazi lazítást Reykjavík TERMÁI jelentik. A drága élelmiszerárakkal szemben ezek kedvező árúak, sőt benne vannak a REYKJAVÍK CARDban is. A termákba este tíz óráig bármikor beugorhatunk akár reggel hatkor is. Ide eljönni nem luxus a helyieknek, hanem lételem, mint annak idején a rómaiaknak a fürdő. De nemcsak a termék miatt érdemes Reykjavík kártyát venni – a 72 órás a legkifizetőbb – , hanem mert jónéhány múzeum ingyen megtekinthető vele, és mert ingyen közlekedést biztosít.
Így kibuszozhatunk a kijjebb lévő SKANZENba, az ÁRBÆR OPEN AIR MUSEUMba, ahol az eltűnt Izlanddal ismerkedhetünk barátságos környezetben. A máshol lebontott, itt felépített házak – egy 1820-as a legrégebb – fa és kő házasodásával születtek, ajtóval biztosítva az istállóba való közvetlen belépést. Praktikus. Megszemlélhetünk egy 10-14 éveseknek való iskolát is a huszadik század elejéről sok korabeli fotóval – itt az Újtestamentumon gyakorolták az olvasást. Megszívlelendő.
Egy másik természeti program a REYKJAVÍK FAMILY PARK AND ZOO igaziból akkor szórakoztató, mikor megnyílik a vidámpark része: a belépőjeggyel, vagy a Reykjavík kártyával ingyenesek az attrakciók. Ilyenkor, tél – tavasz határán a mini botanikus kert illetve Izland őshonos állatai, mint például a róka, a fóka meg a háziállatok lehetnek érdekesek.
Ne hagyjuk ki az izlandi NEMZETI MÚZEUMOT se, hiszen ott ismerkedhetünk magukkal az izlandiakkal, történelmükkel, kultúrájukkal, életkörülményeikkel.
Búcsúzásképpen nem bírunk ellenállni az egyik legnépszerűbb múzeumnak, a PERLANnak.
Minden nagyon tetszik nekünk itt, többek között a vulkánkitörésről szóló film. Látjuk a kitörés előtti, utáni állapotokat, magát a kitörési folyamatot is, sokféle szemszögből. Aztán irány egy igazi, mínusz 10-15 fokos gleccser belseje. Nagy előnye, mielőtt megfagynánk, kisétálhatunk. Lenyűgöző a 3D-s szemüveges planetáriumi ismerkedés is a természeti jelenségekkel.
A változatos kiállításokon sokféle állat közül főleg a madarakkal jutunk közelebbi kapcsolatba érintő képernyős, rövid videót bemutató monitorokkal. Megdöbbentő, hogy a meredek sziklafalon egy icipici helyen két fióka nyújtogatja csőrét a falatért, mikor a mamához közelebb lévő kimambózza tesóját a fészekből a szakadékba – így nincs vetélytárs. Kemény a küzdelem az életért. Izgalmas az is, ahogy a fiókák repülni tanulnak – gyakorlatilag halálugrásnak vélnénk ezt a vízbe, de a picik kiállják a próbát. A természeti jelenségek se maradnak ki az interaktív feladatok közül. A látogató például rámutat a falra vetített kép egyik választható pontjára, ami megmutatja az éghajlat melegedés következményeit. Máshol egy nagy “kormánykerék” forgatásával kideríthetjük, milyen éghajlat változásra számíthatunk, ha a számítások bejönnek: 15 körüli fokot jósolnak 2200-ra ott, ahol vagy kétszáz éve 8 fok alatti hőmérséklet volt.
A Perlan Múzeum valóban igazi gyöngyszem. Nélküle nem lenne teljes az izlandi kép. Akárcsak a LAVA show és a FLY over Iceland nélkül. Meg a többi nélkül… Jövőre jöhet a vidék… Viszlát, legendák, vulkánok, északi fények földje.
Fotó és szöveg Bodrog Beáta