A tavaszi napsütésben fürdő virágoskert is főszerephez jutott ezen a hétvégén.
Az állatkert ugyanis ismét bebizonyította, hogy nemcsak az egzotikus vad- és háziállatok, mindenféle gerinces és gerinctelen állat kedvelt otthona, hanem egyre inkább lélegző, zöld oázis is.
Ugyanis tegnap debütált a BeporZOOna, egy különleges beporzóbarát kert és tanösvény, ahol a vadvirágok zümmögő sétányán lépkedve nemcsak élvezhettük a színpompát, hanem az Országos Magyar Méhészeti Egyesület jóvoltából még a méhészkedés titkaiba is bepillantást nyerhettünk. Apróságok, szüleik, pedagógusok (ekkor tartották a tavaszi pedagógus napot is), ismeretlen ismerősök egyaránt kíváncsian fürkészték többek között a rovarhotelek apró részeit. Nagyinak időnként résen kellett lennie, nehogy egy-egy fejét kevélyen hordó tulipán a pöttömke unoka markában végezze életét.

A kertbe csupa olyan őshonos növényt válogattak össze, amelyek kora tavasztól késő őszig terített asztallal várják boldogságtól is szárnyaló vendégeiket: méh uraságot vendégeivel és az emberpalántákat a fölnőttekkel.
Van itt minden, ami egy „rovar-wellnesshez” kell: biztonságos itató, ahol nem fenyeget a vízbefúlás veszélye, avarsáv és csupasz talajfolt a fészkeléshez. Az interaktív táblák pedig játékosan tanítanak arra, miért is ne féljünk a dongóktól, és hogyan varázsolhatunk akár a saját balkonunkra is egy pici menedéket a szorgos beporZOOknak.
Ha egy kis tavaszi zsongásra, színpompára, illatos virágokra és egy igazán tartalmas családi kikapcsolódásra vágyunk, irány az állatkert! Itt a legkisebb zümmögés is csodás. Az állatkerti kíváncsiskodó, tudásszomjas, türelmetlenkedő apróságok „menjünk már tovább”, „de akkor nem láttad volna, hogyan ásít a kígyó, miként nyújtogatja villás nyelvét, ha rohansz, nem? ” kérés – meglátás hangulata mosolyt csal az arcokra. Itt mindenki kedves, előzékeny, megértő.
Kicsit arrébb a változatosság kedvéért egy apuka kiált fel:
– Nézzétek, itt van az a kiselefánt, akinek a születésnapján vendégek voltunk! – hívja fel ötéveskéje figyelmét a lassan kamaszodó ormányosra. A család legkisebb tagja, a nyiladozó értelmű, hároméves kislurkó pedig tátott szájjal bámulja az óriást, és csak annyit bír kinyögni: – Ilyen nagy a kiselefánt!

Ekkor ötlött az eszembe az, hogy a BeporZOOna lényege pontosan ez a kettősség: megmutatni egyedülállónak, családnak, párnak, baráti társaságnak, hogy az élővilág apró fogaskerekei – a poszméhek, fadongók és lepkék – legalább annyira részei a természetnek, mint a hatalmas elefántok. Így kerekedik ki a világ.
Bodrog Beáta
Fotók:
Nigicser Bálint



