Újságíró csoportunkat a Gazdaságfejlesztő Szervezet két munkatársa, Faitli Veronika és Pruzsina Alice kísérte végig, akik segítségével nemcsak a város látnivalóival, hanem történetével, hagyományaival és jövőbeli terveivel is megismerkedhettünk.
A magyar Rurh-vidék
Tatabánya történetét nem lehet megérteni a bányászat nélkül. A szén kitermelése 1896-ban, a millennium évében kezdődött, és néhány évtized alatt alapjaiban változtatta meg a térséget. A környék – Tatabánya, Dorog, Oroszlány és Tokod – a 19–20. században az ország egyik legfontosabb barnaszén- és lignitkitermelő vidéke lett. Tatabánya a céltudatos iparfejlesztésnek köszönhetően a 20. század elején Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő ipari körzetévé vált, az 1920-as években pedig Európa jelentős ipari övezetei között tartották számon. 1947-ben Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida és Tatabánya egyesítésével jött létre a mai város. Érdekes módon a helyiek ma is gyakran alsó- vagy felsőgallaiaknak, bánhidaiaknak vallják magukat.
A bányászat azonban nem csupán történelmi fejezet. Szinte minden családban találni egykori bányászt, és a hagyományos „Jó szerencsét!” köszönés ma is él. A bányák bezárása után a város gazdasága átalakult: a korábbi ipari világ helyét korszerű üzemek, multinacionális vállalatok és logisztikai cégek vették át. Az ipari park ma mintegy 13 ezer embernek biztosít munkát.
Időutazás a bányászok világába
A bányászmúlt leglátványosabb emléke a Bányászati és Ipari Skanzen, amely az egykori XV-ös akna területén 1988-ban nyílt meg, és Magyarország első ipari skanzenjeként őrzi a múltat. Már a bejáratnál gépek, berendezések és természetesen a jól ismert „Jó szerencsét!” felirat fogad. Megnézhetjük az aknatornyot, a szállítógépet, a kovácsműhelyt, a fürdő-öltöző épületét és a régi bányaüzemi irodákat. A skanzen azonban nem pusztán a munkáról mesél: azt is megmutatja, hogyan éltek a bányászcsaládok.
A kolónialakások között sétálva különösen érdekes volt látni a szerény, úgynevezett hatajtós házakat, ahol sok család fürdőszoba és saját vécé nélkül élt egy szobában. Ezzel szemben a bányatisztek komfortos, jóval magasabb életszínvonalat biztosító otthonokat kaptak. A bánya ugyanis mindent igyekezett kiépíteni, ami a dolgozók megtartásához szükséges volt: kórház, gőzfürdő, iskola, üzletek és közösségi terek is szolgálták a bányászkolóniát. Az egykori tiszti kaszinó, a gyönyörűen felújított Tulipános Ház ma már kulturális és családi rendezvényeknek ad otthont. A bányásznapok idején innen indul a hagyományőrző felvonulás, majd a programok a skanzenben folytatódnak.
Zöld város tavakkal és parkokkal
Tatabánya egyik legkellemesebb meglepetése a zöld környezet. A városban egymást érik a tágas terek, parkok és pihenőhelyek. A Millenniumi Közpark, a Csónakázó-tó, valamint a Liget-tó és park ideális helyszín egy kis sétára, kikapcsolódásra vagy egyszerűen arra, hogy egy mozgalmas városnéző nap után nagyot lélegezzünk. A városképet szobrok és emlékművek is gazdagítják. Az Életfa tér vagy az Árpád-szobor környéke is azt mutatja, hogy Tatabánya ma már nem csupán ipari múltjával szeretné meghatározni önmagát.
A kultúra helyszínei
A város kulturális életének egyik meghatározó központja a József Attila Könyvtár, amely 2021-ben újult meg. A Komárom-Esztergom vármegye legnagyobb könyvtárának számító intézmény mintegy 450 ezer kötettel várja az érdeklődőket. Az egyik legérdekesebb modern megoldás az önkiszolgáló kölcsönzőautomata: a látogató maga veheti ki és adhatja vissza a könyveket.
A kultúra másik fontos helyszíne a Vértes Agorája, amely valódi kulturális találkozópont. A korszerű, multifunkcionális épületben koncerteket, előadásokat, fórumokat, családi programokat és közösségi foglalkozásokat rendeznek. A 441 férőhelyes nagyterem mellett alkotóműhelyek, podcaststúdió és a Kortárs Galéria is helyet kapott. Látogatásunk idején éppen a IV. Szénrajz Triennálé 227 magyar művész alkotását bemutató kiállítását láthattuk.
A város történetébe az ugyancsak az Agórában lévő Tatabányai Múzeumban merülhetünk el. A Metamorfózis című kiállítás az őskortól egészen az 1970-es évekig követi a térség változásait. Barlang, római villa, jurta és szocreál lakásbelső segítségével mutatja meg, hogyan alakult az itt élők környezete és életmódja.Érdekes lelet a 4000 éves ölelkező embetpár csontváza. Az Agóra előtti tér számos városi rendezvény helyszíne.
A Tulipános Házzal szemben található a Jászai Mari Színház, amely szintén fontos szereplője a város kulturális életének.
Gyönyörű panoráma tárul elénk,ha felmegyünk a jelenleg felújítás alatt lévő Turul szoborhoz. A Kő-hegy sziklaperemén álló emlékmű Európa egyik legnagyobb madárszobra. Az 1907-ben felavatott emlékmű a a 907-es bánhidai csatának állít emléket, ahol Árpád seregei győzelmet arattak.
Tatabánya a sport városa is
Talán kevesebben tudják, hogy Tatabánya a sportturizmus egyik érdekes hazai helyszíne. A kiemelkedő versenysport mellett mintegy tízezer ember sportol különböző egyesületekben, és külön tömegsport-szakosztály is működik. A város számos országos és nemzetközi sporteseménynek adott már otthont. Az új sportcsarnokban nemzetközi versenyek, ifjúsági tollaslabda Európa-bajnokság, szenior birkózóversenyek és a Davis Kupa mérkőzései is zajlottak. A sportcsarnok számos hazai és nemzetközi koncert helyszíne is egyben.
Tatabánya közben folyamatosan keresi a helyét a turizmusban. Szűcsné Posztovics Ilona polgármester asszonnyal a Pomo Corso étteremben egy gazdag ételsor mellett arról is beszélgettünk, hogyan lehetne tovább erősíteni a város turisztikai vonzerejét. Ehhez nagy szükség lenne egy korszerű, négycsillagos szállodára is, amely hosszabb tartózkodásra ösztönözhetné a látogatókat.
Egy óra Budapesttől
Tatabánya egyik legnagyobb előnye a kiváló megközelíthetőség. Az M1-es autópálya és a Budapest–Bécs nemzetközi vasútvonal mellett fekvő város autóval, vonattal vagy távolsági busszal is nagyjából egy óra alatt elérhető a fővárosból. Ez a közelség, a bányászati örökség, a kulturális programok, a sportesemények és a sok zöldterület együtt olyan várost rajzol ki, amelyet érdemes új szemmel felfedezni. Tatabánya már nem csupán a bányászatról szól. Megőrizte múltját, miközben modern, élhető és sokszínű várossá vált.
És ha már itt járunk, ne felejtsük el a helyi köszönést sem: Jó szerencsét, Tatabánya!
Szerző: és fotó: B.Mezei Éva
