Avatar photo
Szerző:
Vágó Erika
Megjelenés:
2023.11.02

Városnéző sétáimon a Templomdobon megpillantva Petőfi mellszobrát sokan felteszik a kérdést járt-e Petőfi Szentendrén?

Petőfi Sándor alakja jelkép, szimbólum. Nincs olyan városunk, ahol ne lenne róla elnevezett utca, tér, ne találkoznánk alakját megidéző szoborral.
Petőfi 1845. szeptember 23-án barátaival, Vahot Imrével és Vachott Sándorral Esztergomba gyalogolva járt a Kőhegyen, elidőzött ott, hogy gyönyörködjön a hegyi panorámában. Látogatásának emlékére 1958-ban kőoszlopot emelt a Pilis Turista Egyesület Országház Osztálya. A panorámapont neve Petőfi-pihenő vagy Petőfi-kilátó. A Pomáz és Szentendre közötti Kőhegy oldalában, a Z jelzés mentén, a Czibulka János menedékháztól nem messze találjuk ezt a természetes sziklateraszt. A túra kb. 5 km hosszú, szintkülönbség 200 m. Aki pedig feljön ide, azonnal megtudja, hogy itt járt Petőfi, hiszen egy emlékoszlopot talál, rajta tábla: „Itt pihent meg Petőfi Sándor 1845. szeptember 23-án.
Petőfi emlékét már jóval korábban megőrizték a turisták a Kőhegyen, hiszen a Czibulka János szentendrei gyógyszerész vezetésével épült és tiszteletből róla elnevezett menedékházat, amelyet a Cartographia turistakalauz ismertetője szerint Petőfi Sándor menedékháznak is neveznek 1933. szeptember 24-én avatták fel. A ház külső falán elhelyeztek egy vörösmárvány emléktáblát (ez az épület 1940 körüli emeletráépítésekor a fedetté vált verandán belülre került), ami informatívabb, mint a kilátónál lévő későbbi: Petőfi Sándor Vahot Imrével 1845. szeptember 23-án megmászta az iszonyú meredek Kőhegyet, és az alföld szerelmese gyönyörködött a vidék szépségében. A szabadságharc lánglelkű költőjének emlékére állította a Magyar Turista Egyesület. 1933.

A tények mellett legendák is élnek, mely szerint itt írta a Hegyen űlök c. versét, (1845. október) melyet az irodalomtörténet is így említ, míg mások szerint ez Szalkszentmártonban íródott. Mások azt feltételezik, hogy az Itt van az ősz, ott van újra „Kiülök a dombtetőre, / Innen nézek szerteszét, / S hallgatom a fák lehulló /Levelének lágy neszét.”sorai is itt születtek, de ezt minden bizonyossággal Erdődön írta 1848. novemberében.

A Ferenczy Múzeum Centrum egy online, virtuális kiállításra, időutazásra hív a város legrégebbi épületébe, a Harangozó Házába. Itt is találkozunk Petőfivel, a megigézett 19.századvégi városi térbe helyezve Petőfi Sándor A helyiség kalapácsa c. vígeposza is meghallgatható.

A kiállítás itt érhető el, nézzetek bele, jó szórakozást kívánok!

https://harangozo.digitaliskepmuhely.hu/

Nyitókép: részlet az online kiállításból