Lajosmizsét sohasem hagyhatjuk ki, ha Kecskemét felé tartunk. Különösen akkor nem, ha mondjuk épp oda készülünk…  Egyrészt, mert a magyar virtust, a lovas élet szépségét, nehézségét, csodálatosságát élhetjük át varázslatos környezetben. Talán őseink ösztöne ébred fel bennünk, azért ejt minket rabul a száguldó ló és lovasa? Másrészt, mert beindítja a pavlovi reflexeket, ha meghalljuk, Tanyacsárda – az a felejthetetlen hajtogatott tepertős pogácsa, bográcsgulyás, házi csipetkével és lángoló tejespite!

bővebben