Szerencsés realista – Az Avemár története

Szerző: | 2026. febr. 12.

Minden igazság három szakaszon megy keresztül: először kinevetik; aztán hevesen ellenzik; végül magától értetődőnek tekintik- írta Schopenhauer. Szent-Györgyi Albert, Kahneman és Schopenhauer törvényébe illeszkedik a Hídvégi-egyenleg is. "Ahhoz, hogy az ember szerencsés legyen, bíznia kell a csodákban"

(Írta: Hídvégi Áron Arnold)

A tudomány és hit határán – Hidvégi Máté története

Kevés olyan magyar tudós van, akinek életútja egyszerre tudománytörténet, emberi dráma és modern mítosz. Hidvégi Máté biokémikus pályája ilyen történet: a kételyekkel teli kezdetektől a nemzetközi elismerésig, a laboratóriumi kísérletektől a remény szimbólumává váló Avemar megszületéséig. Ezt a rendkívüli utat dolgozza fel a Szerencsés realista – Az Avemar története című könyv, amely a közelmúltban jelent meg, a tudós 70. születésnapja alkalmából, fia, Hidvégi Áron Arnold szerzői közreműködésével.

A kötet egyszerre memoár, tudományos krónika és inspiráló életregény. Nem pusztán egy kutató sikertörténete, hanem annak bemutatása, hogyan válik egy ötlet küldetéssé, egy kísérlet sorsfordító felismeréssé, és egy ember személyes küzdelme közösségi jelentőségűvé. A könyv végigkíséri Hidvégi Máté és találmányai útját a kezdeti elutasítástól a nemzetközi elismerésig, miközben emberi történetek, családi emlékek és tudományos dilemmák fonódnak össze.

Esterin – az első áttörés

Hidvégi Máté pályája nem az Avemarral kezdődött. Korai kutatásai során olyan innovatív megoldásokat dolgozott ki, amelyek a természetes hatóanyagok ipari alkalmazását tették lehetővé. Első világsikerének az Esterin nevű, koleszterinszint-csökkentő készítmény tekinthető, amely rövid idő alatt nemzetközi piacra került.

Az Esterin története jól mutatja Hidvégi gondolkodásmódját: a természetes anyagokban rejlő potenciál felismerését, valamint azt a meggyőződést, hogy a biokémia és az élelmiszertudomány határterületei új perspektívát nyithatnak a gyógyításban. Ez a szemlélet később az Avemar kutatásában teljesedett ki.

Avemar – egy magyar innováció globális útja

Az Avemar egy fermentált búzacsíra-kivonatot tartalmazó készítmény, amelyet daganatos betegek számára fejlesztettek ki, az onkológiai kezelések kiegészítésére.
A készítmény magyar találmány, amely 1998 óta világszerte elérhető, és a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert kutatásai inspirálták.

Fontos hangsúlyozni: az Avemar nem gyógyszer, hanem speciális gyógyászati célra szánt élelmiszer, amely nem helyettesíti az orvosi kezeléseket, hanem azok kiegészítőjeként alkalmazható.

A könyv egyik legizgalmasabb vonulata az Avemar megszületésének története: a tudományos kételyek, az intézményi ellenállás, a szakmai viták és az emberi kitartás drámája. Hidvégi Máté kutatásai során nemcsak biokémiai kérdésekkel szembesült, hanem a tudományos világ belső konfliktusaival is. A kötet szerint a siker nem lineáris fejlődés eredménye, hanem kudarcokkal, gáncsolásokkal és bizonytalanságokkal teli út.

Rákellenes kutatások és új irányok
A rákinjekció

Hidvégi Máté munkásságának középpontjában napjainkban a személyre szabott rákgyógyítás és a rákvakcina kutatása áll, amelyet a tudós a jövő egyik kulcsterületének tart.

Ez a szemlélet a modern onkológia egyik alapelve: a daganatos betegségek nem egységes kórképek, hanem egyedi biológiai folyamatok, amelyekhez személyre szabott terápiákra van szükség. Hidvégi Máté munkássága ebben az értelemben nem csupán egy konkrét készítményhez kötődik, hanem egy új gondolkodásmódhoz, amely a biokémia, immunológia és életmódtudomány határterületén mozog. Alapelve, hogy a beteg daganatából vett mintával egyénileg dolgozzák ki.
Sajnos a rákinjekció hazai kutatásának lendülete a kutatótársak – Janklovics István immunbiológus, Pál Tamás gyógyszerkutató – halálával megakadtak. Ugyanakkor a tübingeni egyetemen, amellyel együttműködve dolgoztak, már forgalmazza a rákvakcinát. Igaz 80 ezer euróért.

A hazai forgalmazás a tb- vel megszakadt, mivel 20 millió egyéni hozzájárulást kértek volna a betegektől. A Baltikumban is kapható már  a rákinjekció.

A könyv külön fejezetekben foglalkozik a rák megértésének filozófiai és emberi aspektusaival is: nemcsak sejtszintű folyamatként, hanem viselkedési és életstratégiai jelenségként próbálja értelmezni. Ez a megközelítés a laikus olvasó számára is érthetővé teszi a tudományos kérdéseket, és hidat épít a laboratórium világa és a mindennapi élet között.

Apa és fia párbeszéde – a történet mélyebb rétege

A Szerencsés realista egyik legérdekesebb vonása, hogy nem klasszikus önéletrajz. A könyv szerkezetét Hidvégi Áron Arnold alakította ki, aki apja történetét kívülről és belülről egyszerre mutatja be.
Ez a kettős nézőpont különleges narratívát hoz létre: a tudós önreflexiója és a fiú értelmezése egymásra vetül, így a könyv nemcsak életrajz, hanem generációk közötti párbeszéd is.

A kötet végső üzenete talán Hidvégi Máté mottójában foglalható össze: „Ahhoz, hogy realista legyél, hinned kell a csodákban.”

Ez a gondolat nem romantikus túlzás, hanem a tudomány lényegének megfogalmazása: az innováció mindig ott kezdődik, ahol valaki mer hinni abban, amit mások lehetetlennek tartanak.

B.Mezei Éva