Fotó: Koczka Máté
Mexikó déli, hegyláncokkal szabdalt részén egy olyan város várja a látogatókat, ahol a történelem és a mindennapok lüktetése szétválaszthatatlanul összefonódik. Oaxaca de Juárez több mint kétezer méterrel a tenger fölött helyezkedik el, ahol a zapoték és mixték örökség, a spanyol gyarmati építészet és a kortárs kreatív szcéna alkot egységes, mégis sokszínű városszövetet. A mindössze háromszázezres település 1987 óta UNESCO-világörökség része. Oaxaca elsősorban egy élő város, amelynek harminchat őslakos nyelvváltozatot beszélő közösségei, kézműves falvai, piacai, mezcal-lepárlói és fesztiváljai ugyanúgy a mindennap részei, mint a Zócalón késő estig szóló muzsika vagy a meredek domboldalakon sorakozó modern lakónegyedek.
A Mexico Kan Tours az egyik legismertebb felelős turizmusra specializálódott utazásszervező Mexikóban, amely Oaxaca államban is kínál gondosan felépített, kiscsoportos túrákat. Oaxacai programjaik különösen izgalmasak azok számára, akik mélyebb bepillantást szeretnének nyerni a régió kulturális örökségébe és hétköznapi életébe. A túrák során a látogatók nemcsak a város gyarmati építészetét és ikonikus templomait ismerhetik meg, hanem bejárhatják a helyi piacokat, tradicionális kézművesműhelyeket és régészeti helyszíneket is. Az élmények gazdag szövete a helyi gasztronómiával és a mezcalkultúrával is kiegészül: a résztvevők gyakran látogatnak el kis családi üzemekbe, ahol testközelből tapasztalhatják meg az ital készítésének évszázados hagyományait. A túrák helyi, szenvedélyes idegenvezetőkkel zajlanak, akik személyes történeteikkel és háttértudásukkal teszik valóban élővé és emlékezetessé az élményt. A szervező célja a city tour Oaxaca programokkal nem a turistás látványosságok gyors kipipálása, hanem a valódi találkozás a várossal és annak lakóival – emberi léptékben, méltósággal és kíváncsisággal.
A cikk elkészítéséhez magam is részt vettem a Mexico Kan Tours által szervezett kétórás városi sétán, amely kis létszámú (maximum tízfős) csoportban, helyi idegenvezető kíséretében vezetett végig Oaxaca történelmi belvárosán. A program a Café Bien Oaxaca elől indult, ahonnan először a Zócalóra sétáltunk, majd bejártuk a város lüktető piacait, többek között a Mercado 20 de Noviembre-t és a Benito Juárez piacot. Megálltunk egy tradicionális csokoládéboltban, ahol a helyi kakaókultúra titkaiba avattak be bennünket, majd a Santo Domingo templom barokk pompáját és a textilmúzeum kézműves kincseit csodálhattuk meg. Az élményt különösen személyessé tette idegenvezetőnk – Jorge –, aki nemcsak történelmi tudással, hanem anekdotákkal, gasztronómiai ajánlásokkal és hiteles helyismerettel fűszerezte a sétát. A program remek bevezetést nyújtott Oaxaca karakteréhez, gazdag örökségéhez és mindennapi életéhez, miközben valóban úgy érezhettem magam, mintha egy helyi ismerős mutatná meg a várost.
Időutazás a Zapotékok földjén
Oaxaca-völgyének mozaikos domborzata a Kr. e. 5. századtól kezdve adott otthont a Monte Albán fennsíkjára települt városállamnak. A 400 méterrel a mai város fölé magasodó teraszrendszerű piramisok, a hieroglifákkal borított lapidáriumok nem csupán építészeti bravúrok: a terület azon kevés ősi központok egyike, ahol három egymást követő kultúra (zapoték, olmék, majd mixték) hagyott maga mögött jól olvasható civilizációs ujjlenyomatot. A kora reggeli, párába burkolt hegytető fölött lebegő kondorkeselyűk, az obszervatórium kopott kőtömbjei és a környező völgyekre nyíló panoráma jól mutatja, miért tekintették mindig is szentnek ezt a tájat. Érdemes idegenvezetővel érkezni, mert a leletek zömét már a Kultúrák Múzeumának klimatizált termeiben őrzik; a terepen ma már inkább az építészeti kontúrok és a szimbolika ragadható meg. A Mexico Kan Tours túrái Monte Albánhoz is kínálnak vezetett kirándulásokat, ahol szakértő kalauzolás mellett elevenedik meg a zapoték kultúra rétegeiben rejlő üzenet, nem csupán a kövek között, hanem a régióban élő közösségek emlékezetében is.
A hegytetőről visszatérve a város aranybarna kőfalai között a Templo de Santo Domingo de Guzmán emeli magasra a barokk pompát. A dominikánus kolostor lenyűgöző bazilikája, a bordás boltozatú kerengő és az Etnobotanikus Kert egyetlen összefüggő történelmi-természeti szigetet alkot: ha valaki csupán fél napot szán Oaxacára, itt megtapasztalhatja a város esszenciáját. A kolostor magába foglalja a Culturas de Oaxaca Múzeumot, ahol a Monte Albán 7-es sírjából előkerült, arany-türkiz ékszereket is megtekinthetik a látogatók.
A Zócalo körül húzódó kávéházak teraszáról a nap minden órájában megfigyelhető a helyiek sajátos, tempósan nyugodt életstílusa. Délutánonként a fák lombkoronája alá húzódó árnyas padokon gitaristák és marimbások váltják egymást; a szerdai táncesteken családok és túrázók keringőznek együtt, láthatóan feloldva a turisták és helyiek közötti határvonalat. Alig pár utcányira innen emelkedik a Basílica de Nuestra Señora de la Soledad, amelynek fekete Krisztus-szobra és ezüstből kovácsolt oltárkeresztje vallási szempontból legalább annyira jelentős, mint a téren árult tejkaramellához használt különleges, tömény sűrített tej.
A városon túl vezet az út Hierve el Agua mészkőteraszai felé. A „kővé dermedt vízesés” csillámló alakzatai látványos bizonyítékai annak, hogy a természet is képes katedrálisokat építeni. A felszín alatti víz bővelkedik ásványi anyagokban, amelyek évezredek alatt szabdalták ilyen szoborszerűvé a sziklafalat. A forrásvízben szenzációs élmény mártózni, de az egyedülálló geológiai kontextus megértéséhez érdemes a helyi mini-múzeumot is bejárni.
A történelmi városhatárt átlépve kézműves falvak sokasága hívogatja a turistákat. San Martín Tilcajete fafaragói élénk színekkel pingálják az alebrijes néven ismert fantázialényeket; Teotitlán del Valle takácsai természetes festékekkel szövik a puha gyapjút. A falvakban a vásárláson túl a mesterek szívesen avatják be a látogatót a színek előállításának, a gyapjúmosásnak, vagy a faragáshoz ideális kopogós copalfa kiválasztásának titkaiba.
Ízek, amelyekről a mexikói konyha álmodik
Kevés állam vallhatja magát – a mexikói gasztroturisták szerint is – a nemzet ízlelőbimbójának, Oaxaca azonban régóta birtokolja ezt a címet. Ennek záloga a mole: a tucatnyi fűszert, csokoládét, chili-féléket és magvakat összeforraló mártáscsalád, amely ízrétegeivel a középkori spanyol-mórok fűszerpiacait idézi. A mole negro kakaó-barna, áfonyás-füstös mélysége egészen más karakter, mint a karmazsinvörös mole rojo. A mártást hagyományosan pulykahússal vagy sertésszelettel tálalják, de egyre több étterem szervírozza vegetáriánus töltött paprikával is.
Az utcai konyha koronázatlan királya a ropogós-repedező tlayuda. A méretes, kukoricalisztből gyúrt korongra pirított babpüré, queso Oaxaca, pácolt tasajó marha- vagy sertéscsík, avokádó és salsa kerül – könnyű ebédnek nem nevezhető. Ha valaki kalandvágyó, a piros chilivel pirított chapulines (sáskák) roppanása elválaszthatatlan része lehet a városi stadionok és mezcalbárok hangulatának.
Desszertfronton a nieves jelet valóságos intézmény: friss gyümölcsből és jégből készült fagylaltféleség, amelynek hibiszkuszos, kaktuszgyümölcsös vagy mangós változata különösen népszerű a májustól szeptemberig tartó melegebb hónapokban. A textúrájában a mozzarellára emlékeztető, mégis lágyan réteges quesillo sajtot pedig nemcsak tlayudába fonják, hanem salátákhoz, sőt önálló tányérként is kínálják, enyhe sóssága és krémessége miatt.
Gasztronómiai utunk nem lehet teljes a mezcal nélkül. A kék agávétól eltérően itt mintegy kéttucat vadon vagy félig kultivált agávéfajta szolgáltat alapanyagot, a tradicionális lepárlókban (palenquékben) kőmalom zúzza a megsült tőtorzsát, nyitott kádakban erjed a rost, rézüstben vagy agyagkolbában (azték eredetű, archaikus módszer) csapódik le az illó alkohol. A friss, enyhén füstös joven változatot gyakran kóstolópohárból ízlelik, a hosszabban hordózott reposado aranyló, édeskés-diós jegyei pedig a whiskey rajongóinak lehet ismerős. A 2023-ban megnyílt Centro Cultural del Mezcal fényinstallációkkal, több száz palackos archívummal és kóstoló „útlevéllel” kalauzol végig a mexikói párlat evolúcióján.
A gasztronómiai élmények közül külön említést érdemel Oaxaca világhírű csokoládéja, amely nemcsak az édesszájúak kedvence, hanem szerves része a helyi kultúrának és hagyományoknak. A Kan Tours által szervezett városi sétánk során mi is betértünk egy tradicionális csokoládéboltba, ahol testközelből láthattuk, hogyan készül a kakaóbabból illatos, fűszeres csokoládémassza, amit évszázadok óta nemcsak desszertként, hanem szertartásos italként is fogyasztanak. A boltokban a vendégek maguk választhatják ki a kívánt arányt a kakaó, cukor és fahéj között, így valóban egyedi, helyben készített terméket vihetnek haza.
Emellett a túránk során ellátogattunk az organikus termelői piacra, ahol biozöldségek, házi készítésű sajtok, természetes mézek és kézműves szószok sorakoztak egymás mellett – mindez családi gazdaságok termékei, amelyek az ipari élelmiszerekkel szemben a fenntarthatóságot és a tiszta ízeket képviselik. A piac nemcsak kulináris felfedezőtúra, hanem bepillantás a város ökotudatos, közösségvezérelt szemléletébe is.
Művészet, amely mozgásban tartja a közösséget
Oaxacában a közterek falai is beszélnek. A kézi magasnyomással készült fametszetek – különösen az ASARO és a Lapiztola kollektíva munkái – a társadalmi igazságosság témáit hozzák az utcára. A műhelyek nyitottak: aki szeretné, pár órára ecsetet vagy linómetsző kést ragadhat, és haza is vihet egy saját nyomatot, amelyen a halottak napi koponya és a kukoricapalánta motívumai köszönnek vissza.
A San Pablo Kulturális Központ reneszánszát éli: a 16. századi kolostorudvar az üvegtetővel fedett, minimalista könyvtárat a modern kiállítóterekkel ötvözi. A Rufino Tamayo Múzeum prehispán gyűjteményét a galéria egykori alapítója szigorúan esztétikai alapon válogatta össze, így a vitrinekben nem a kronológia, sokkal inkább a formai párbeszéd a mérvadó: egy archaikus, termékenységet jelképező női szobor mellett váratlanul modern, kubista hatású jaguármaszk tűnik fel. A Tamayo által képviselt szemlélet máig formálja a régió művészetpedagógiáját, és összekapcsolja a helyi kultúrát a globális művészeti diskurzusokkal.
A fesztiválnaptár is zsúfolt. Júliusban a Guelaguetza forgatagában az állam tizenhat bennszülött népcsoportja vonul tarka viseletben az Auditorio vízválasztó lelátója elé; ilyenkor a hagyományos táncok és dalok váltogatják egymást, a látogatók pedig szemtanúi lehetnek, hogyan válik egy néprajzi bemutató a kortárs identitás ünnepévé. Ősszel a Día de Muertos alkalmával virágokkal, cukorkoponyákkal, gyertyával ékesített oltárok lepik el a kapualjakat, miközben a temetőkben éjszakai fényfelvonulás zajlik – a szomorú gyász helyett a derűs emlékezés pillanataival.
A Museo Textil de Oaxaca a város szívében található, egy gyönyörűen felújított, koloniális épületben. A múzeum lenyűgöző gyűjteménye betekintést nyújt a mexikói – különösen oaxacai – textilművészet gazdag hagyományaiba, a kézzel szőtt huipilektől a finoman hímzett pásztorkendőkig. A kiállított darabokon keresztül nemcsak a motívumok szépsége, hanem a mögöttük rejlő közösségi és spirituális jelentések is megelevenednek. Látogatásunk során mi is megcsodálhattuk ezeket az alkotásokat, a Mexico Kan Tours vezetett sétájának részeként.
Sport és aktív kikapcsolódás
Bár Oaxaca nem klasszikus sportfőváros, bőven kínál lehetőséget a mozgásra. A várost körülölelő Sierra Norte falvai között jelzett ösvények kígyóznak az erdők mohás törzsei között; egyetlen tíz kilométeres túra alatt trópusi kávécserjéktől a fenyőillatú magashegyi rétekig juthatunk. A helyi közösségek ökoturisztikai programjai szállással, helyi vezetőkkel és bérbe vehető hegyi kerékpárokkal csábítanak.
Ha inkább városi élményre vágyunk, a vasárnap esti Lucha Libre előadások jelenthetik a tökéletes választást. A helyi sportcsarnokban megjelenő maszkos pankrátorok koreografált küzdelme a mexikói popkultúra egyik sarokköve – a hangzavar, a konfetti és a rajongók skandálása azonnal magával ragadja a nézőt. Futásra leginkább a Fortín-domb kanyargós sétánya alkalmas; a napfelkeltekor narancsba hajló égbolt alatt a város panorámája csodálatos jutalom a kihívás közepette.
Magyar kötődés egy Habsburg sorsfordulón keresztül
Kevés mexikói város nevezi büszkén saját fiának Benito Juárezt, a 19. századi elnököt, aki jogászként és politikusként kitartóan küzdött a külföldi befolyás ellen. A történet párhuzamos szála a magyar történelemhez kapcsolódik: Ferenc József öccse, Ferdinánd Miksa osztrák főherceg 1864-ben francia támogatással Mexikó császára lett, ám rövid, de eseményekkel teli uralkodása három év múlva vérpadon végződött. Juárez, az oaxacai bennszülött származású államférfi nem ismerte el a Habsburg-trónt, és a liberális értékeket zászlajára tűzve visszaszerezte a köztársaságot.
Praktikus tippek a gondtalan utazáshoz
Megközelítés és közlekedés
A reptéri kód: OAX. A városközpont húszpercnyi taxizás. Tömegközlekedési hálózat buszokra épül, ám a látnivalók többsége gyalog is elérhető. Uber jelenleg nem működik, ezért a recepción rendelt, azonosítószámmal ellátott taxik ajánlottak.
Költőpénz és borravaló
Az étkezés helyi étkezdékben 120–150 peso, középkategóriás vacsora ital nélkül 300–400 peso fejenként. A kártyás fizetés már hétköznapi, ám a piacokon és kis falvakban számítsunk arra, hogy kizárólag készpénzt fogadnak el. Étteremben 10–15 % szervízdíjat illik fizetni.
Időjárás
Májustól szeptemberig a nappali hőmérséklet 30 °C körül mozog, délutánonként záporok csapnak le. A város 1550 méteres magassága miatt egyeseknél eleinte enyhe fejfájás jelentkezhet; bőséges folyadék és türelmes tempó segít az akklimatizálódásban. Palackozott vizet fogyasszunk, a jeges italokat pedig ellenőrizzük, hogy tiszta vízből készültek-e. A napvédelem egész évben fontos, hiszen az UV-index a mérsékelt égövhöz szokott bőr számára erős.
Viselkedés és etikett
A spanyol udvariasság szabálya Oaxacában is érvényes: minden találkozást „buenos días” vagy „buenas tardes” köszönéssel illik kezdeni, és a „con permiso” nélkülözhetetlen, ha valakit megkerülünk. Fotózás előtt kérjünk engedélyt, főleg a bennszülött népviseletbe öltözött árusoktól. A helyi közösségek gazdasági támogatásának legjobb módja, ha közvetlenül a kézművesektől vásárolunk, nem közvetítőkön keresztül. E szemléletet követik a Mexico Kan Tours programjai is, amelyek tudatosan a helyi közösségek támogatására épülnek – nem csupán bemutatva, hanem megbecsülve is azokat, akiknek ez a kultúra a mindennapi élete.