Fotó: Pixabay
Június közepén Spanyolország, Olaszország és Portugália legfontosabb turisztikai központjaiban példátlan lakossági tiltakozások kezdődtek a tömegturizmus negatív hatásai miatt. Barcelonában vízipisztolyos demonstrálók lepték el a Sagrada Família környékét, miközben transzparenseken üzenték: „A te nyaralásod, az én nyomorom”, és „A tömegturizmus megöli a várost”. A mozgalom szimbólumává vált vízipisztoly egyszerre jelképezte a játékos, de határozott tiltakozást és a helyiek elkeseredését. A katalán fővárosban mintegy hatszázan vettek részt a demonstráción, de Mallorcán még ennél is látványosabb megmozdulást tartottak, ahol a szervezők szerint ötvenezer, a rendőrség becslése szerint húszezer ember vonult utcára, követelve, hogy szabjanak határt a turizmusnak. A tiltakozók szerint az évi 18 millió látogató már elviselhetetlen terhet ró a mindössze 1,2 milliós helyi lakosságra.
A megmozdulások nemcsak Spanyolországban, hanem több olasz városban és Portugália leglátogatottabb településein is zajlottak. Velencében a lakosok két új, összesen ezerötszáz szobás hotel ellen tiltakoztak, míg Genovában szimbolikusan bőröndöket húztak végig a belvároson, jelezve a városok túlzsúfoltságát. Lisszabonban egy kézzel készített szobrot vittek végig a városon, így tiltakozva egy tervezett luxusszálloda ellen.
Lakhatási válság, áremelkedés és a helyiek kiszorulása
A tüntetések mögött meghúzódó legfőbb ok a lakhatási válság, amelyet a rövid távú lakáskiadások, például az Airbnb terjedése is súlyosbít. Sok városban drasztikusan emelkedtek a bérleti díjak, miközben a helyiek egyre inkább kiszorulnak saját otthonaikból, a központok pedig elveszítik eredeti karakterüket. A demonstrálók szerint a túlzott turizmus túlterheli az infrastruktúrát, elhasználja a helyi szolgáltatásokat és természeti erőforrásokat, miközben a városi életminőség és a közösségi terek is háttérbe szorulnak. Gyakori panasz, hogy a hagyományos boltokat és vendéglőket szuvenírüzletek, gyorséttermek és rövid távra kiadott apartmanok váltják fel, így a városok egyre inkább a turisták igényeihez igazodnak, a helyiek rovására.
Új szabályok: belépődíjak, szigorítások és turisztikai adók
A lakossági nyomás hatására több város is új szabályokat vezetett be. Barcelonában például 2028-ig megszüntetik az összes rövid távú lakáskiadási engedélyt, mintegy tízezer apartman érintett a döntésben. Velencében idén már 54 napon kell belépődíjat fizetni, az összeg öt és tíz euró között mozog, a szabályszegőkre pedig akár háromszáz eurós bírságot is kiszabhatnak. Az olasz városban emellett tiltják a nagy létszámú csoportokat, a hangosbemondók használatát, sőt, a csatornákban való fürdést is. Görögországban az Akropolisz látogatószámát húszezer főben maximálták, és szigorúbb kvótarendszert vezettek be.
A helyiek követelése: igazságosabb, fenntartható turizmus
A tiltakozók nem a turizmus megszüntetését, hanem egy igazságosabb, fenntarthatóbb modellt követelnek. Szerintük a jelenlegi rendszer a profitot a helyiek érdekei elé helyezi, ezért átláthatóbb, a közösségeket is támogató szabályozásra van szükség. Az utóbbi hetekben a mozgalom fő üzenete egyértelmű: Dél-Európa legkedveltebb úti céljai a saját identitásukat és élhetőségüket féltik a tömegturizmustól, és mind hangosabban követelik a változást.