Avatar photo
Szerző:
Bódi Ágnes
Megjelenés:
2024.05.07
Ha boldogság, vagy vidámságmérő lenne, most biztosan kilengene, legalábbis én úgy gondolom, ahogy nézem a szlovákiai Borbála útra (Barborská cesta) indulók arcát, akik lehet, hogy a telefonjukon nemcsak az útvonalat, de a kilométerszámlálót is rögzítik. Arra kíváncsiak, hogy a 190 kilométeres Borbála útból mennyi tudnak megtenni egy nap alatt.

Jó időben indulnak, előttük szép tájak, jó barátokkal arra várnak, hogy a zarándokúton megismerkedjenek a bányászati hagyományokhoz fűződő műemlékekkel, miközben az egykori közép-szlovákiai bányavárosok területén mennek keresztül. A Szt. Borbála út – Barborská cesta kilencedik szezonját kezdte április 27-én az Alberg zarándokszálló megnyitásával Ostrá Lúká-n.

Az Ostra Lúkán található zarándokszállás megnyitóján Jiri Pirc, a Közép-szlovákiai területi idegenforgalmi szervezet ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az útvonalat, amely 8–9 nap alatt járható be gyalogosan a változó magassági profilú, kijelölt turistaösvényeken Besztercebányától a Špania Dolinán (Úrvölgy), Staré Horyn (Óhegy), Krahulén (Kékellő), Kremnicán (Körmöcbánya), Sklené Teplicén (Szklenófürdő), Banská Štiavnicán (Selmecbánya), Zvolenen (Zólyom) keresztül Besztercebányáig A Borbála zarándokút tavaly az európai bányautak szövetségének lett tagja.

A zarándokszálló megnyitása

Amikor Soňa Jelinkova, a Szlovák Turisztikai Képviselet vezetője elküldte meghívóját, még nem gondoltunk arra, hogy szülővárosa, Besztercebánya mennyi élményt ad nekünk. Utunkat április végén a helyi szervezetekkel együtt úgy szervezték meg, hogy minél több élményt szerezhessünk. Mindhárom nap kísért minket, mindenben segített és tájékoztatott ideiglenes idegenvezetőnk: Boris Fugger.

Besztercebányára (Banská Bystrica) érve kirándulóvonatra szállva jártuk be Szlovákia hatodik legnagyobb városát, és Közép-Szlovákia kulturális és gazdasági központját

A régió gazdag különböző ércekben, és két fontos kereskedelmi útvonal is itt keresztezte egymást. A középkorban a város fő bevételi forrását sokáig a bányászat volt. Ebben az időszakban Besztercebánya a három leggazdagabb közép-szlovákiai bányászváros közé tartozott, a rézérc bányászatát fokozatosan felváltotta a vasérc bányászata és feldolgozása.

A 20. század közepén Besztercebánya jelentős mértékben beírta magát a világtörténelembe is. A városban tört ki 1944 augusztusában a szlovák nemzeti felkelés (SzNF), és a város volt a felkelés központja is a későbbiekben. A jugoszláviai partizánháború után ez a felkelés volt a második legnagyobb fasisztaellenes nemzeti felkelés a második világháború idején.

A szlovák nemzeti felkelésnek a kettéhasadt szívre emlékeztető SzNF emlékmű és a közelben található szabadtéri katonai múzeum állít emléket.

Besztercebánya legfőbb büszkesége a sétánnyá alakított Szlovák nemzeti felkelés tér, a város főterére a legszebb kilátás az Óratoronyból nyílik, a karcsú toronyból megcsodálhatjuk a tér színes mindennapjait. Az Óratornyot 1552-ben építették, és a városi fogház részét képezte.

A főtér déli oldalának legszebb része a Thurzó ház, amely ma múzeumként működik, ahol Thurzo-Fugger interaktív kiállításon a helyi bányászat és Besztercebánya történetével ismerkedtünk meg.

A téren található Szűz Mária mennybevétele plébániatemplomot 1255-ben kezdték építeni. A gótikus templom legfőbb nevezetessége a Szent Borbála szárnyas oltár, amelyet a híres Lőcsei Pál Mester készített. A várerőd északi részéhez építtették hozzá 1492-ben a várnegyed másik templomát – a Szent kereszt templomot. A várnegyedben még említést érdemel az 1479-ben épült későgótikus Mátyás-ház és az 1500-ban épült Városháza.

Aranykort hozott Úrvölgy

A városközeli Úrvölgybe, szlovák nevén Špania Dolinába indultunk ebbe a bányásztelepülésbe, amely jellegzetes bányászházai határoztak meg. 1250 körül Úrvölgyben gazdag rézérc telért találtak, s ez aranykort hozott nemcsak a település, de Besztercebánya és az egész régió számára.

A térről egy fedett lépcsősoron 162 lépcsőfok vezetett a gótikus templomhoz, amelyben egy ötszáz éves orgonát mutattak be és játszottak is rajta nekünk. Visszafelé nem kellett lépcsőzni, enyhe lejtős úton sétáltunk le, közben ráláttunk a városra és a hegyoldalban megbújó házakra.

A falu főterének másik jellegzetes épülete a Klopačka (kalapács). Ez a legtöbb felvidéki bányavárosban megtalálható épület annak idején a műszak elejét és végét kalapácsütéssel jelezte a bányászoknak. Az épület az utca feletti boltívvel kapcsolódik ahhoz az épülethez, ahol régen a bányatérképeket készítették. Közvetlenül a Klopačka mellett találjuk az 1496-ban épült Ferdinánd-aknát, amely az első mélyakna volt Úrvölgyön. Az akna előtere ma kulturális tér színpaddal, fedett pihenővel, előtte egy látványos, zenélő bányászórát láthatunk.

Az Úrvölgyön kibányászott réz világhírű volt, a 15-17. század között bizonyíthatóan eljutott a világ számos pontjára.

Érdemes ellátogatni a múzeumba is, ahol a bányászatot és a bányászok életét mutatják be. Megtudtuk, hogy az itt felszínre kerülő réz világhírű volt: úgy tartják, Kolumbusz hajójának lövegei is úrvölgyi rézből készültek, ahogyan a körmöcbányai pénzverde fő alapanyaga is innen származott. Úrvölgyön kibányászott réz világhírű volt, a 15-17. század között bizonyíthatóan eljutott a világ számos pontjára.

Nem hagyhattuk ki a csipkemúzeumot, ahol a csipkeverés művészetébe is beavattak.

Betérhetünk a bányászok kocsmájába, a régi iskolába és a kedves kis múzeumban. Az Úrvölgy körül könnyű terepen vezető Kis Bányászati tanösvény gyönyörű kilátást nyújt a településre, és bemutatja annak gazdag bányászati történetét. Az ösvény mentén aknákat, tárnákat és eredeti építészeti elemeket is találunk.

A természetvédelmi területnek nyilvánított faluban Klopacka (Kopogtató) Vendégfogadó a 16. század első felében épült, ma az éhes vándorok menedéke.

Polthári-Soós vízi vár, a „Vodny Hrad”  

Lenyűgöző várkastélyt a 15. században építették, majd 1576-ban átalakították, a 19. században felújították. A Rákóczi-szabadságharc alatt pénzverde működött benne.

Ilyen volt…
Ilyen lett..

Itt élt a legenda szerint Jókai Mór regényében szereplő Korponay Julianna, a Lőcsei fehér asszony. Jelenleg magántulajdonban van, a tulajdonosok felújították a várat. Itt is Boris Fugger volt velünk, és bevezetett minket a Vizi vár történelmébe.

Esküvőket is rendeznek

A védőfallal körülvett várkastély háromszintes, négy kör alakú bástyával ellátott, valamint egy fő toronnyal, lépcsőházzal. 2023 óta már régi-új fényében ragyog, és még most is dolgoznak rajta, hogy az itt megszállt vendégeknek még kényelmesebb legyen.

A szobák kényelmesek, belül többszintesek, az étteremben elegáns, kényelmes székek várják a vendégeket, korabeli képek a falon, és nagyon jó szakács kényeztet főztjével.

A pincében pedig érdekes, kóstolással egybekötött konyakbemutatót láthattunk, ahol a különböző nagyságú poharak táncra is perdültek.

A Várszínpad több szinházi előadásnak is otthont ad az érdeklődők örömére

Időtálló a Garamszegi fatemplom

A várból néhány perces séta után érjük el az 1726-ban épült híres fatemplomot. Az egyedülálló faépületek a kulturális örökség fontos részét képezik. Az épület kereszt alakú. A hosszabbik része 23 m, a rövidebbik 18, a templom magassága pedig 8 m.

Kizárólag fából készült, anélkül, hogy egyetlen szöget is felhasználtak volna.

Az épületet diagonálisan elhelyezett masszív tölgy és tűlevelű, főleg lucfenyő konstrukció alkotja. Nem hittük volna, de összesen 1100 ülőhely található benne. A templomnak hatszög alakban 30 ablaka van. Egyedisége a faszerkezetben rejlik. Többféle európai építészeti elemet tartalmaz, valamint skandináv elemeket is. A templom udvarán három régi hársfa magasodik, amelyeket még a templom szentelésekor ültettek.

Az 1681-es soproni országgyűlés lehetővé tette templomok építését a protestáns egyházkerületek számára, így a Garamszeg környékéről is a városba járó vallásgyakorlók számára egy fatemplom építését határozták el. Amikor a soproni országgyűlés határozatának értelmében megkezdődött a protestáns templomok építése, a Habsburg hivatalnokok mindent megtettek, hogy az épületek tartósságát csökkentsék.

A garamszegi templom számára olyan helyet jelöltek ki, ahol a környék mocsaras. Ennek ellenére az építkezést semmi nem zavarta meg, és csodálatos módon a templomot soha nem öntötte el az ár. Egy további feltétel volt, hogy minden templomlátogatónak ülőhelyet kellett biztosítani. 1725. október 23-án kezdték építeni és 1726 őszére be is fejezték egy év alatt, ahogy a rendelte előírta.

A harangláb, amely a templommal egyidőben készült el.

A templomban minden vasárnap reggel 9 órától van istentisztelet. Szezonon kívül (szeptembertől áprilisig) csak kérésre vagy előre egyeztetett időpontban tart nyitva. A templomért felelős lelkésznő magyarul is szívesen tájékoztat.

Sok minden kimaradt ebből a beszámolóból, a finom ételek, az italok, tájak, épületek. Bízom benne, ha elolvassák, többen is útra kelnek, hogy saját szemükkel is lássák, amit én. Ne felejtsék el, kevés a három nap, én is visszatérek majd.

Fotók: Bódi Ágnes és Boris Fugger.