Mindezt Alexander Prostináktól, a turisztikai marketingszervezetének (Trnava Tourism OOCR) képviselője tudjuk, aki a Szlovák Turisztikai Képviselet meghívására mutatta be a budapesti Szlovák Intézetben Nagyszombat turisztikai látnivalóit.
A Szlovák Turisztikai Képviselet és a Nagyszombati Régió közös rendezvényén Soňa Jelínková, a képviselet magyarországi vezetője Slavomír Dzvoník idegenvezetőt is bemutatta a megjelenteknek, akit szakmai tudása, és korhű öltözete miatt is jól ismernek az oda látogatók.
Megtudtuk, hogy már nyolc nyelven érhető el a városi sétákhoz készült turisztikai applikáció, természetesen magyarul is, így a régi idők eseményeit is a látogatók audioguide segítségével ismerhetik meg.
Nagyszombat bővelkedik vallási műemlékekben, szakrális értékeinek köszönhetően kapta a „Kis Róma” elnevezést. Pezsgő kulturális élete, izgalmas kávézói, történelmi borvidéke miatt Toscanához is hasonlítják a Magyar Királyság egykori egyházi központját, Nagyszombatot.
A város legnagyobb rendezvényei is főként a történelmi és szakrális hagyományokhoz kapcsolódnak, az év során többek között komolyzenei rendezvények, orgonanapok, gospel fesztivál, rózsaünnepség, folklórfesztivál, jazzfesztivál, hagyományokat felelevenítő vásár és gasztronómiai eseménynek várták a látogatókat.
Nagyszombat, szlovákul Trnava már a kelták és a rómaiak előtt is lakott hely volt. A „Borostyánút” is érintette és itt húzódott a Prágát Budával összekötő út is. Ingyenes séták nyáron naponta indulnak a „királyok nyomában”, és akár az egész várost láthatja, aki a Városi toronyról néz körbe. Az 57 méter magas tornyot 29 méter magasan kilátópárkány övezi, ide 143 lépcsőfokon jutunk fel.
A város helyén álló település valószínűleg a 9. században jött létre kereskedő utak kereszteződésénél. A településen rendszeresen tartottak vásárokat, innen származik a Szombat név is, ami a vásárok napjára utal. Az első hiteles írásos jelentés először 1211-ben említi a várost. Sokkal fontosabb viszont IV. Béla kiváltságlevele 1238-ból, amely elsőként a mai Szlovákia területén szabad királyi város rangot adományozott Trnavának.
A Nagyszombati Zenei Tavaszon kívül nagy népszerűségnek örvend a Dobrofest Trnava countryfesztivál is, amelyet minden évben júniusban rendeznek, valamiknt a szeptemberben tartott Nagyszombati vásár is sok embert vonz a városba.
Miért érdemes Nagyszombatra és a régióba látogatni? Alexander Prostináknak erre tíz válasza volt, vagyis tíz kiemelt látnivalót sorolt fel, de talán a legfontosabb, hogy a város központját 1987-ben városi műemlék-rezervátummá nyilvánították ki.
A 16. században épült 57 méter magas Várostorony, a szakrális, valamint egyetemi épületek, Nagyszombat szimbóluma: a Városfal, a Szomolányi várkastély, Alsókorompai kastély, a Történelmi borvidék, és a mézbor, Bohém kávézók és éttermek és a Művészet, dizájn, zenei fesztiválok.
A patinás település egyike a legrégebbi európai királyi városoknak. Pozsonytól mindössze 50 kilométerre található a város, amely történelmi emlékekben, épületekben, templomokban, zsinagógákban és múzeumokban egyaránt gazdag.
Ugyanakkor felkészült a XXI. századi turizmusra is: négycsillagos szállodái tökéletesen kielégítik az ide látogatók igényeit. Bortúrák, fesztiválok, a több ezer nyíló virággal kecsegtető Rózsakert, a látványos szüret, a helyi termelői piac, a kosztümös városnézés, és még számos egyéb attrakció várja az ide látogatókat.
A rendezvényen résztvevő utazási irodák képviselői és a szakújságírók a prezentáció után a régió borait kóstolva megállapították, hogy Nagyszombat és régiója olyan úti cél lehet, amely sokszínű élménycsomagot kínál a magyar turistáknak.
Fotók: Urbán Györgyi