Itt egy hatodikos kisfiú olyan talpraesetten mesélt a Novaji Remélők Egyesülete hagyományos népi télűzéséről, amit sok felnőtt megirigyelhetne, sőt a velem lévő hatéves óvodást is rögtön barátjává tette a kormos kéz „projekt”-tel. Ekkor döntöttem el, hogy a jó 1300 lakosú Eger-közeli falu téltemetésén feltétlenül részt veszek.
Ki volt, aki bekormolt titeket?! – kérdezi a lányok bekormozásával éppen végző legény a leányokat. Ebből a rituáléból a fiúk se maradnak ki (korábban őket inkább borotválták kéretlen-kelletlen), némelyek igazi afrikai feketévé változnak. Szinte senkit sem hagynak ki a bekormozásból, ami nagy szerencse, hisz a korommal együtt lemossák majd a rontásokat, a betegségeket, alighanem a Covid gonosz vírusait is. Bőszen űzik 11-től egész fél négyig a telet: bojtárlegény „kurjantása hallik s pattogása hangos ostoroknak”, sőt a gyerekek
kereplőzéssel, fülsiketítő füttyögéssel segítenek be a felnőtteknek.
Készül a lángos a hobbi-fogadósné, Szilvia és Tibor segítségével
Ha már ettől se lesz vége a télnek, akkor semmitől. Akinek nem ízlik a lángos, szóljon! Hogy nagyon jó?- kurjant egyet-egyet Szilvi, aki jog- és igazgatási iroda vezető, Novajon volt jegyző, a reggeliző helyszínünkön meg hobbi-fogadósné (ahogy saját maga fogalmazott) a férjével, Tibivel együtt pincéjükben, a Tibi bácsi Borpincéjében (a Google maps mint Szilvia és Tibi Pincéjét jelöli a Petőfi úton).
Ízletes bányászlángost, házi pálinkát, forralt bort kínálnak reggelire, ebédre meg igazi házi babgulyást.
Nagyon jól nézel ki, Kristóf! – dicsérik meg a beügető zászlótartó csikóst is, aki végigkíséri lován a remélés menetét. A reggelizőket a menyasszony kikérési helyre innen trahitorral (traktor húzta „hintó”) zötyögtetik le igazi kis falunéző túra keretében….
Csak ne olyan hevesen, násznagyom – koordinálja a közel kétszáz éves hagyományos remélést Piroska néni, a Novaji Remélők Egyesülete elnökhelyettesének, Juhász Péternek a nagyija. Elárulja, hogy a regélés szava a
regölésből (énekmondó: ‘jeles napokon a falut járó, énekelő és adománygyűjtő fiatalok egyike’) eredeztethető. Azt is megtudom, hogy Piroska leányként fogadta szívébe e hagyományt, és másfél évtizedet dolgozott segítőivel azon, hogy a remélés felkerüljön az világörökségi listára – 2016 lett a neves évszám.
Aztán a Lajta Néptáncegyüttes tánca utánra nagy nehezen elkészül a vonzó, nagypocakú menyasszony, Sanyi. Ugyanis a tradíciót követve a remélésen csak fiúk, férfiak vehetnek részt, a hölgyek mint kísérők, segítők kísérhetik a menetet. Mikor suttogják egymást között, hogy a menyasszony már negyedik éve Sanyi, csak már nem olyan sovány, belém bújt a kisördög.
A Novaji Remélők Egyesülete elnökhelyettesének, Juhász Péternek télűző kürtszava
Megkérdeztem tőle, miként érzi magát, hogy az oltár előtt mindig faképnél hagyják, és mindig ugyanaz a legény a „bűnös” ebben. Ezt nem lehet megunni! – ezek szerint „ez az, amit nem lehet megunni”
A magasabb, és mindenórás menyasszonyt és fess vőlegényét két tündér kisbojtár (óvodások) vezeti fel, és két vőfély kíséri pompásan feldíszített botokkal. Őket a hagyományos mesterségek űzői követik, köztük a borotváló borbély és segítő párja, a köszörűs. Az „áldozatot”, a polgármestert persze igen márkás borítva pengével (fakés) „kopasztották” meg: Nem kell csűrni-csavarni, egyenesen kaparni,
Otthagyja a szőrt, leviszi a bőrt. Ott a biciklijét toló, faputtonyos drótostót, a hátikosaras, tojást gyűjtő cigányasszony, a tollas tojús zsidó, akinek szalonna van rátűzve a botjára….. És indul a menet, a traktor pótkocsiján ülő zenekar pedig húzza a menetelnivalót, majd az evészeti-ivászati meg-megállásokkor a talpalávalót a tánchoz.
Vegyétek fel a harmadik. oltást! Ingyenes! Ide kéritek? – humorizálnak a házi pálinkát, bort, süteményeket, szendvicseket kínálók egyik portáján az arra vonuló remélőktől, a kísérőktől, akik egy része Pécsről, Debrecenből, Füzesabonyból, Érdről, Budaörsről, a közeli egri egyetemi kollégiumából jöttek – nemzetközivé nőtte ki magát ezek szerint a remélés az idén.
Szilárd, hajthatom a lovakat? A muraközi és magyar hidegvérű lovak gazdája leszáll a bakról, átnyújtja a hajtásra áhítozónak a gyeplőt: Közben a házaknál a remélőknek szánt finomabbnál finomabb házi dolgokat, kolbászt, sonkát, szalonnát, tojást nyújtanak a lovaskocsiban ülőknek – ezt a menet befejeztével jóízűen elfogyasztják majd el a remélők. Kapaszkodjatok! Mindjárt indulunk….
Eladó a menyasszony!- hangzik el a menet vége felé a „násznép” előtt, a hangulat a tetőfokán, mikor elhúz három katonainak kinéző helikopter felettünk – egy pillanatra megfagy a hangulat – az élet beköszönt.
Este találkozunk a cuháréban! – köszön el az egyik remélő a korai sült szalonnás, rántottás, kolbászos vacsora után, hogy a fennálló jó három és fél óra alatt kipihenjék a menyasszony kikérés, a felvonulás közti kínálás és táncolás vagy öt órán át tartó örömteli fáradalmait, már amennyire lehet.
Akik pedig nem kísérték végig a menetet, azok a sportpályán megkóstolhatták a karcagi birkafőzők finom főztjét, megoldhatták az eseménnyel kapcsolatos tesztet, bekíváncsiskodhattak a faluházba, a tiszta szobába – ide a remélők is bekukkantottak, sőt, a mocsolyási pincesoron borkóstolóra látták őket vendégül.
Ide fogok költözni, mihelyst tudok! Ez nagyon jó hely! – lelkendezik egy tizedikes pesti srác az esti táncmulatságon, a cuharén, akit a diósgyőri kollégiumban vele együtt lakó focis társa hívott le a novaji remélésre. Megértem. Hol van még egy olyan hely, ahol eggyé válnak a lakosok egy cél érdekében, és idegeneket is vendégül látnak? Akit rögtön befogadnak, mintha mindig hozzájuk tartozna? És akik segítik egymást, bármilyen kicsi vagy nagy tisztséget töltenek be? Gondolkozzunk csak….
Na, ugye. Megmondtam.
Érdekességek Novajról
Ilyen jót régen nevettem – meséli az egyik megtermett férfiember a remélés előestéjén tartott színházi előadás után. Nem vendégszínház vígjátéka kacagtatta meg a falusi nagyérdeműt, hanem a helyi általános iskola összes alsós diákjának tehetséges előadása. Nem felejtik el a siker érzését, és ezért érdemes csinálni! – vallja mindenki szeretett Zsuzsa nénije. A Gál Zsuzsa tanítónő megalkotta fergeteges humorú, rímekben előadott történetén szórakozva a Foxi Maxi frenetikus rímei jutottak az eszembe, az volt ilyen telitalálat – a falu honlapján bele is lehet ebbe kíváncsiskodni. Úgy tanítja az alsósokat itt tizenkilenc esztendeje Zsuzsa néni, akit előszeretettel kormoztak be tanítványai a remélésen, mint Móra Ferenc idejében: egyszerre tanulnak a négy osztály diákjai.
A tizenöt alsós fantasztikusan adta elő Zsuzsa tanító néni darabját
Amit a harmadikosnak magyaráz, azt nemegyszer az odafülelő elsős mondja fel – ritka szerencse a nagyok titkos tudását kifürkészni. Olyan egyéni foglalkozást kapnak itt a gyerekek, mint sehol máshol a szokásos nagy létszámú osztályokban – életre szóló élménnyel, kiváló alappal indulhatnak ezek a gyerekek.. Ez a testreszabott foglalkozás sokat jelentett korábban is, jónéhány jelentős tudósunk, költőnk a falusi iskolák egyedi bánásmódjának is köszönheti, hogy tehetsége megmutatkozhatott – véli az egyesület egyik lelkes segítője, Tajcs Veronika. Ezért fájlalják sokan, hogy a felső tagozat, az igazi tehetséggondozás néhány éve megszűnt. Pedig az eredmények beszéltek.
Novajnak van egy bő ötven éves asszonykórusa, mely több Arany Páva díjat nyert a megmérettetéseken. A regionális népzenei találkozókat is koordináló neves Bimbó Zoltán szakmai vezetésével a kórus tíz körüli tagja csak a helyi népzenekutató összegyűjtötte eredeti novaji népdalokat adja elő. A tradicionális népviseletben, hagyományt követve kontyot viselő hölgyek három fős kis csapata pedig magyarnóta versenyeken első és második helyezéseket ért el.
Ennyi minden rejlik egy kis 1300 fős körüli falucskában, ami fizikailag szinte nem több, mint egy kocsma, egy Coop és egy szőlőhegy, ahogy az egyik segítő találóan megjegyezte. Őt ez az összefogás, a szeretet vonzotta ide, és soha nem akar innen elmenni. Itt igazán embernek érezheti magát az ember……
