Frissítő málna- és almaecetfröccsök, házi szörpök, lekvárok (Halmi pincészet), vörös, fehér rozé borok, pezsgők, csaknem két tucatnyi különböző csapolt sör (Etyeki sörmanufaktúra), sajtmustra (Hegedűs Imre sajtműhelye, és a sajtalapanyag biotejtermékeinek forrása, Dunaharaszti ), ínyenc falatok, házi termékek vására és fogyasztása, játék – ez az Őszi Etyeki Piknik Light a Gasztrosétányon, megspékelve a szemet gyönyörködtető dombok, mezők, szőlők és ligetek látványával.
és az Etyeki Kúria.
Az Etyek 360 keretében egy-egy borral mutatkozott be az öt-hat éve együttműködő hét vezető borászat, akik közül ötük egy-egy büszkeségét kínálta. Kezdtük a vendéglátó Rókusfalvy Pincészet 2020-as Budai rozéjával, majd folytattuk ezt Orosz Gyuláék friss évjáratú 2020 Chardonnayjával, majd
Sauvignon Blancjával és a Haraszthi pincészet tíz éve megalkotta büszkeségével, amely a pohárból szinte „kirobban” (Sauvignon).
Ezután egy 2019 Chardonnay került sorra a 25. esztendőt jubiláló Etyeki Kúriának köszönhetően, mely a hozzá látogató borbarátokat a soproni huszonkét hektáros területéről származó Pinot Noirral, Merlot-val, Kékfrankossal szokta megörvendeztetni . A „bormustrát” a Kattra családi pincészetének Pinot Noirjával zártuk, mely az ország legjobb vörösei közé tartozik.
Kétféle pincelátogatási lehetőség is fűszerezte a kínálatot. Egyrészt a kellemesen lazára vett, néhány titkot felfedő dűlőtúra után lehetett kíváncsiskodni Rókusfalvyék pincéjében, négyféle zamatos bort, friss pogácsát majszolgatva közben, hogy jobban át lehessen érezni az élet nagyszerűségét.
Másrészt a sajt szerelmesei Hegedűs Imre sajtmesternek köszönhetően az elsőnapi sajtkészítés
fortélyainak ellesése után másnap is folytathatták a pincetúrát: a kilenc méter mélyen lévő, állandó 12, látogatásokkor 13 fok körüli pincébe csodálhatták meg a „kis” helyes negyven kiló körüli sajtokat, amelyek alig várják, hogy megrepedjenek és eladásra kerüljenek, azaz sorsuk beteljesedjen.
Az áldomások után jöhetett egy kis szilárd finomság is. Például az „Östen hozott drága vendég” köszöntővel az Erdélyi Ízek Udvara húsgombócos csorbalevese, miccse, torickói sajt válogatása (vörös borban érlelt, diós, füstölt nyikó – Paranyica- jellegű) nyerte meg a kíváncsiskodókat, vagy a bOrbara sós illetve édes „mennyei süteményei”, különleges frissítői, hogy a finomabbnál finomabb ínycsiklandozó finomságok közül csak két helyet említsek.
A vállalkozókedvűek akár az Edeck Vinum Egyesület elektromos biciklijével is bejárhatták (de máskor is megtehetik ezt) külön erőlködés nélkül, szakbicajos vezetővel ezt a csodálatos tájat. Megtudtam azt is, hogy lehet „szülőnyugtató, akkucsökkentő” programot is kérni, azaz míg a fölnőttek egy-egy pohár bor mellett lazán elnyúlva legeltetik szemüket a békés tájon, élvezve a ritka nyugalmat, addig az örökmozgó gyerkőcök lemeríthetetlennek tűnő akkuját bringatúrán lehet próbára tenni – előre egyeztetve persze.
Kellemes élményt okozott a Kapj rá! szlogennel bemutatkozó partyszervíz, amely mind a ínyenceket, mind a halakat kevésbe kedvelőket meglepte egy-egy ízletes halas szendvicskóstolóval – nahát, ez aztán finom – csodálkozott rá nem egy lurkó is. Sőt, ha a szerencsekerék épp úgy döntött, hogy éppen nem perpetuum mobilét játszik, akkor a pörgető néhány halas, pontosabban mondva fogas kérdést megfelelve válaszható ajándékkal lehetett gazdagabb (halas foglalkoztató, halreceptes könyv stb.).
Hajnaltól hajnalig tartó feszült figyelemmel történő készülődés, legfeljebb néhány órai kósza alvással, megspékelve egyiküknél egy kis hivatalos ellenőrzéssel – ez volt az Etyeki Piknik a vendéglátósok számára. Korán kelők kényelmes vizitálása, lakmározók, kóstolgatók, zenére áhítók folyamatos „tesztelése” volt a látogatói oldalról.
Aki erről lemaradt, az a szeptember 17-18-i hétvégén, vagy 25-én, szombaton, a Borangolón, pótolhatja. De megcélozhatja akár a novemberi Márton-napot is. De akinek ez még igen soká lesz, az bármelyik hétvégéken is felkerekedhet, több vendéglátó, például Rókusfalvyék nyitva vannak, és gasztronómiai különlegességekkel csalogatják az arra tévelygőt…
„Érthetetlen módon” valahogy szeretünk ide betérni. Etyek vibráló hangulata – ahogy az erre hívogató honlap fogalmaz – minden évszakban odavonzza, visszavonzza azokat, akik ezt már egyszer megízlelték.
Szöveg és fotó: Bodrog Beáta
