Egy pingvinfióka kikelése már nem számít kivételes eseménynek a vadasparkban, a december közepi jövevény azonban mégis különleges.
Apja, a németországi Straubing állatkertjéből származó Zebra párjául a szegedi születésű tojót, Pimpót választotta. Vagyis a fióka az első „második generációs” szegedi pingvin.
A Nemzetközi Fajmegmentési Program (EEP) keretében 2011 végén érkeztek az első pápaszemes pingvinek – köztük Zebra is – a Szegedi Vadasparkba, és egyből állatkert egyik legnépszerűbb lakóivá váltak.
2014-ben jött világra az első fióka, majd évente számítani lehetett a csapat gyarapodására, amely azt mutatja, hogy jól érzik magukat a szegedi otthonukban.
Az évek alatt 13 pingvinfióka kelt ki tojásából, ezek jó részét a szüleik fel is tudták nevelni. A pápaszemes pingvinek hosszú távú monogám kapcsolatban élő gondos szülők, s ennek tanújelét adták az állatkertben is.
A fiókákat a gondozók egy hónapos korban viszont egy időre elválasztják, hogy megtanítsák elfogadni a táplálékot emberi kézből is. Ez azért fontos, mert a gondozásukkor takarmány-kiegészítőket és a madármalária megelőzését szolgáló gyógyszereket szükséges adni nekik, ezt csak egyedenként megetetve lehet megtenni. A „tanítás” után természetesen a fióka visszatér a csapatba.
A pápaszemes pingvinek, melyek testhossza 40-60 centiméter, tömege 2-4 kilogramm, nem sarkvidéki környezetben, hanem Dél-Afrika partvidékén élnek.
Az egyetlen afrikai pingvinfaj magyar nevét a szeme fölött megfigyelhető csupasz, rózsaszínű bőrfelületről kapta, amely a testhőmérséklet szabályozásában játszik fontos szerepet.
A hőmérséklet emelkedésével több vér jut ide – a bőr színe is élénkebbé válik ilyenkor -, ami könnyebben lehűlhet.
A természetben a legnagyobb problémát az élőhelyek pusztulása, a tojásvadászat és a kevesebb táplálék mellett a Dél-Afrika térségében sajnos nem ritkán előforduló olajtanker-katasztrófák jelentik. Egy-egy ilyen tragédia alkalmával ezrével pusztulnak el a pingvinek is.
