
Fotó: Bódi Ágnes
Mint mindenhol, Istvándy Gergő és a család élménybirtokán is a válság hozta lehetőségeken törték a fejüket, hogy lehetne átvészelni a hirtelen jött járványt. A család több lábon áll, több generáció óta foglalkozik szőlőtermesztéssel, borászkodással, és már évek óta az állattenyésztésbe és a vendéglátásba is belevágtak.
Hatalmas mennyiségű szőlőjükre volt vevő, de az visszamondta a vásárt, így azt is lehetne mondani, hogy az a nyakukon maradt. És közben durván beköszöntött a járvány. Mit tudtak tenni?
Csak előre tudtunk menekülni. Először sokkot kaptam, hiszen mi a bort közvetlenül a vásárlóknak értékesítjük, most mi lesz a borunkkal? A webshopban nincs nagy bizodalmam, de azért próbáljuk a webshopos értékesítést. A törzsvevők már tudják, ők eljönnek a rendelt borokért, de viszünk házhoz is.
Végül nyitottam egy borkimérést. Mivel őstermelőként működtetem, így ki tudtam nyitni. Mondták is, na te is akkor nyitsz, amikor más bezár! Húsvétkor nyitottunk, és akkor zárták le Badacsonyt is.
Gondolom nem a semmiből jött az ötlet és a megvalósulás, kellett hozzá idő mire megnyitott a kimérés?
Az, hogy termelői borkimérésünk legyen, már régen motoszkált a fejemben, mert 30 hektáron termesztünk szőlőt, palackozunk is, de a szükség arra visz, hogy folyó borként is értékesítsünk. Baumann Szabolcs iskolatársam volt, ő egy szódaüzemet működtet már két évtizede, gondoltam, jó lenne a víz mellett egy kis borkimérés. A sors, vagy a szerencse is segített, Szabolcsnak volt egy garázshelysége, és egy romos pincéje, amit el akart bontatni, én pedig a pinceajtót rögtön elkértem tőle, később a BADIZSON-nál fel is használtam dekorációs elemként.
BADIZSON a borkimérés neve, ahol kétféle folyó bort kínálnak. Sokan járnak a szódáshoz, hamar híre ment az Istvándy borkímérésnek. Igy azonnal kialakult a vendégkör. Miből állt össze a név?
Mivel a törvény szerint helyben nem lehet fogyasztani, így arra kértünk mindenkit, hogy hozzon magával üveget, vagy demizsont. A név a Badacsony és a demizson szavak összevonásából született. Hamar híre ment, és jöttek az emberek, volt aki földúton jött, vagy kocsival, hozták a demizsonjukat. Hétvégére koncentrálódik a nyaralóvendég. Nem panaszkodhatunk.
Akkor sikerült ez az ötlet, megoldották a vírus okozta problémákat?
Fogalmazzunk talán úgy, hogy sikerült. Ha nem is hozott ki a slamasztikából, de fedezni tudtunk a családban néhány költséget.
Arra gondolok, amikor egy pohár borral kiülök a teraszra, milyen jó lenne, ha az emberek büszkék lennének Badacsonyra. A világon sok helyen jártam, a hangulat tud olyan lenni itt is, mint Toszkánában. Minek menjek a világba, ha itthon is megkapom azt a szépséget.
A BADIZSONBAN az olaszrizlinget és a rozét helyben csak megkóstolni lehet, leülni, borozni nem. Amit amúgy is nehéz lenne megtenni, mert a borozáshoz minimum két szomjas ember kell, itt pedig a törvényt betartják, csak egy vendég és a felszolgáló lehet. Viszont olcsóbban lehet a nemes borokat megvenni, mintha palackozva vásárolnánk.
Kedvenc borommal, az aranyérmes Golgotával kínál, nézzük a szőlőt, valóban, van olyan szép táj ez, mint bármelyik. A lemenő nap aranyba foglalja a tőkéket, a borász terveiről és négy hónapos Benedek fiáról beszélt. Rövidre fogtuk a találkozót, mert sietett haza a fürdetésre.
Van még Istvándy Gergő fejében sok ötlet, lesz még miről írnunk, talán a szőlőnek is emelkedik az ára…