Fotó: Göcseji Múzeum
Kápolnaépítéssel, a műemléki Hencz-malom épületének felújításával, pákászkunyhó telepítéssel és új néprajzi elemekkel bővítik és fejlesztik a Magyarországon elsőként megnyitott zalaegerszegi szabadtéri múzeumot.
A Göcseji Falumúzeum 1968-ban nyitotta meg kapuit, a város és a múzeumi szakemberek régi vágya volt, hogy a skanzen épületegyüttese komplex módon mutassa be a 19. század végének és a 20. század első harmadának Göcsejre jellemző építészeti és néprajzi értékeit.
A skanzen jelenleg negyven különböző építményből (lakóházak, fatemplom, istállók, pajták, ólak, pálinkafőző kunyhó, szőlőhegyi pincék, útszéli keresztek) és több száz berendezési tárgyból áll.
A múzeum valójában egy elképzelt falu, amelynek épületei így soha nem álltak együtt, de a mai kor embere számára hitelesen tudnak szemléltetni egy 19. század végi egyutcás településtípust.
A város turisztikai vonzerejét a csaknem a 150 millió forint európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás tovább növeli. A TOP keretében felújítják a Holt-Zala partján álló kétszintes, műemléki Hencz-malom épületének a homlokzatát, a holtág partjára pákászkunyhót telepítenek: a nyeregtetős nádtetős faépítmény egykoron a halászemberek lakhelye volt.
A falumúzeum területén felépítik a Rám településen található kápolna hasonmását. A szabadtéri kiállítóhelyen temetődombot emelnek, ahol a megmentett fejfákat és az I. világháborús keresztet helyezik el.
A bejárat előtt álló Szabolcs Péter szobrászművész Király és Királynő című bronzszobrát és az alkotás elemeit áthelyezik a múzeum területére.