szeretunkutazni
Szerző:
szeretunkutazni
Megjelenés:
2020.02.27
A növények, növényi termékek kis mennyiségű, saját célú behozatalát is korlátozza az Európai Unió (EU) december 14-től érvényes új növényegészségügyi rendszere. Már gyakorlatilag – néhány kivételtől eltekintve – mindenhez kell növényegészségügyi bizonyítvány, bizonyos árukat pedig csak a kijelölt határállomásokon lehet majd behozni.

Tavaly december óta új Európai Uniós szabályozás érvényes a növények, növényi termékek behozatalára. Annak idején egy-egy rövidhírben sok helyen megjelent a változás, de talán nem mindenki számára egyértelmű, mire és miért is kell jobban odafigyelnünk.

Az utazókat leginkább érintő változás, hogy bár eddig virágokat, gyümölcsöket, növényi termékeket szabadabban hozhattunk haza a nyaralásokból, ezután erre már nincsen lehetőség.

A külföldről hazatérő utazók ezentúl a csomagjaikban csak szigorú előírások mellett hozhatnak be növényeket Ez azt jelenti, hogy

  • minden ültetésre szánt növény (pl. cserepes növény, vetőmag, szaporító anyag),
  • termés (pl. alma, paradicsom),
  • zöldségféle és
  • egyéb növényi termék (pl. koszorú, friss fűszernövények)

kizárólag növényegészségügyi bizonyítvánnyal hozható be az Európa Unió területén kívüli országokból a magánszemélyek útipoggyászában is.

Szintén kell bizonyítvány az alábbi, Európai Unióhoz tartozó külső területek esetében: Ceuta, Melilla, Guadeloupe, Francia Guyana, Kanári szigetek, Martinique, La Réunion, Saint-Barthélemy és Szent Márton-szigete.

Fotó: Alexas_Fotos / Pixabay

Az áruk túlnyomó része növényegészségügyi bizonyítvánnyal bármely határállomáson behozható és a szakemberek szúrópróbaszerűen ellenőrzik majd, vannak azonban kivételek. A saját célú fogyasztás, felhasználás esetén is kizárólag növényegészségügyi vizsgálatra kijelölt határállomáson keresztül hozható be, tételes ellenőrzést követően:

  • minden ültetésre szánt vagy már elültetett növény (pl. cserepes növény, vetőmag) és
  • 2019/2072/EU rendelet XI. melléklet A részében felsorolt áruk (pl. paradicsom, alma).

Amennyiben az árut nem kíséri növényegészségügyi bizonyítvány, az EU területére nem hozható be!

Az előírások nem vonatkoznak, azaz nem kell növényegészségügyi bizonyítvány

  • az ananász, a banán, a datolya, a durián és a kókusz termése,
  • a feldolgozott növényi termékek (pl. aszalványok, szárítmányok, tartósított zöldségek és gyümölcsök), továbbá
  • a Svájcból érkező növények, növényi termékek esetében.

Az előírások az Európai Unión belülre nem vonatkoznak, azonban a kockázatok csökkentése érdekében közös érdekünk, hogy utazásainkról sem az EU-n kívüli, sem azon belüli országokból ne hozzunk magunkkal növényt, növényi terméket Magyarországra. Az azokkal véletlenül behurcolt nem-honos növénykárosítók ugyanis hatalmas veszélyt jelentenek a hazai növénykultúrára.

Fotó: Dean Moriarty / Pixabay

Miért van szükség erre?

Növények képezik az élelmiszerlánc alapját: növénytermesztés nélkül nem lenne élelmiszer, takarmány. Ha a növények pusztulnak, befolyásolják a gazdálkodók, termelők, kereskedők megélhetését, az élelmiszerek minőségét és árát, valamint az erdők, parkok állapotát. 

A fő gond: a karantén károsító

Az emberiség nyersanyag igénye kielégíthetetlen mértékben növekszik, amihez egyre növekvő nemzetközi kereskedelem társul. Így számos kártevő az eredeti élőhelyétől nagy távolságokra tud eljutni és ott szaporodni is.

Egy adott országban előforduló közönséges kártevőkre, kórokozókra jó esetben rendelkezésre állnak növényvédelmi technológiák, módszeresen lehet ellenük védekezni, ha költséggel és munkával is, de együtt tudunk velük élni.

Vannak azonban olyan károsítók, amelyek messzi tájakról érkezhetnek, nincsenek jelen az adott térségben, de ott számukra kedvezőek a feltételek és így meg tudnak telepedni.

Behurcolásuk nagy gondot jelent, mivel hatalmas károkat okozhatnak, ha nem lehet ellenük védekezni:

  • hatékony védekezési technológia vagy,
  • az „új hazájukban” természetes ellenség hiányában, illetve,
  • a honos növényekben nem alakult ki ellenálló képesség.

Elegendő csak arra gondolni, hogy Írországban az 1840-es években egymillió ember halt éhen, mert fő táplálékuk és takarmánynövényük nagy részét éveken át elpusztította az amerikai kontinensről bekerült burgonyavész. Az Észak-Amerikából szőlő szaporítóanyaggal behurcolt gyökértetű okozta filoxéra járvány következtében az európai szőlőültetvények több, mint kétharmada ment tönkre.

E károsítók többnyire emberi „segítséggel”, a kereskedelemmel, szállítmányokkal „közlekednek”, bekerülésük és terjedésük megakadályozásához – a gyakorlat számára alkalmazható védekezési eszköz híján – szigorú előírások és azok betartása szükséges. A növényegészségügy célja – hatósági eszközök segítségével – az ilyen nem honos károsítók behurcolásától és terjedésétől megvédeni növényeinket.

Erre hívja fel a figyelmet idén az Utazás kiállítás egyik standján a Nébih is, ahol a szakemberek szemléltető példákkal mutatják be, milyen károkat okozhatunk, ha emlékek helyett növényekkel térünk haza Magyarországra a nyaralásunkból.