A fejlesztés részeként helyreállítják a kastély középső tömbjét, a korábban már restaurált díszterek és a felújított lépcsőház kivételével a keleti és nyugati szárnyak földszinti és első emeleti kiállítási tereit, a keleti összekötő szárny földszintjét és az onnan induló barokk lépcsőt állítják helyre, valamint felújítják az Óraszintet és a Belvedere-t.
A földszinten korabeli bútorok, iparművészeti alkotások és festmények mutatják be Esterházy „Fényes” Miklós korát. Az emeleti termek közül egyes helyiségekben bizonyos fokig megmarad az enteriőr, de az összképet modernebb formában tárják a látogatók elé.
A kiállításnak ez a része egyrészt a kastélytörténetet mutatja be, másrészt kultúrtörténeti érdekességeket tár majd a látogatók elé, megidézi mások mellett Joseph Haydn alakját és Eszterháza rangos vendégeit az uralkodócsaládból.
Az épület Magyarország legnagyobb és legimpozánsabb barokk kastélya, százhuszonhat rokokó stílusú szobával. A mai kastély magját 1720 táján kezdték el felépíteni, majd többször bővítették.
Az első nagy fejlesztési ütem 1762 és 1768 között zajlott Nicolaus Jacoby és Melchior Hefele tervei alapján, a második ütemre 1774 és 1778 között került sor. Az épületet a Belvedere kialakításával fejezték be az 1780-as évek közepén.
A soproni várfalhoz kapcsolódó múzeumnegyed és romkert, a nagycenki Széchenyi-kastély és a fertődi Esterházy-kastély a NÖF segítségével és kooperációjával a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram hatvan milliárd forintos költségvetésének csaknem egyhatod részét, 10,4 milliárd forintot teszik ki.
