Az elmúlt években a turisztikai szektor a magyar gazdaság húzóágazata volt, komoly hozzáadott értéket nyújtott.
A világjárvány márciusi kitörésekor ezért a kormány azonnal és nagyon határozottan lépett annak érdekében, hogy segítse az ágazat talpon maradását – mondta.
Adó-, és járulékkedvezményeket jelentettek be, szálláshely fejlesztési támogatásokat nyújtottak, a fesztiválok támogatásáról döntöttek, és kedvezményes hiteleket biztosítottak.
Szentkirályi Alexandra a megtett intézkedések között felsorolta, hogy június 30-ig megszűnt a munkáltatók járulékfizetési kötelezettsége, a munkavállalók járuléka pedig jelentősen csökkent, nem kellett nyugdíjjárulékot fizetni, az egészségbiztosítás díja a törvényi minimumra csökkent.
Még érvényben van az az intézkedés, hogy nem lehet felmondani a helyiségbérleti szerződéseket, és a bérleti díjakat sem lehet megemelni.
Az év végéig a kormány felfüggesztette minden magánszemély és vállalkozás a bejelentés napjáig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét, és az idegenforgalmi adót sem kell megfizetni év végéig.
A Szép-kártya szociális hozzájárulási adója 4 százalékra csökkent december 31-ig, illetve 450 ezer helyett 800 ezerre emelik a juttatás éves felső összegét a versenyszférában, és 200 ezerről 400 ezerre a költségvetési szférában.
Az intézkedések között kiemelte: a Széchenyi Kártya Program szeptemberben új hitelkonstrukcióval bővült, amely csak a turisztikai szektorban tevékenykedő mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára elérhető.
A Széchenyi Turisztikai Kártya segítségével a vállalkozások szabad felhasználású, nulla százalékos kamatozású hitelhez jutnak.
Az új konstrukció hitelkerete 100 milliárd forint lesz, a hitel összege nem haladhatja meg a 250 millió forintot – ismertette.
A Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ) közreműködve a kormány a turizmus újraindítása érdekében nem megszorításokat kezdeményezett, hanem a válságból kilábalást adócsökkentéssel és a fejlesztések folytatásával segítette, elérve, hogy a vállalkozások túljussanak ezen a nehéz időszakon.
A Kisfaludy programból minden fejlesztés hosszú távon tudja a turizmus fejlődését garantálni, ahogy a munkahelyeket is.
Ismertetése szerint a programban 150 milliárd forintot biztosítanak a magyarországi szálláshelyek teljes körű megújítását célzó program utolsó szakaszának megvalósítására.
Ebből 85 milliárd forint keret összegű támogatásra pályázhattak a 100 szoba feletti vidéki szállodák építésre, vagy felújításra.
Egy másik, 60 milliárd forintos keretösszeggel kiírt pályázaton a vidéki Magyarország magánszálláshelyei és egyéb szálláshelyei juthattak szobánként 1 millió forintos támogatáshoz – mondta el, hozzátéve: erre a felhívásra csaknem 14 ezer pályázat érkezett 45 milliárd forint támogatási igénnyel.
Megnyílt ötmilliárd forintos keretösszeggel a kempingek és üdülőházak támogatására kiírt pályázat.
A strandfejlesztések is folytatódtak: a program első három ütemében 114 strand újult meg több mint 9 milliárd forintból, a negyedik, augusztusban meghirdetett ütemben pedig a szabadvízi strandok megújulására fordítanak 3 milliárd forintot.
A támogatások sokrétűek, a szektor legtöbb szereplőjét segítik.
A kormány nemrég döntött arról, hogy további 700 millió forint jut a fesztiválszervezőknek a könnyűzenei fesztiválok életben tartására.
A hamarosan megjelenő pályázat pályázónkénti keretösszege 35 millió forint lesz, és a járvány miatt elmaradt vagy jelentősen csökkentett programmal megvalósult, 500 fő feletti könnyűzenei fesztiválok szervezőit támogatja közlése szerint.
Szentkirályi Alexandra szerint a nyári számok már biztatóak: az augusztusi adatok alapján a vidéki Magyarország magára tudott találni, belföldön a tavalyi rekordévhez képest is 300 ezerrel többen nyaraltak, a magyar lakosság harmada pihent valamilyen kereskedelmi szálláshelyen.
A kormányzat minden tőle telhetőt megtett a járványhelyzet miatt nehéz helyzetbe került ágazat érdekében, a fővárosi turizmus talpra állításából mindenkinek ki kell vennie a részét.
A fővárosi önkormányzatnak is lassan lépnie kellene a szektor védelme érdekében, „mert eléggé rosszak a számok a fővárosban” – összegezte a kormányszóvivő.
