Kezdjük hát Tallóson (Tomášikovo), amely Mátyusföld déli határán, a Vízközben, Galántától 15 km-re délre, Dunaszerdahelytől 15 km-re északkeletre található. A Cölöpös malmáról híres, amely az kevés alsómeghajtású vízimalmok egyike, amelyek aránylag jó állapotban maradtak meg Szlovákiában. A Kis-Duna-parti vízimalom két kilométerre a falutól nyugatra a Kis-Duna és Száraz-patak között található, 1893-ban Maticza János molnár építette, 1982-ben a malmot felújították és átalakították a galántai Honismereti múzeum részére. A zsindely tetejű malom nagylapátos alsó vízmeghajtású malomkerékkel akácfából készített oszlopokon van felépítve. A partról korlátokkal ellátott fapadon át lehet megközelíteni. A malom közelében a folyón úsztatók sokszor kikötnek, táboroznak és fürdenek.
A malom közelében építik a látogatóközpontot, amely még több látogatót vonz majd. A tervek alapján a mintegy 140 négyzetméter alapterületű épületben szociális helyiségek és körülbelül negyven személy befogadására alkalmas konferenciaterem kap helyet. Itt van a Malom csárda is, ahol finom halételeket fogyaszthatunk, a folyó partján ékeskedő fűzfák pihentetik szemünket. A Galántai Honismereti Múzeum múzeumpedagógusa, Pukkai Judit, valamint Csölle Tibor lektor kalauzolta minket.
A falu Esterházy barokk kastélya 1760-ban épült fel, értékes műemlék, védett parkkal. A 2020 óta a község tulajdonában lévő Esterházy-kastélyt fokozatosan újították fel. Elsőként a korabeli bútorokkal, az Esterházy család történetét leíró panelekkel és a kastélyt ábrázoló régi fényképek másolataival berendezett emlékszobát adták át két éve, majd tavaly elkészült a házasságkötő terem, és befejezték a vadászterem felújítását is. A felújítás befejeződött, a falakat sikerült szigetelni, hogy ne nedvesedjenek tovább, a római motívumokkal díszített plafont is felújították, új lámpákat szereltetek fel.
A kastély közelében lévő Szentháromság templom felújítása is befejeződött. 50 év után újra működik a toronyóra, melynek érdekessége, hogy éjfélkor korrigálja az esetleges pontatlanságot, így szinte állandóan a pontos időt mutatja.
Galánta Mátyusföld fővárosa
Utazzunk tovább, fedezzük fel Galántát. Az Árpád-kori magyar települést 1237 óta ismerik. Mátyusföld fővárosa talán azért is kedves szívünknek, mert itt töltött sok évet gyermekkorában Kodály Zoltán, akinek apja itt volt állomásfőnök. Az itt gyűjtött népzene ihlette meg a Galántai táncokat.
A településen született gróf Esterházy Miklós. A Galántai Neogótikus kastély Polgári Társulás több mint tíz évvel ezelőtt az Esterházy kastély felújításába kezdett. Slávik Andrea, a Mátyusföldi Területi Idegenforgalmi Szervezet ügyvezető igazgatója és s a szervezet elnöke, Horváth Zoltán kalauzolásával a galántai neogótikus Esterházy-kastélyban működő Esterházy kávézó és étterembe is betértünk, ahol ritka kincsként bemutatott pergamenek és festmények vannak, amelyek a híres, nevezetes Esterházy nemzetség tagjait ábrázolják. A mátyusföldi régió legszebb tematikus kávéházát és éttermét működteti az Esterházy Galánta Kft, amelyben a turizmust támogató okostelefon-alkalmazás is elérhető. A 2Family applikáción keresztül a turisták három nyelven (magyarul, szlovákul és angolul) érhetik el azon történelmi helyek bemutatását.
Takács Zsolt, az Esterházy-Galánta Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy ez a gyönyörűséges szép neogótikus kastély Galántán teljesen elhagyatott volt a rendszerváltás után több, mint 23 évig. A polgári társulásnak köszönhetően beindult itt a részleges felújítás, de ez inkább önkéntes munkákból állt. Végül egy interreges határon átnyúló projektnek köszönhetően sikerült felújítani a Mándoki Forgách-kastély Társulással.
Ez nemcsak az egyike az Esterházy volt kastélyoknak, hanem ténylegesen az a helyszín, ahonnét az Esterházy család elindult 400 éve Galántáról, több mint 100-an élnek világszerte mindenhol. A felújított torony elnyerte a Legszebb történelmi épület 2022-ben Szlovákiában díjat. A kastély és a park is a kulturális és társadalmi események közkedvelt helyszíne.
A Promitor borászatban István és Éva Matusekékhez látogattunk, hogy megkóstoljuk borukat. Vezetett túrákat is tartanak, és borkóstolókat rendeznek.
Utunk során mindenki örömére egy „lovastanyát” is találtunk, mint kiderült nem is olyan kicsi. A kopčanyi ménest kerestük fel, amelyet szívesen látogatnak a lovak szerelmesei. A kopcsányi Királyi Ménesbirtokot a 18. században František Štefan, Lotharingiai herceg alapította. Jelenleg sporteseményeket szerveznek, múzeumot létesítenek, és a gyermekek számára táborokat szerveznek a nyári hónapokban. Az épület kétszintes (a második emelet tulajdonképpen tetőtér), négyszárnyú alaprajz, belső zárt udvarral. Három szárnya egyszárnyú. Jelenleg felújítás zajlik, amit a nemes lovak békésen viselnek.
Szakolca (Skalica) legértékesebb építészeti műemléke és jelképe a román stílusú Szent György rotunda. Kis magaslaton áll a város szélén, és Szlovákia legszebb román építményeihez tartozik. Szakolca lakosainak számát és kiterjedését tekintve nem nagy, azonban építészeti műemlékeinek számát tekintve a legnagyobbak közé sorolható. Szakolcán a mai napig van hat nagyobb templom, 9 kisebb szakrális műemlék, négy kolostor, érdekes világi épületek (közismert a Jurkovics-ház), a városi erődítmény és az egyedülálló háromszög alakú tér.
Ötven év óta van kaszinója, s büszke arra, hogy itt lakott a múlt századi híres lovasgenerális és költő, Gvadányi József gróf. Ma is fönnálló emeletes házán 1887 augusztus 18-án emléktábla örökítette meg.
Szakolca a híres szakolcai kürtőskaláccsal, a szakolcai kékfrankossal, nevezetességek sokaságával és a hegyháti vidék gyönyörű természeti környezetével vonzza a látogatókat. A Szakolcai Kürtőskalács Egyesület, 2004-ben alakult meg a városban azzal a céllal, hogy életben tartsa a város hagyományát, amely a 18. század végéről, 19. század elejéről ered.
A szakolcai kürtőskalács lett az első olyan szlovák termék, amely védettséget, uniós oltalmat kapott. Gvadányi József őrgrófnak köszönhették, aki életének utolsó éveit töltötte Szakolcán, és Erdélyből származott szakácsa hozta el a kürtőskalács receptjét. Megnéztük, hogyan készül a kürtőskalács, szakavatott kezek készítették számunkra és előttünk.
Radošovce-ben pedig, a VINPERA borászatban Peter Kudláč fogadott, ahol megtudtuk, hogy az alig néhány éve 2019-ben kezdő, borral foglalkozó társaság már most szép eredményeket ért el.
Utunkat Nagyszombaton (Trnava) zártuk, ahol már nyolc nyelven érhető el a városi sétákhoz készült turisztikai applikáció, természetesen magyarul is, így a régi idők eseményeit is a látogatók audioguide segítségével ismerhetik meg.
Nagyszombat bővelkedik vallási műemlékekben, szakrális értékeinek köszönhetően kapta a „Kis Róma” elnevezést. Pezsgő kulturális élete, izgalmas kávézói, történelmi borvidéke miatt Toscanához is hasonlítják a Magyar Királyság egykori egyházi központját, Nagyszombatot.
A város legnagyobb rendezvényei is főként a történelmi és szakrális hagyományokhoz kapcsolódnak, az év során többek között komolyzenei rendezvények, orgonanapok, gospel fesztivál, rózsaünnepség, folklórfesztivál, jazzfesztivál, hagyományokat felelevenítő vásár és gasztronómiai eseménynek várták a látogatókat.
Ingyenes séták nyáron naponta indulnak a „királyok nyomában”, és akár az egész várost láthatja, aki a Városi toronyról néz körbe. Az 57 méter magas tornyot 29 méter magasan kilátópárkány övezi, ide 143 lépcsőfokon jutunk fel. A 16-ik században az őröket szolgálta, ma pedig a nagyszombati Szentháromság téren álló várostoronyból a város egész történelmi központját megtekinthetjük.
A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának adatai szerint a Magyarországról a szombathelyi régióba érkező látogatók száma járvány előtt folyamatosan nőtt. A csúcsot 2019-ben érte el, amikor a magyar turisták 15 799 vendégéjszakát töltöttek el a nagyszombati régió szálláshelyein. A jelenlegi adatok szerint 2023 hasonlóan sikeres lesz.
Soňa Jelínková, a Slovakia Travel budapesti képviselője szerint a kiutazás lényege, hogy Magyarországon minél több információ jelenjen meg Szlovákia érdekességeiről.
Köszönjük a Nagyszombat megye Kerületi Idegenforgalmi Szervezetének (KOCR) a körutat, és Martin Palkovičnak, valamint Katarina Rrohalovának, hogy kísértek, és informáltak minket Mátyusföld kincseiről.
Fotók: Bódi Ágnes
