Az elmúlt években a fenntarthatóság szinte a turizmus teljes marketingnyelvét átírta. Foglalás közben találkozhatunk „zöldebb” repülőjáratokkal, környezettudatos szállodákkal, fenntartható hajóutakkal vagy olyan ajánlatokkal, amelyeknél néhány euró befizetésével elvileg kompenzálható az utazás szén-dioxid-kibocsátása.
Szeptember végétől azonban sokkal nehezebb lesz ilyen állításokat egyszerű marketingüzenetként használni.
Egy zöld levél már nem lesz elég
Az új szabályozás egyik legfontosabb eleme az általános környezetvédelmi kijelentések szigorítása. Az olyan szavakat, mint a „zöld”, „ökobarát”, „környezetbarát” vagy „klímabarát”, nem lehet majd minden további magyarázat nélkül ráírni egy szolgáltatásra, ha a mögöttük álló környezeti teljesítmény nem igazolható megfelelően.
Ez az utazási iparban különösen látványos változást hozhat. Egy szálloda például nem feltétlenül nevezheti magát egyszerűen „zöld hotelnek” csak azért, mert energiatakarékos izzókat használ vagy ritkábban cseréli a törölközőket. Hasonlóképpen problémás lehet egy teljes utazást fenntarthatóként bemutatni, ha a környezeti előny valójában csak a szolgáltatás egy kisebb részére vonatkozik.
Az is tiltott gyakorlattá válik, ha egy vállalkozás az egész működését környezetbarátnak mutatja be, miközben a hivatkozott eredmény csak egyetlen részterületet érint.
Nem lehet egyszerűen „lenullázni” egy repülőút kibocsátását
Az egyik legnagyobb változás a karbonoffseteket érinti.
Az elmúlt években több légitársaságnál is megjelent az a lehetőség, hogy az utas néhány eurós vagy nagyobb összeg befizetésével támogasson például erdőtelepítési, megújulóenergia- vagy más klímavédelmi projekteket. Ehhez sok esetben olyan üzenetek társultak, amelyek azt sugallták, hogy ezzel az adott repülés kibocsátása „semlegesíthető” vagy „kompenzálható”.
Az új szabályok szerint egy terméket vagy szolgáltatást nem lehet pusztán ilyen, az értékláncon kívül megvalósuló ellentételezésre hivatkozva klímasemlegesnek, karbonsemlegesnek vagy pozitív környezeti hatásúnak nevezni.
Ez nem jelenti azt, hogy a légitársaságok vagy más turisztikai cégek többé nem támogathatnak klímavédelmi projekteket, és azt sem, hogy ezekről nem beszélhetnek. A különbség az, hogy ebből nem következhet az az üzenet, hogy maga a megvásárolt repülőjegy vagy utazás kibocsátásmentessé vált.
Már 21 légitársaság változtatni kezdett
A repülési iparág már az új szabályok életbe lépése előtt komoly nyomás alá került.
Egy összehangolt európai fogyasztóvédelmi eljárás után 21 légitársaság vállalta környezeti kommunikációjának módosítását. A problémás területek között szerepeltek az offseteléssel kapcsolatos állítások, a „fenntartható repülőgép-üzemanyag” kifejezés nem kellően pontos használata, a homályos zöld üzenetek, valamint a jövőbeli klímacélok és a szén-dioxid-kalkulátorok kommunikációja is.
Az érintett társaságok között számos, Magyarországról is jól ismert légitársaság szerepelt.
A változás ezért az utas számára akár már egy repülőjegy keresése közben is észrevehető lehet: kevesebb látványos „zöld” címke, több pontos magyarázat és jóval óvatosabban megfogalmazott környezetvédelmi állítás jelenhet meg.
A „2050-re nettó zéró” típusú ígéreteket is szigorítják
Nemcsak azt kell alátámasztani, amit egy vállalkozás jelenleg állít magáról. A jövőre vonatkozó ígéretek is nagyobb ellenőrzést kapnak.
Ha például egy légitársaság, szállodalánc vagy hajózási társaság azt kommunikálja, hogy néhány évtizeden belül nettó zéró kibocsátású lesz, ehhez világos, nyilvánosan hozzáférhető és ellenőrizhető vállalásoknak kell kapcsolódniuk.
A tervnek mérhető és határidőhöz kötött célokat kell tartalmaznia, és a végrehajtását független szakértőnek is rendszeresen ellenőriznie kell. Vagyis önmagában egy távoli évszám és egy látványos fenntarthatósági kampány egyre kevésbé lesz elegendő.
A saját gyártású „zöld plecsniknek” is befellegzik
A fenntarthatósági címkékkel is szigorúbb korszak kezdődik. Egy vállalkozás nem hozhat egyszerűen létre egy saját zöld logót vagy minősítést, majd tüntetheti fel úgy, mintha az független környezetvédelmi tanúsítvány lenne.
A fenntarthatósági címkéknek hiteles tanúsítási rendszerhez kell kapcsolódniuk, vagy hatóság által létrehozott jelölésnek kell lenniük.
Ez a szállásfoglalásoknál különösen érdekes lehet. A nagy online platformokon az elmúlt években megszaporodtak a különféle fenntarthatósági jelvények és kategóriák. A Booking.com például már korábban megszüntette saját, több szintből álló „Travel Sustainable” rendszerének megjelenítését, és a külső tanúsítványok felé mozdult el.
Magyarországon is szeptember 27-én jön a változás
A szabályozás nem egy távoli uniós terv. Magyarország már beépítette a szükséges rendelkezéseket a hazai jogba, és a zöld állításokat érintő új előírások szeptember 27-én lépnek hatályba.
A változás természetesen nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra eltűnik minden „eco”, „green” vagy „sustainable” szó az utazási oldalakról. Ezek a kifejezések továbbra is használhatók lehetnek, ha mögöttük megfelelően alátámasztott, pontos és a fogyasztót nem megtévesztő információ áll.
Az viszont egyre kevésbé fér majd bele, hogy néhány faültetés, egy karbonkredit vagy egy jól hangzó zöld logó alapján egy teljes repülőutat, szállodai tartózkodást vagy nyaralást környezetbarátnak állítsanak be.
Az átlagos utazónak mindez végső soron egy egyszerű változást jelenthet: ha valamit zöldként adnak el neki, szeptember végétől sokkal inkább elvárható lesz, hogy azt is megmondják, pontosan mitől az.
