A The Guardian friss körképe szerint több európai fővárosban is 10 Celsius-fokkal volt melegebb a megszokottnál. Londonban a hőmérséklet 35 Celsius-fok körül alakult, Franciaország egyes részein 37–39 fokos meleget is mértek, Spanyolországban pedig a 40 fokhoz közeli értékek miatt figyelmeztettek a hatóságok. A jelenség hátterében egy úgynevezett hőkupola áll: ez egy tartós magasnyomású időjárási helyzet, amely alatt a forró levegő hosszabb időre megreked egy térség felett.
A hőség különösen azért figyelemre méltó, mert május végén érkezett, vagyis még a klasszikus európai nyári turistaszezon előtt. Több városban a látogatók is arról számoltak be, hogy nem ilyen időre készültek: sokan könnyebb tavaszi ruhákkal, nem pedig kánikulára alkalmas felszereléssel érkeztek. Madridban és Párizsban a turisták árnyékos útvonalakat, parkokat, szökőkutakat és klimatizált belső tereket kerestek, Londonban pedig sokan azt tapasztalták, hogy a város infrastruktúrája kevésbé alkalmas a tartós hőség kezelésére.
A mostani időjárási helyzet turisztikai szempontból is fontos figyelmeztetés. A nagyvárosi utazások eddig sokak számára éppen tavasszal és kora nyáron voltak a legkényelmesebbek, hiszen ilyenkor általában még el lehetett kerülni a főszezoni tömeget és a legerősebb hőséget. Az idei májusi hőhullám azonban azt mutatja, hogy ez a biztonságosnak gondolt időszak is egyre kiszámíthatatlanabbá válhat.
A klímakutatók szerint Európa különösen érzékeny térség ebből a szempontból. A Meteorológiai Világszervezet és a Copernicus friss európai klímajelentése szerint Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, ahol a hőhullámok, az aszályok és más szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség külön is felhívja a figyelmet arra, hogy a városoknak sürgősen alkalmazkodniuk kell a forróbb nyarakhoz, mert a hőhullámok nemcsak kényelmetlenséget, hanem egészségügyi kockázatot is jelentenek.
A turizmusra gyakorolt hatás már most is jól látható. A városnéző túrák egy része korábbi vagy későbbi időpontokra tolódhat, felértékelődhetnek az árnyékos, vízparti vagy klimatizált programok, miközben a klasszikus déli séták, hosszú kültéri sorban állások és nyitott tetejű buszos városnézések kevésbé vonzóvá válhatnak. Az Európai Unió Climate-ADAPT platformja szerint az időjárás és az éghajlat döntően befolyásolja az utazási szezonokat és az úti célok kiválasztását, a klímaváltozás pedig többek között hosszabb hőhullámokkal, erdőtüzekkel, változó csapadékkal és rövidebb téli szezonokkal alakítja át az idegenforgalmat.
A mostani májusi hőség ezért nemcsak meteorológiai érdekesség, hanem az európai utazások jövőjéről is sokat elárul. A turistáknak egyre inkább úgy kell tervezniük, mintha a nyári időjárási szélsőségek már tavasszal is megjelenhetnének: fontosabbá válhat a rugalmas programterv, a klimatizált szállás, a megfelelő biztosítás, a folyadékpótlás, valamint az, hogy a legmelegebb órákban ne a legintenzívebb városnéző programokat időzítsék.
A folyamat hosszabb távon az európai desztinációk versenyét is átrendezheti. Miközben a mediterrán városokban egyre nehezebb lehet a nyári városnézés, az északibb vagy hűvösebb úti célok felértékelődhetnek. Ugyanakkor az idei példák azt mutatják, hogy már Dublin, London vagy Berlin sem feltétlenül jelent menekülést a hőség elől. Európa turizmusa így egyre inkább alkalmazkodási kérdéssé is válik: nemcsak az számít majd, hová utazunk, hanem az is, mikor, milyen napszakban és mennyire tudatosan fedezünk fel egy várost.
