A 2026. április 18-án megnyitott Kruunuvuorensilta híd 1191 méter hosszú, és ezzel Finnország leghosszabb ilyen építménye lett. A szerkezet leglátványosabb eleme a 135 méter magas, rombusz alakú pilon, amely még az ország legmagasabb lakóépületénél is magasabb, és új, markáns elemet ad Helsinki látképéhez.
A híd Korkeasaari és Kruunuvuorenranta városrészeket köti össze, és kulcsszerepet játszik a város egyik legnagyobb fejlesztési projektjében, a Crown Bridges villamoshálózat bővítésében. Ennek célja, hogy közvetlen kapcsolat jöjjön létre a belváros és Laajasalo szigete között, amelynek lakossága a várakozások szerint 2040-re megduplázódik.
Autók nélkül, fenntartható szemlélettel
A híd egyik legfontosabb sajátossága, hogy teljesen kizárja az autóforgalmat. Ez jól illeszkedik Helsinki hosszú távú közlekedéspolitikájához, amely a gyaloglást, a kerékpározást és a közösségi közlekedést helyezi előtérbe. A városban már most is az utazások többsége ilyen módokon történik: mintegy 41 százalék gyalogosan, 25 százalék tömegközlekedéssel, 11 százalék pedig kerékpárral.
A tervezők szerint a villamoshálózat fejlesztése nemcsak gyors és megbízható közlekedést biztosít, hanem csökkenti a belváros terhelését is. Az új hídon közlekedő villamosok akár 70 km/órás sebességgel haladhatnak, és 2030-ra napi mintegy 23 ezer utast szolgálhatnak ki.
Új városi ikon született
Helsinki vezetése szerint a Kruunuvuorensilta több mint egyszerű közlekedési infrastruktúra: a város új jelképe lehet.
„A Kruunuvuorensilta egyedi és izgalmas új jelképe Helsinkinek, amely messziről is vonzza majd a látogatókat. A híd teljesen új módon kapcsolja össze a városrészeket a belvárossal, és jól tükrözi elkötelezettségünket a fenntartható megoldások iránt” – fogalmazott Daniel Sazonov.
A megnyitó hétvégén több mint 50 ezer ember látogatott ki az új hídra, ami jól mutatja, hogy az építmény már most komoly érdeklődést váltott ki.
200 évre tervezve, extrém időjárásra felkészítve
A hidat akár 200 éves élettartamra tervezték, és a kivitelezés során külön figyelmet fordítottak a környezeti hatásokra is. Az építés és az üzemeltetés összesített szén-dioxid-kibocsátását mintegy 129 ezer tonnára becsülik, amelynek csökkentésében alacsony kibocsátású anyagok és megújuló energiaforrások játszottak szerepet.
A szerkezet a szélsőséges időjárási körülményekhez is alkalmazkodik: a kábelek enyhe mozgása segít megakadályozni a jégképződést, emellett speciális burkolatuk is hozzájárul ahhoz, hogy a jég apró darabokban váljon le róluk. A hídon széljelző rendszer is működik majd, amely figyelmezteti a közlekedőket az erős széllökésekre.
