Igazi időutazás- állapítottam meg első látásra, amikor a hatalmas csarnokokban megpillantottam a gépmatuzálemeket. Az egykor korszerű üzemben kétezer dolgozó tevékenykedett. Ma mindössze kétszázan dolgoznak itt a hatvan esztendős gépeken.
Dominóval és sakkal kezdődött
A zománcgyárat 1909-ben Perczel Béla alapította. Ekkor Magyarországon összesen 7 zománcmű működött. A korabeli cégnév Magyar Zománczmű és Fémárugyár volt. Azonban nem csak zománcárut készítettek, hanem dominó, sakk és csontfeldolgozás is volt. A fa dominót eleinte csontlappal fedték le, ezért volt szükség csontfeldolgozó részlegre is. Viszont a dominókészítést külön gyárként kezelték, melynek a neve Csontfeldolgozó és Dominógyár volt.
A kialakított osztályok, műhelyek többnyire napjainkig üzemelnek és fontos feladatot látnak el, ilyenek például a tábla osztály, sajtoló üzem, lakatos műhely.
Bizony a munkára felvett dolgozóknak még szállást is biztosítottak, mert messziről is érkeztek ide a jobb élet reményében. Így a gyárterületen belül 4 db. kétszobás és 4 db egyszobás lakás külön konyhával és éléskamrával. Ezek a lakások abban az időben rendkívül modernnek számítottak.
Százezer utcanévtábla Konstantinápolyba
Gond nélkül zajlott a csontfeldolgozás és dominó gyártás, míg a zománctermékek elkészítése nem volt ennyire egyszerű feladat. Eleinte tervükben szerepelt a zománcozott gázkályhák készítése, tábla, fürdőkád, illetve edény gyártás. Ezek közül az induláskor csak a táblagyártást sikerül megvalósítani a gyártási technológiák ismeretének hiánya miatt. Ennek sikereit tükrözi, hogy az akkori Konstantinápolyba (mai Isztambul) rendeltek 100.000 darab utcanév, illetve házszámtáblát.
De például részben Bécs utcanév-és házszámtáblái is itt készültek. Később Palesztinába is rendeltek névtáblákat, utcatáblákat.
A huszas évek közepén már minden kis szatócsboltban megtalálhatóak voltak a Bonyhádon készült zománctáblák. Több külföldi megrendelésnek is eleget tettek. A táblagyártás mellett foglalkoztak még lámpaernyő, reflektor, köpőcsésze, hamutartó és űrmérték gyártásával is. A 30-as évek elején megkezdték a csiszolt és horganyzott áruk gyártását. Készültek mosófazekak, öntözőkannák, dézsák, vödrök, mosdótálak.
Az edénygyártás beindításához külföldi szakembereket hívtak Bonyhárdra, akik a ll. világháborúig itt dolgoztak. A bonyhádi Stekly Zsuzsa zománcművészt, aki apja nyomdokaiba lépve itt kezdte pályafutását, mint dekoratőr. Művei manapság is a gyár falait díszítik.
Zakatoló malmok
1948-ban állami tulajdonba került a cég, mely rengeteg névváltozást eredményezett. Akkoriban már javában zajlott az edény gyártás az új présgépek és új üzemegységek létrehozásának segítségével. Megépítették a mai napig fontos célt szolgáló malmot, savazót, leszabót stb. A malomban a zománcport őrlik agyaggal az edények borításához szemléltetésképpen kérésünkre bekapcsolták. Bizony a nagy zajtól nem hallottuk egymás szavát.
Címerük az oroszlán
Az edények aljára akkoriban kezdték rányomni a gyár ismertetőjét, a Perczelek címerállatát, az oroszlánt. Napjainkig az oroszlán a céglogó, mely megtalálható az edények fenekén.
A rendszerváltást követően magánkézbe került a gyár. Az akkori 8 tulajdonos közül mára már csak 3 fő él, viszont az elhunytakat a családjuk képviseli.
A mai cég, az EMA-LION Kft. dominó gyártás és csontfeldolgozás helyett dobozgyártással és zománctermékek gyártásával foglalkozik.
A doboz gyártáshoz szükséges papír íveket Romániából, illetve Magyarországról szerzik be, az edény és táblagyártáshoz szükséges acélt Kassáról és Dunaföldvárról, a zománc előállításához szükséges alkotóelemeket Celjéről valamint Isztambulból importálják.
A Du Pont céggel aláírt licenc szerződés alapján kezdték meg a teflon bevonatú edények gyártását s jegyezték be az “EMA-LION” védjegyet.
Vigyázz a kutya harap!
A bonyhádi az utolsó fennmaradt zománcárugyár Magyarországon.Bonyhádon, Győrben, illetve Debrecenben vannak üzleteik. Termékeikkel számos számos üzletláncban találkozhatunk.
A környező országokon kívül különösen népszerűek edényeik Dél-Koreában. Érdekesek az úgynevezett rizsmintás edények is, azaz, amikor az edény fala kívülről nem sima falú, hanem anyaga kidomborodó mintás.
A gyárlátogatás után az üzem boltjában kilóra is vásárolhattunk a fekete, zöld, sárga, kék stb. színben is készült szépséghibás fazekak, tepsik közül. De a ” Vigyázz a kutya harap” feliratok, bögrék, merőkanalak, utcatáblák is a cég termékei.
*******
Mivel bonyhádi zománcáru és zománcedény kiemelt nemzeti érték, ezért bekerült a helyi értéktárba is.
Szöveg és fotó: B.Mezei Éva