Szerző:
Máté Koczka
Megjelenés:
2025.06.16
Bűnösnek mondta ki az esküdtszék Tiron Alexandert, azt a 35 éves floridai férfit, aki éveken át ál-légiutas-kísérőként több mint 120 alkalommal utazott ingyen repülőjáratokon. Hamis egyenruhát és személyzeti azonosítókat használva jutott át a biztonsági ellenőrzéseken, és legalább hét légitársaság nevében adott meg valótlan adatokat a személyzeti jegyrendszerben. A csalásra egy belső vizsgálat derített fényt. Hayden P. O’Byrne szövetségi ügyész szerint Alexander súlyosan veszélyeztette a repülésbiztonságot. A férfi akár 30 év börtönbüntetést is kaphat.

2025 júniusában esküdtszék mondott ki bűnösnek egy dél-floridai férfit, aki éveken át ál-légiutas-kísérőként utazott ingyen repülőjáratokon – több mint 120 alkalommal, különféle amerikai és nemzetközi célállomások között. Az ügy a légiközlekedés biztonságának egyik legmegdöbbentőbb visszaélésére hívta fel a figyelmet az elmúlt években.

Hamis egyenruha, valós repülések

A vádlott, a 35 éves Tiron Alexander, 2018 és 2024 között rendszeresen foglalt repülőjáratokat úgy, hogy különböző légitársaságok nevében valótlan adatokat adott meg a személyzeti utazási rendszerbe. A rendszer úgynevezett „non-rev” jegyeket biztosít pilóták és légiutas-kísérők számára – ezeket használta fel jogtalanul.

A nyomozás szerint Alexander legalább hét különböző légitársaságnál állította magát alkalmazásban lévő légiutas-kísérőnek, több tucat különféle jelvényt, alkalmazotti azonosítót és munkába állási dátumot használva. Összesen legalább 30 különböző azonosítóval élt vissza a rendszerben. Bár a bírósági dokumentumok 34 tényleges repülésről szólnak, az összesített adat szerint több mint 120 repülőjegyet szerzett így illegálisan.

Meggyőző színjáték a reptereken

Alexander nemcsak az online foglalási rendszert csapta be, hanem a repülőtéri dolgozókat és biztonsági személyzetet is. Gyakran egyenruhában jelent meg a kapuknál, magabiztos fellépéssel, és olyan részletességgel adta elő szerepét, hogy a legtöbb esetben senkinek nem tűnt fel, hogy nem hivatalos személyzeti tag.

Elsősorban olyan nagy forgalmú reptereken utazott, mint Miami, New York JFK, vagy Houston, de többek között Santiagóba (Chile) és Bogotába (Kolumbia) is eljutott ál-légiutas-kísérőként. A vizsgálat szerint három másik légitársaságnál is pózolt személyzeti tagként.

Lebukás és vádemelés

A csalássorozatra végül 2024 elején derült fény, miután az egyik légitársaság belső auditja szabálytalanságokat észlelt a személyzeti utazások nyilvántartásában. A nyomozók IP-címeket, beszállókártyákat és reptéri kamerafelvételeket vizsgálva állapították meg, hogy egyazon férfi használta a hamis adatok többségét.

Az ügy kivizsgálását a Transportation Security Administration (TSA) végezte, az eljárást pedig a floridai szövetségi ügyészség indította meg. Alexander ellen vezetékes csalás (wire fraud) és hamis indokkal történő repülőtéri belépés miatt emeltek vádat.

Bűnösnek találták – akár 30 év is lehet a büntetés

A szövetségi esküdtszék június 5-én találta bűnösnek Alexandert. A vád képviselői hangsúlyozták:

„A vádlott nemcsak csalást követett el, hanem súlyos biztonsági kockázatot is jelentett azáltal, hogy rendszeresen kijátszotta a repülőtéri ellenőrzéseket és megtévesztette a személyzetet” – nyilatkozta az ügyészség képviseletében Hayden P. O’Byrne, a floridai déli kerület szövetségi ügyésze.

A bíróság szerint nem csupán a légitársaságokat, hanem a közbizalmat is súlyosan megsértette, amikor a repüléshez kapcsolódó kritikus infrastruktúrában éveken át szabadon mozgott illetéktelenül.

Alexander augusztus 25-én várhatóan akár 20 év börtönt is kaphat a vezetékes csalásért, valamint további 10 évet a hamis indokkal történő biztonsági területre való belépés miatt – derül ki az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának közleményéből.

Biztonsági következmények

Az eset komoly hullámokat vetett a légiközlekedési iparágban. Több amerikai és nemzetközi légitársaság is felülvizsgálja a személyzeti utazási protokollokat és az azonosítási eljárásokat. A reptéri beléptetés automatizált elemei – például az online foglalási rendszerek – különösen sebezhetőnek bizonyultak.

A TSA közleménye szerint:

„Ez az eset is megerősíti, hogy a látszat nem lehet elég – minden biztonsági ponton szükség van alapos, többlépcsős azonosításra, még a személyzeti tagok esetében is.”

A bírósági ügy tanulságai valószínűleg hosszú távon hatással lesznek a globális repülőtéri biztonsági szabályozásokra, és ismét reflektorfénybe helyezik a belső visszaélések elleni védekezés fontosságát.