A török kultúrában mélyen gyökerező ital közös fogyasztása meghitt pillanatokat teremt, és elősegíti a bensőséges beszélgetéseket. Ahogy a híres mondás tartja: „A mondás magyar megfelelője így hangzik: „Egy csésze közösen megivott kávé negyven évig a szívben marad.” Ezért is döntött úgy az UNESCO, hogy 2013-ban a török kávét felveszi a szellemi kulturális örökségek listájára. Azóta december 5-e a török kávé világnapja. Egy ilyen különleges alkalom remek lehetőség arra, hogy megismerkedjünk e nem mindennapi ital történetével és hagyományaival.
Hogyan került Törökországba a kávé?
A kávé az Oszmán Birodalom idején, Jemenen keresztül érkezett Törökországba, Szulejmán szultán palotájába. Az udvari szakácsok új technikát dolgoztak ki a kávé elkészítésére, és így született meg a török kávé, amely nevét is a törökök által kidolgozott főzési módszerről kapta. Miután a palotában nagy népszerűségre tett szert, a török kávé eljutott Istanbul utcáira is. A 16. században nyilvános kávéházak nyíltak, ahol az emberek kávézás közben találkozhattak és beszélgethettek.
Istanbul kereskedelmi és kulturális központként hamarosan a kávé világpiaci terjedésének is egyik kulcspontjává vált. Az európai diplomaták és kereskedők hazájukba is magukkal vitték a török kávékultúrát, ami hozzájárult az ital világhódító útjához.
Hagyományok és rituálék a török kávé körül
Az évek során a török kávé szerves része lett a helyi kultúrának. Elkészítése szinte változatlan maradt: a finomra őrölt kávét egy hosszú nyelű edényben, a *cezve*-ben főzik fel, majd kis csészékbe töltik. A kávé cukortartalma ízlés szerint választható: lehet teljesen cukormentes, enyhén édes vagy kifejezetten édes.
A kávé mellé hagyományosan egy pohár vizet és török édességet, például “lokum”-ot kínálnak. A víz tisztítja az ízlelőbimbókat, hogy a kávé aromája még jobban érvényesüljön. A török kultúrában olyannyira központi szerepet játszik a kávé, hogy a reggeli elnevezése (*kahvaltı*) is azt jelenti: „kávé előtti étkezés”.
A török kávézás szinte minden alkalomhoz illik, legyen szó családi összejövetelről, baráti találkozóról vagy vallási ünnepekről. Az egyik szórakoztató hagyomány a kávézaccból való jóslás: a kiürült csészét fejjel lefelé fordítják, és a benne maradt zacc mintázataiból próbálnak a jövőre vonatkozó üzeneteket megfejteni.
Török kávéfajták ínyenceknek
Bár a klasszikus török kávé mindennapos ital az egész országban, minden régiónak megvannak a maga egyedi változatai. Az Égei-tenger térségében, ahol bőségesen nőnek a masztixfák, a kávét például masztixgumival ízesítik. A koffeinmentes, gyümölcsösebb ízű Menengiç kávé Gaziantep egyik különlegessége. Ez a Pistacia terebinthus fa terméséből készül, amely Délkelet-Törökországban őshonos.
A délkeleti Mardin és Şanlıurfa városaiban pedig a mırra kávé kedvelt. A mırra a világ egyik legerősebb kávéja, amelyet kis, fogantyú nélküli csészékben szolgálnak fel. Azoknak, akik a könnyedebb kávét részesítik előnyben, a kővel őrölt dibek kávé lehet az ideális választás. A török kávéfajták nemcsak az összetevőkben, hanem az elkészítési módjukban is eltérnek – például homokon, parázson vagy hamuban főzve készülhetnek.
Hogyan készítsünk habos török kávét?
Ünnepeld a Török Kávé Világnapját egy finom, habos török kávé elkészítésével! Mielőtt nekiállsz, győződj meg róla, hogy a kávé friss és jó minőségű. A török kávéhoz finomabbra őrölt szemekre lesz szükséged, mint a filterkávéhoz. Keverd össze a kávét vízzel egy edényben, ízlés szerint adj hozzá cukrot, majd lassú tűzön főzd fel. Amikor a kávé forrni kezd, habréteg jelenik meg a tetején. Ha óvatosan öntöd ki, a hab megmarad a csészében. Élvezd a kávét egy pohár víz kíséretében, vagy tervezd meg az utazásodat Törökországba, hogy ott kóstold meg ezt a különleges italt, a legautentikusabb formájában!
A közlemény a TGA megbízásából, a Török-Magyar Kulturális évad 100. évfordulója alkalmából készült, a HotelPremio Group közreműködésével.