Czeiszing Miklós, a Német Turisztikai Hivatal (DZT) Magyarországi Képviseletének vezetője. köszöntő beszédében kitért arra, hogy Berlint ma a művészetek, a kultúra és a szabadság városaként tartjuk számon .
A harmadik legnépszerűbb utazási cél az európai fővárosok között Berlin. A német város London és Párizs után azonban nem éri be ennyivel, mindig új és újabb látnivalókkal szeretné meglepni az ide utazókat. Nem véletlen, hogy a magyar piac is 17%-os növekedést mutat a vendégéjszakák tekintetében 2024 első félévében a tavalyi adatokhoz képest Németországban.
Alig fejeződött be a Labdarúgó Európa Bajnokság, amelynek a döntőjét is itt tartották, még le sem bontották a Brandenburgi kapu előtt lévő hatalmas focikaput, máris új attrakcióra készül a város. Ebben a novemberi ünnepsorozatban Magyarország is érintett, a németek úgy tartják számon, hazánknak köszönhető, hogy a határvonalak megnyitásával a keleti és a nyugati rész egyesülése később megtörténhetett.
35 éve omlott le a berlini fal
1989. november 9-én az emberek csak békés tüntetésre indultak, miközben azt érezték, a magukkal vitt plakátokkal magát a szabadságot emelik a magasba. Abban a pillanatban nem lehetett tudni, hogy a politika hogyan fogadja a megmozdulást, nem torkollik-e véres összecsapásba. Hogy megtörtént a csoda, megnyitották a falat, akkor sem hitték el az emberek, amikor kinyíltak az első ajtók, és a karabélyokat leengedték az őrök.
„Ott álltunk, én a nyugati oldalról újságíróként – emlékezett vissza Burkhard Kieker a Berlini Turisztikai Hivatal vezetője. Az őr meg sem mozdult, az emberek azonban nem merték átlépni a fehér vonalat, attól tartva, hogy közéjük lő. Végül maga a katona volt az, aki intett, hogy induljanak már meg. Egy kék bőrkabátot viseltem, amin a nap végén egy hatalmas folt jelent meg. Mindenki sírt örömében, és ahogy átöleltem őket, a könnyük nyoma megjelent a kabátomon.”
A város sokféleképpen készül megünnepelni a berlini fal leomlását. Minden ötödik évben több programot szerveznek, így idén is. Meghirdettek egy plakátrajzoló versenyt, workshopokat tartanak, ahol a ma Berlinben élők írhatnak, rajzolhatnak. A plakátok egy novemberre időzített ingyenes könyvben is megjelennek majd, a FREI-HEIT című kiadvány is az ünnep része lesz.
„2010-ben felmérést végeztünk. Kíváncsiak voltunk, ha az emberek meghallják bárhol a világon Berlin nevét, mire asszociálnak” – mondta Burkhard Kieker.
Sok jelzőt kapott a város, de a legtöbben és a leggyakrabban a szabadság városának nevezték. Azt, hogy az emberek ledöntötték a falat 1989-ben, az évek múltával sem felejtették el. S hogy mit érzékel ebből a fiatal generáció? Mennyire fontos a következő nemzedéknek mindez?
„A berlini fal leomlása mára történelem, ami a tankönyvekbe is belekerült. A fiatalabb generáció erről, ha otthon nem is, az iskolában mindenképp hall. Ugyanakkor a szabadságot ők is fontosnak tartják, és a berlini fal leomlása a szabadság metaforája számukra – mondta Frauke Stuhl a Kulturprojekte Berlin projektvezetője.
3 opera, 78 színház, 178 múzeum
Berlin mindig is világvárosnak és a kultúra fellegvárának számított. Még a hidegháború idején is próbálta ezt a presztízst fenntartani, olyannyira, hogy megalapították a Berlini Filmfesztivált, ami 2025-ben lesz 75 éves.
„Lehet, hogy meg sem engedhetnénk magunknak, hogy ennyi intézményünk szolgálja a kultúrát, de ebből nem akarunk engedni Az emberek a város különleges hangulata miatt utaznak ide, azt is szoktuk mondani, Berlin a rossz sztereotípiák diótörője. Mindent, amit olyan emberek gondolnak Németországról, akik régóta nem jártak itt, Berlinben 15 perc alatt elfelejtik. Befogadó, színes, kulturális fővárosa vagyunk Németországnak. A számos intézmény, amit fenntartunk ezt szolgálja.” – mondta Burkhard Kieker.
„A cél mindig az, hogy Berlint minél érdekesebben mutassuk be!”
Berlin már a 2025-ös évet is megtervezte, nem csak a legnagyobb filmfesztivál születésnapját fogják megünnepelni. 2025 az EMOP – egy városi fotóművészeti kiállítás központja lesz, 250 éves a Múzeumsziget,, ahol ugyan egyszerre zajlik öt múzeum felújítása, de például a Pergamon Panoráma már most várja a látogatókat. Újra megnyitják a Pávaszigetet (Pfaueninsel), ez egy igazi időutazásnak számít majd, mesterséges intelligenciával fogják megvilágítani, fényfestéssel beszínezni a falakat.
2025-ben húsz éves lesz a modern művészetek galériája, a Berliner Galerie, ami valaha üveggyárként funkcionált, ezért már maga az épület is kuriózumnak számít, nem csak az itt kiállított műtárgyak.
Újabb kerek évforduló: 25 éves lesz a C/O Berlin – egy magán fotógaléria, ami új kiállítással készül a születésnapra: „Az őrült 90-es évek” címmel.
„A cél mindig az, hogy Berlint minél érdekesebben mutassuk be! – mondta Berliner Galerie,a visitBerlin Magyarországért felelős menedzsere – Nekem személyes kedvencem a Khroma, ami a digitális világba és annak művészetébe vezeti be az érdeklődőket. De a gasztronómia iránt nyitottak sem fognak csalódottan távozni tőlünk, a berlini TV torony tetején Tim Raue sztárséf ételeit lehet majd megkóstolni jövőre. A design shopok, az itt előállított termékek is sokakat vonzzanak, Berlin ezekben is gazdag. Nem csak mondjuk, hogy sokszínűek vagyunk, valóban azzá váltunk az évek során.”