A keresztet a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája szentelte fel. Kocsis Fülöp úgy fogalmazott: ez az élő fa Jézus Krisztus szeretetét, erejét hirdeti. A kereszt a minden emberi gyengeségen, még a halálon is uralkodni tudó erőt juttatja az eszünkbe.
A Gúthi-erdőben a kereszt nemcsak a múltra, az itt hazára talált őseinkre és az erdész-vadász szakemberek tevékenységére emlékeztet, hanem jövőbe is mutat. Kifejezi hálánkat a teremtett világunkért, elkötelezettségünket az erdők iránt. Éppen ezért folytatnunk kell nemcsak az erdők védelmét, de azok területének növelését is – mondta az ünnepségen Kovács Zita, az Agrárminisztérium miniszteri biztosa.
A térség országgyűlési képviselője, Tasó László kijelentette: ez a kereszt egy találkozási pont. a lelkek, az emberek, a gondolatok, az értékek találkozási pontja. Egy fontos értéket szimbolizál, amely számunkra meghatározó, a keresztény világ legfontosabb jele, szimbóluma, ékessége, erőssége.
Hidas Tibor, a NYÍRERDŐ Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott: bízik abban, hogy a kereszt egy rövid megállásra, egy ima elmondására sarkallja az embert a mostani rohanó világban, illetve hozzájárul majd Gúth hírnevének tovább öregbítéséhez.
Debrecen városa 1681-ben vett zálogba gúthi erdőket és legelőket Lónyai Annától. Ezt az időpontot tekintik a térségben az okszerű erdőfenntartás első mérföldkövének. Azóta, tíz emberöltőn keresztül, csaknem ezer erdész-vadász család szolgálta, illetve szolgálja az erdő fennmaradását. Nekik, illetve az általuk végzett áldozatos munkának szerettek volna emléket állítani az erdészeti társaság munkatársai ezzel a négy méter magas, gúthi kocsányos tölgyből készült kereszttel.
Vereb István, a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt.kommunikációs munkatársának tudósítása.