Hogy miért nem mindennapi? Talán azért is, mert egy fehér gólyáról nevezték el a komplexumot, amely a közösségi épület mellett tíz hőszigetelt, saját vizesblokkal és internettel ellátott tábori ház és egész évben várja a látogatókat. Miért is lett ez a neve?
A környék arról is híres, hogy sok fehér gólya tölti itt a nyári napokat. A Spanyolországból érkező és 12 évig hűségesen itt telelő gólyát Fülöpnek nevezték el, aki sajnos 2018-ban életét vesztette. Úgy vélik, hogy egy villanyvezetéknek repült, ez okozhatta halálát. El is határozták, ha pénzhez jutnak, akkor a villamos vezetékeket a föld alá viszik, hogy ne végezzék a madarak úgy, mint Fülöp.
Sikerült is. Mint Rozgonyi István polgármester mondta, türelmesek voltak az itt lakók, pedig szinte mindent fel kellett túrni ahhoz, hogy a vezetékek a föld alá kerüljenek. A közvilágítási oszlopokat kicserélték, energiatakarékos lámpatesteket szereltek fel és a légvezetékeket kiváltották földkábelekkel, ami környezetvédelmi célokat is szolgált.
Az átadáson Réthy Pál közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár, Koncz Zsófia, a térség országgyűlési képviselője, Szabó Tünde, az Északkelet- magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos is kiemelte, hogy az elmúlt esztendőkben számos beruházás történt. Elkészült a tornaterem, parkolókat alakítottak ki, megújult a főutca, valamint a katolikus és a református templom is.
Koncz Zsófia, a térség országgyűlési képviselője, Szabó Tünde, az Északkelet- magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos,
Rozgonyi István, a település polgármestere szerint ahogy bekerültek a Kedvezményezett Települések Gazdaságélénkítő Programjába, lett támogatás arra, hogy elkezdődjön az a munka, amelynek eredményét most mutatták be.
Az átadás után Nagy Júlia turisztikai szakértő, a Innotime Hungary Kft ügyvezetője vezetésével bejártuk Bodrogkeresztúr turisztikai nevezetességeit, köztük a település történelmi emlékeit bemutató Keresztúri Kincsestárba is ellátogattunk, ahol a település értékeit bemutató kiállítás várja a látogatókat.
A bejárás során megismerhettük azt az integrált tájékoztató rendszert is, amely webes felületen és mobilapplikáció keretében is elérhető. A turisztikai információs rendszer audioguide-ként is működik, öt nyelven, magyarul, lengyelül, franciául, szlovákul és angolul tájékoztatja a vendégeket a település legfőbb látnivalóiról. A GPS-alapú alkalmazás egyaránt használható az autóbuszos túrákon és a gyalogos településfelfedezés során is – mondta Nagy Júlia.
Már délutánba hajlott az idő, mi még mindig a Gólyavédelmi Központban néztük a 180 négyzetméteres interaktív tárlat csodáit. A Zöld Kör közhasznú természetvédelmi egyesület Petrovics Zoltán helyi ornitológus kezdeményezésére alakította ki a Gólyavédelmi Központot, amely az egyik korábbi zsinagóga épületében kapott helyett. Petrovics Zoltán helyi ornitológus, központvezető, akinek oroszlánrésze volt a létrehozásban, elmondta, hogy a központ interaktív kiállítóterének fő büszkesége természetesen Fülöp.
A tér három kisebb részre oszlik: egy bábszínházzal kiegészült foglalkoztató tér, időszaki kiállítóhely és egy állandó kiállítás várja a látogatókat, amely a fekete és fehér gólyák életmódját mutatja be. A belső tér alapszíne a piros, fekete és fehér, vagyis ahogy mondja: a gólyaszín.
Kialakítottak egy madárvédelmi berendezéseket felvonultató tanösvényt is, az épület mögött pedig egy nagyalakú fából faragott gólyafigurákkal játszható sakktábla található.
Varga Katalin, aki minden gólyát számontart és csodálatos fotókat készt róluk, elmondta, hogy idén összesen 43 gólyafészket számolt meg, 36 lakott fészket, 34 gólya volt párban, egy pár nélkül, és 89 gólya kelt ki, 26 párnál született fióka, végül 158 gólya kelt útra a meleg éghajlat felé.
Nem hagyhattuk ki a haszid zsidó közösség messze földön híres csodarabbija Reb Steiner Saje egykori lakhelyén kialakított Reb Steiner Saje Emlékházat, amely népszerű zarándokhely lett, csakúgy, mint a Dereszla-domb oldalában a 18. században alapított zsidó temetőben található sírja, ami fölé óhelt (sátorszerű sírt) építettek tisztelői.
A látogatás végén „Rozi”, ahogy Rozgonyi Istvánt az ott élők és barátok becézik, még elmondta, a fejlődés nem állhat meg egy település életében, most kicsit pihen, aztán szeretne egy csónakházat létrehozni.
Drukkolunk neki, hogy ez is sikerüljön. És ha kedvet kapnak ehhez a csodás településhez, akkor az útvonalhoz segítséget adunk:
Tokajból a 38-as sz., Szerencs felől a 37-es sz. főútvonalon érkezünk Bodrogkeresztúrba.
Vonattal a Miskolc – Szerencs – Sátoraljaújhely vonalon juthatunk el a közel ezer fős
településre, amely napról napra szépül.
Fotó: Mészáros Cecília és Bodrogkeresztúr