Hogy rögtön egy legendát oszlasson el, a néphitet megcáfolva elmondta, hogy az Erzsébet híd felhajtójának szélesítésekor a templom eltolása ugyan felmerült, végül a járdát süllyesztették le. Tehát a templomot nem tolták el, inkább egy sokkal egyszerűbb és olcsóbb megoldáshoz folyamodtak, a híd lehajtóján a templom oldalánál lévő járdát megszüntették, és annak a helyén egy új, három és fél méter széles közlekedési sávot alakítottak ki a Budáról jövő kocsisor számára a villamossínek és a templom fala között. A járdát pedig abba a résbe illesztették be, amely addig a híd és a templom között megvolt. Az új járdát azonban nem az útpályával egy szintben, hanem attól lejjebb alakították ki. A gyalogosok számára új lépcső is épült, ahonnan az Eskü, mai nevén Március15. térre juthattak le.
Sok legenda született az épületről, és sokan kíváncsiak a három szent ereklyéire, is melyeket a falai közt őriznek. Külön érdekességre hívta fel Aranyossy Mihály a figyelmet: a Zsigmond-kori gótikus ülőfülkék között megcsodáljuk egy falba mélyített, a többinél kissé alacsonyabb és keskenyebb mélyedést: egy török kori mihrábot, azaz muszlim imafülkét, ilyen többek között Pécsett van még.
A mihráb a 2002 óta Szent Gellért csontereklyéjét rejtő oltártól jobbra, vele éppen egy vonalban van. A fülke felső, elkeskenyedő részén egy többsoros arab betűs felirat látható, majd egy vízszintes csík alatt egy nagyobb méretű kalligrafikus ábra. (A hagyományok szerint ez a fülke Allah fülkagylóját jelképezi.) Vannak, akik még emlékezek arra, hogy a közelben lakó Germanusz Gyula is sűrűn felkereste a templomot, hogy az iszlám imafülke előtt imádkozzon.
Az idei év eseményei között említette meg a legfontosabbat: már 975 éve létezik Pesten, a Duna bal partján plébániaközösségük. Ezt a tényt ünneplik idén, az 1048-ban alapított plébánia korábbi bélyegzőjének töredék lenyomatai is őrzik annak emlékét, hogy már 975 éve keresztény közösség létezik Pesten, a Duna folyam bal partján. Az alapítás mellett megemlékeznek arról is, hogy a templom főoltára 1948-ban készült el, valamint szintén 75 esztendeje hangzott el ott Mindszenty József bíboros beszéde. A szakember kiemelte, hogy plébániaközösségük idén ünnepli fennállásának 975. évfordulóját.
A Nyitott kapuk és a nyitott szívek temploma emlékévének eseményei három mérföldkő köré csoportosulnak: a Molnár C. Pál által alkotott főoltárt a festő születésnapján, április 28-án ünneplik tárlatvezetéssel, majd a 975 éves plébánia csúcspontja a négynapos búcsú lesz, amely augusztus 12-től 15-ig tart. Mindszenty József bíboros beszédét pedig november 3-án idézik fel, amely a tavalyelőtt felújított szószékről hangzik majd el.
Az Idegenvezetők Világnapja alkalmából február 22-én ritkán látott arcát láthatjuk a Molnár C. Pál által festett szárnyasoltárnak, amelynek kapcsán a neves művész – akinek 5 munkája is található a templomban – leszármazottai is megszólalnak. Mint mondta, a látogatóforgalom és a hitélet minél jobb összeegyeztethetősége érdekében előzetes bejelentkezéseket várnak csoportokra, amelyeket szívesen fogadnak nyitvatartási előtt és után.
A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia 2023-ban nagyszabású, és emlékezetes eseményekkel kívánja megünnepelni ezeket az évfordulókat. Szerveznek számos előadást, zarándoklatot és lelkigyakorlatot, orgonafelvételeket adnak ki CD-n, lesz jótékonysági hangverseny az energiaválság károsultjaiért, lesz filmvetítés, valamint könyvbemutató, emlékplakett és emlékzászló is.
A zarándokokat és látogatókat emlékbélyegzéssel, új képeslapokkal, emléklappal, 8 nyelvű kiadvánnyal várják a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban. www.belvarosiplebania.hu
A szakember elmondta, hogy nem hiába hívják a templomot „az idők tanújának”: 2010-ben egy Anjou-kori Madonna-freskó került elő a főoltár mögött, 2017 óta pedig már az altemplom római maradványait is láthatjuk. Akkor újították fel az 5621 sípos orgonát is, melyen Liszt Ferenc is is játszott, hiszen éveken keresztül élt a plébánián és vezényelte a templom kórusát.
Az emlékév kapcsán egyedülállóan kilenc tematikus koncerten felcsendül a Liszt-életmű, de több mise is elhangzik majd.
A turistákat legjobban a kilátó fogja majd érdekelni. A templom toronykilátójában, a két tornyot összekötő fedélszékben került kialakításra egy vetítő-hangosító rendszer, amely két projektor összehangolt működése révén érdekes szélesvásznú kisfilmeket vetít a falra.A padlástér míves ácsmunkájának megtekintését követően a látogatók négy film közül választhatnak.
A szerkesztők 1,5 perc időtartamú filmeken dolgozták fel a templom eltolásának legendáját, Mátyás király és a templom kapcsolatát, Ferenc József királyi esküjének történetét, valamint Szent Gellért életét és halálának történetét angol és magyar nyelven.
A plébánia turisztikai és rendezvénycélú bemutatásakor elhangzott, hogy mikor lesznek turistavezetések,
Garantált programok:
2022. július 13-tól a templom és a kilátótorony minden szerdán 14:00 órakor szakképzett tárlatvezető kíséretében is megtekinthető.
A séta keretében a vendégek – többek között – megtekintik Szent László, Szent Erzsébet és Szent Gellért ereklyéjét, a török-kori úgynevezett mihrábot, a XIV. századi „Trónoló Madonna” freskót, a XV. századi úgynevezett Mátyás Oratóriumot, Molnár-C. Pál oltárát, a 2017-ben megnyitott altemplomot és a Szent Kereszt ereklyét, valamint a toronykilátóból a budai oldal panorámáját.
A program ára: 3.500 forint / fő
Jegyek vásárolhatók: a templom információs pultjában vagy a www.jegy.hu felületen
A toronykilátóba a déli toronyból lifttel, vagy csigalépcsőn lehet felmenni. A lejutás a Liszt Ferenc toronyban csak lépcsőkön lehetséges.
A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom a következő nyitvatartási rend szerint látogatható turisztikai céllal:
Hétfő – Szombat: 10:00 – 17:00 óra között
A pénztár zárása: 16:30 órakor
A szombati nyitvatartást esetleges esküvői szertartás módosíthatja!
Vasárnap: a feltemplom díjmentesen látogatható, a toronykilátó vasárnap nem látogatható.
A szentmisék időtartama alatt a turisztikai célú látogatás szünetel.
(A tanulmányút többi állomását külön cikkben közöljük.)
