A szervezet sajtóeseményén – melyet az idén negyven éves magyar breaktánckultúra ünneplésére szerveztek – a sportág hazai történetének bemutatását követően Tóth Zoltán, az MBRSZ elnöke azt mondta, a legfontosabb, hogy a magyar kiválóságok tudását átadják a fiataloknak.
Ennek érdekében az MBRSZ igyekszik minden lehetséges fórumon népszerűsíteni a breaktáncot, illetve a szövetség tehetséggondozó programjával szeretnék elérni, hogy ne vesszenek el azok a táncosok, akik a megélhetés miatt hagynák ott a sportágat.
“Augusztus 12-14. között a Lupa-tónál nemzetközi fesztivált szervezünk, amelynek célja, hogy népszerűsítsük a sportágat, és a következő években újra 40-50, akár 100 csapat legyen Magyarországon” – mondta Tóth Zoltán. A Lupa-tavi versenyre mintegy nyolcezer érdeklődőt várnak.
Szeretnék a régi magyarországi versenyeket feléleszteni és visszahozni a köztudatba, illetve itthon később világválogató döntőt rendezni.
“Jelenleg harcolunk a Magyar Táncsport Szövetséggel, akik szeretnék a breaktáncot maguk alatt tudni. Ez azonban egy önálló sportág, nem lehet semmi alatt, mi leszünk a szakszövetség: az ügyben zajló első pert megnyertük” – tette hozzá az elnök.
Várhegyi Attila – sportági nevén b-boy Atyakilla -, világbajnok, az MBRSZ alelnöke kiemelte, az ő szakmai vezetésével a XVII. kerületben ma is van lehetőség breaktáncot tanulni. A szervezet egyik legfontosabb feladatának a breakkultúra összetartását nevezte meg. Az olimpia kapcsán megjegyezte, szeretnének legalább 500 fiatalt toborozni, majd őket szakmailag fejleszteni, mert így lehet visszaépíteni az itthon most hiányzó sportági alapokat.
A sajtótájékoztatón ott voltak a sportág hazai kiválóságai, úttörői, világ- és Európa-bajnokai.
A breaktánc a 2024-es párizsi olimpia programjának része: az ötkarikás játékokon egyéni párbajok lesznek, valamint kétfős vegyes csapatok mérik majd össze tudásukat.
A jövőben az MBRSZ számos programot (például Utcáról az Olimpiára és BreakinSKoolTour) létrehozva szeretné emelni a breaktánc ismertségét, mint breaktánc színház, amit a kétezres évek elején Kovács Gergely Csanáddal elindítottak a Nemzeti Táncszínházban. Emellett hazai kis és nagy versenyek, nemzetközi versenyeztetés, oktató és népszerűsítő filmek, breakzenék létrehozása, ösztöndíjak, országosan nyíló tánciskolák, akadémia, mozgássérültek oktatása, elkallódás megelőzés is a terveik között szerepel.
Fotók (forrás: MBRSZ)