Gyöngyös főbb nevezetességeinek bemutatására egy virtuális sétát tettünk, amiben ismereteivel segített Dala László, aki az erdőmérnöki diploma megszerzése után döntött az idegenvezetés mellett, és több évtized óta vezet csoportokat Magyarországon és külföldön egyaránt.
Sétánk első állomása a Gyöngyösi Állami Erdei Vasút végállomása volt, ami Gyöngyös és a Mátra-hegység egységét is reprezentálja. A keskeny nyomközű vonalnak két szárnyvonala van, amelyek közül az egyik Mátrafüredre, a másik a Gyöngyössolymos feletti Szalajkaház végállomásra szállítja utasait. Jó idő esetén nyitott kocsikat is csatolnak a szerelvényekhez, ami még emlékezetesebbé teszi a vonatozás élményét.
Az Orczy-kastélyban a Mátra Múzeum kiállításában a Mátra élővilágával, a környék néprajzával, a város történetével, iparával, valamint szőlészetével és borászatával ismerkedhettek a látogatók. A múzeum időszaki kiállításoknak is helyt ad, valamint nyári tábort is szervez.
A kastély eredetileg barokk stílusban épült, 1824 körül építették át klasszicista stílusban, bejáratánál egy-egy oroszlánt mintázó szobor található. Az Orczy kertben, a felújítások során helyet kapott egy természettudományi pavilon is.
Folytatva utunkat elérjük a Hám János téren lévő zeneiskolát, ami 1751–52–ben épült barokk stílusban, az épületben Először a jezsuiták tanítottak, majd a ferences rend vette át az iskolát, melynek falán emléktábla őrzi az iskola kiváló diákjainak neveit, akik között felfedezhetjük Richter Gedeonét is, akinek élete és munkássága a mai kor emberének is sokat mond.
A városközpont legjelentősebb épülete a Fő téren látható Szent Bertalan templom, aminek első írásos emléke 1301-ből származik, de valószínű, hogy már korábban is létezett. A többszöri átépítések nyomán ma a templom épülete barokk stílusú. Az 1992-es restaurálásakor a tengelypillér két oldalán két-két nagyméretű gótikus ablak került elő. A hajó közepén, délen kisméretű gótikus harangtorony volt, ennek alapfalai ma is láthatók. Az impozáns templom egyik fő látnivalója a szentély déli oldalán álló 15. századi gótikus bronz keresztelő medence.
A Szent Bertalan út 3. sz. alatt találjuk a Felsővárosi plébániahivatalt, vagy más néven a Szent Korona Házat. A kincstár épülete a Szent Bertalan templom mögötti utcán található. Emeletének nagytermében kincstárat alakítottak ki. Az egyedülálló gyűjteményben-többek között- kelyhek, gótikus és barokk monstranciák, miseruhák, és könyvek láthatók.
A Barátok terén találjuk a Ferences plébániatemplomot és kolostort. A ferences ház alapítása az 1370 körüli évekre tehető. A templom legkorábbi részei a 14. századból valók. Az 1500-as évek végén a török hódoltsági területeken csupán két kolostora maradt meg a ferenceseknek, az egyik Gyöngyösön, a másik Szegeden. A törökök utáni újjáépítés első szakasza 1717-27 között zajlott. A templom kriptájában nyugszik a Rákóczi szabadságharc legendás hírű generálisa, Vak Bottyán János.
A Ferences könyvtár hazánk egyetlen középkori kolostor-könyvtár műemléke. A magyar
könyvalkotás, a kódexírás és másolás első műhelye volt, így szerepe a hazai művelődéstörténetben páratlan. 1475-ből származó oklevél szerint már éltek ferencesek Gyöngyösön, valószínű, hogy a könyvtár alapítása is erre az időszakra tehető. A könyvtár állománya kezdetben csak néhány, az egyházi élettel, szertartásokkal kapcsolatos könyv lehetett. A kolostor könyvtárában 16 ezer kötet található, közülük 170 ősnyomtatvány.
Rövid séta után a Vármegyeház térre jutunk. A Gyöngyös-patak bal oldalán áll az egykori zsinagóga épülete. A városban már a középkorban éltek zsidók, a 19. század közepén a gyöngyösi volt Heves megye legnagyobb hitközsége. Az épület két év alatt készült el. Ez 1917-ben leégett, majd újjáépítették. Mellette emelték 1930-ban az új, ún. „nagy zsinagógát”. A szamárhátíves ajtó- és ablaknyílások, a sok kis kupola érdekessé teszi az épületet. A II. világ-háború alatt komoly károkat szenvedett. Hosszú évek óta nem szolgál hitéleti célokat és sajnálatos módon kifosztva, leromlott állagban áll.
További információk a Gyöngyös, Fő tér 10.alatti Tourinform irodában érhetők el. (www.gyongyos-matra.hu/turisztikai-informaciok/tourinform-gyongyos
szerző és fotók: Párvy Tivadar