Fotó: Pixabay
Az országban található nagy kiterjedésű erdőknek és réteknek köszönhetően jó feltételei vannak a vadászat megszervezésére, a vadászat és a vadgazdálkodásnak pedig gazdag, mélyen gyökerező hagyományai vannak. E vadászatok egyik legnemesebb formája a solymászat, amely Lengyelországban a 10. század körül jelent meg. A modern solymászok nemcsak vadászok, hanem tenyésztők is, akik megkezdték a vándorsólyom visszatelepítését. Ápolják a vadmadarak tojó- és tenyésztési hagyományát.
A lengyel solymászat, mint élő hagyomány, a Szellemi Kulturális Örökség Védelmével Foglalkozó Kormányközi Bizottság 16. ülésszakán Párizsban csatlakozott ahhoz a 24 országból álló csoporthoz, amely felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listájára.
Az Úr napja vallási ünnepét viszont a Łódzi vajdaságban található Spycimierzben és az Opolskie vajdaság négy falujában – Olszowa, Zimna Wódka, Zalesie Śląskie és Klucze – különleges módon ünneplik: virágszőnyegeket raknak le a felvonuláshoz.
Az Úr napja mozgó ünnep, 60 nappal húsvét után, egy színes körmenet, amelyet az adott egyházközség papjai vezetnek. A körmenet résztvevői felkeresik a szent helyek, különösen a keresztek és kápolnák szent helyeit. A körmenet útvonala mentén négy mezei oltárt állítanak fel, amelyeknél a menet megáll. Ott a hívek meghallgatják az evangéliumot. A körmenet útvonalát ágakkal és virágokkal díszítik. A népviseletbe öltözött gyerekek virágot szórnak az útra, és mindenki himnuszokat és litániákat énekel.
A Szellemi Kulturális Örökség Védelmével Foglalkozó Kormányközi Bizottság az UNESCO felvette az emberiség Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listájára.