A 35 ezer lakosú Baján 13-14 halüzlet van. Mindenkinek megvan a maga halasa, ahol szerinte a legfrissebb, legízletesebb halat tudja beszerezni. A bajai halászlé eredetéről és receptjéről egy nagy alakú, keménykötéses, díszes könyv készült.
A bajai halászléről az első írásos feljegyzés a 18 .században, a szabadságharc bukása után született. A lakóhelyüktől távol élő halászoknak is elsődleges étele volta halászlé. Egyszerű módon főzték össze öt összetevővel: hal, víz, só, hagyma, paprika, hiszen a halásztanyákon sem idő, sem felszerelés nem volt a bonyolult konyhai műveletekre.
Eleinte krumplit is főztek bele, hogy „tömősebb” legyen, mivel a haltól hamar megéhezik az ember.
Később vált szokássá a tészta használata. A bajai vízimolnárok és a halászlegények jó kapcsolatot ápoltak. Mindannyian a Duna mellett éltek, dolgoztak.
A halászlegények sokszor megálltak pihenni, vagy a rossz idő miatt betértek a vízimalomba. Hozták magukkal a halat, a molnárok adták a tésztát. Közösen főzték meg az ízletes bajai halászlevet.
A Szentháromság tér ad otthont évről évre a nagy sikerű Bajai Halfőző Fesztiválnak, amikor a Sugovica partján több száz bográcsban rotyog a halászlé. Az ötlet kitalálója, a város szülötte, Szentiványi Gábor nagykövet volt, aki 1996-ban a város alapításának háromszáz éves megünneplésére találta ki, hogy 300 bográcsban főjön a halászlé.
Azóta a résztvevők száma már jócskán meghaladja ezt a számot. A bajai halászlé alapja a ponty. A bajai halászlét nem passzírozzák, nem főznek alaplevet, ám kiváló minőségű, tíz tojásos gyufatésztával kínálják, és mellé vörösbort isznak. A halpatkókat külön tálalják fel. A bajai halászlé 2015-ben került be a Hungarikumok Gyűjteménye Magyar Értéktárba.
A közelmúltban Baján voltunk, szerencsénk volt, mert a város három Örökös Halászléfőző Bajnoka, Ádám Péter, Gombás László és Gyurkity Tamás készítette a halászlét. Felejthetetlen volt.
