A „Cleandanube“ programmal arra szeretné felhívni a figyelmet, mennyire fontos a folyók mentén fellelhető műanyagok újrahasznosítása. Gyakorlásképpen a tudós nemrég egy órát úszott a Duna bécsi részén.
A hazájában csak „úszó professzor“-ként ismert Andreas Fath kémiatanár és kutató a németországi
Furtwangen Főiskolán. Fath 2014-ben a Rajna végigúszásával érdemelte ki ezt a nevet: a nem
mindennapi sportteljesítmény közben a professzor vízmintákat is vett, amelyeket később bevizsgáltak.
Most a Duna teljes hosszán készül hasonló akcióra; a folyó ugyanakkor a maga 2.850 kilométerével
több mint kétszer olyan hosszú, mint a Rajna, sodrása pedig majdnem háromszor akkora. Próbaként
a professzor a napokban egy órát úszott a Dunában Bécsnél.
A jövő év április végére tervezett úszásra Fath nyolc-kilenc hetet szán, így naponta körülbelül ötven kilométert szeretne megtenni.
A kémikus eközben maga lesz az „élő mérőműszer“. Neoprén ruháján néhány centiméter átmérőjű
műanyag membránt visel majd, amely begyűjti az olyan szennyező anyagokat, mint a
mikroműanyagok.
Ezek egy része ugyanis a membránon nagyobb koncentrációban rakódik le, mint ahogy az élő vízben jelen van, és esetenként így válik egyáltalán mérhetővé. Részben ezért olyan káros az élő vizekben jelen lévő mikroműanyag.
A mikroműanyagokhoz ráadásul adalékanyagok tapadnak mint például a mosogatógépek
korróziógátlója, az antibiotikumok, a hormonok, a kontrasztanyagok, a lágyítószerek, vagy az ún.
policiklusos aromák – utóbbi erősen rákkeltő anyag.
Ezek különleges aromájukkal megtévesztik a halakat, akik – mint például a sügér is – ezért szívesebben fogyasztják őket megszokott táplálékuknál.
A mikroműanyagok aztán a halakat és egyéb vízi élőlényeket elfogyasztó emberekbe kerülnek, őket is károsítva ezzel.
Andreas Fath a „Cleandanube“ programmal a folyók mentén fellelhető műanyagok újrahasznosításáért lobbizik. A folyó tíz országon folyik keresztül, amelyekben a környezettudatosság, a szennyező anyagokkal való bánásmód, valamint a szennyvíztisztítás teljesen eltérő szinten van.
A Duna-úszáson a kémikus nemcsak a rátapadó szennyeződéseket méri majd, hanem legalább száz
kilométerenként egy liter vizet is merít a folyóból és laborelemzésre küldi.
Ezen kívül naponta végez majd gyorstesztet, amellyel a nitrát- és foszfátszint mellett az úgynevezett kémiai oxigénigény is könnyen meghatározható. Ezutóbbi pedig megadja a vízben lévő szerves szennyeződések teljes
mértékét.
Thilo Hofmann és Thorsten Hüffer, a Bécsi Egyetem Mikrobiológiai és Környezeti Rendszertudományi
Központjának dolgozói is részt vesznek a laboratóriumi elemzésekben. Hüffer jövő tavasszal úszni is
fog németországi kollégájával egy darabon, így ő is részt vett a próbaúszáson.
Képaláírás és copyright:
Andreas Fath © Mario Kümmel/AWP
Andreas Fath és Thorsten Hüffer © Mario Kümmel/AWP