A Magyarország északnyugati részén található Fertő – tó és az azt övező táj településeivel 2001-óta az UNESCO a világörökségek része. A felvételt Ausztria és Magyarország közösen kérelmezte, mivel a Fertő túlnyomó része Ausztriához tartozik, s a határ mindkét oldalán nemzeti park védelmezi. A táj a felvételt népi építészetével, műemlékeivel, az egymást követő civilizációk régészeti emlékeivel, szőlő- és borkultúrájával valamint változatos növény- és állatvilágával érdemelte ki. A vasfüggöny következtében a határ közelében elmaradt az iparosítás, s így a természet érintetlen maradt.
A világörökség terület érdekképviseletérecivil szervezet alakult, az érintett hazai települések részvételével. A Világörökség Magyar Tanácsa meghívására érkeztünk a legutóbbi, kisebb településeken megvalósuló, uniós forrásokból megvalósuló turisztikai fejlesztések megtekintésére.
Az 540 négyzetméteres vízfelület a lecsapolás nyomán jelentősen megváltozott Idehaza csak Fertőrákoson közelíthető meg a víz, ahol jelentős fejlődések zajlanak. Hazai oldalon a tópartot nagyrészt nádas borítja. A Fertő – tó jóval nagyobb osztrák oldalán viszont Balaton típusú fürdőövezet alakult ki.
Az egykori mocsaras, lápos vidékhez kötődik Tündér Rózsa, Hany Istók legendája, a Széchényiek és Eszterházyak élete, és itt található Közép-Európa legnagyobb madárrezervátuma is. A legismertebbek mellett azonban olyan felfedeznivalókat is tartogat a táj, amelyeken keresztül a Fertő környékének eddig rejtett arca tárul fel a kíváncsi utazó előtt. A természet, a falvak és a helyiek mindennapjainak újabb és újabb történeteit ismerhetjük meg a „Fertő-táj ékkövei” nevet viselő projekt keretében létrejött vagy megújult látnivalókban is.
Kirándulásunkat Fenyőbozon a Gloriette-kilátónál kezdtük. 330 lépcsőfok vezet fel a Csúcsos-dűlő 187 méter magas dombjára épített emlékcsarnokhoz. A Gloriettet gróf Széchényi Ferenc építtette 1801-ben fertőrákosi mészkőből. A napóleoni háborúk eseményei Sopronban is éreztették hatásukat. A háborús készülődés miatt érkezett a városba 1800 októberében a hadsereg fővezére, Magyarország nádora, József főherceg. Ez időben történt, hogy a nádor több ízben felkereste Kiscenk és Fertőboz vidékét gróf Széchényi Ferenc kíséretében. A kirándulásaik során a fertőbozi magaslatról gyönyörködtek a tájban. Szép időben akár 60 kilométerre, még Pozsonyig is el lehetett látni erről a helyről.
Hidegség édenkertje
Utunk következő állomása Hidegség volt, ahol a hangulatos Papkertet fedeztük fel. Úgy tartják, hogy ez egy igazi édenkert, szakrális és meditatív helyszín. A Sopron–Fertőd országútról, közvetlenül a nagycenki leágazónál térhetünk be ide egy csendes, elmélyülést kínáló sétára. A dús vegetációjú kert természetvédelmi terület, benne számos védett madárfaj fészkel. Igazi különlegesség a területén fakadó 21 időszaki forrás, amelyek vizét a kis gátak, kanyarok, tavak lassítják és visszatartják. A források körül kialakuló kisebb-nagyobb mélyedések vízfelületei több kétéltű fajnak biztosítanak kiváló élőhelyet. Nézzük meg a lourdi Szűzanya kápolnáját és a dombtetőn magasodó Szent András körtemplomot.
Az egyedülálló kert felfedezői új, terrakotta színű gyalogúton kezdhetik meg a barangolást. Az ösvényeken és fahidakon vezető sétautat bibliai idézeteket tartalmazó táblák szegélyezik. A mezítlábas sétányon különböző burkolatú mezőkön, szabad átfolyású, friss forrásvízzel táplált, folyami kaviccsal bélelt Kneipp lábmosón lépdelhetnek a látogatók. Esküvőket is rendeznek e különleges hangulatú kertben, ahol még szabadtéri kőoltárt is kialakítottak.
A fertőhomoki tájházban e sajátos kultúrájú település múltjával és hagyományaival ismerkedhetünk meg. Az egykor kizárólag horvátok lakta faluban az öregek még ma is beszélik a horvát nyelv kaj változatát (keverve a magyarral), amelyet Fertőhomok mellett Nagycenken és Kopházán használtak. A tájház szabadtéri foglalkoztatóval, helytörténeti kiállítással, interaktív térrel gazdagodott. A valamikori istálló kortársművészek kiállító helye, ahol évente három-négy művész mutatkozhat be. Itt található a falu turisztikai információs pontja, ahol a turisták és érdeklődők hozzájuthatnak a térség kiadványaihoz, és tájékoztatást kapnak programokról, szálláshelyekről, látnivalókról.
Az udvart az ólak és a pajta zárja le, ahol a térségre jellemző mezőgazdasági foglalkozások eszközeit tekintheti meg a látogató. Itt falunapot, koncertek rendezésére is nyílik lehetőség.
Peisonia Látogatóközpont
A fertőszéplaki Peisonia Látogatóközpont nevét a Fertő – tó latin megfelelője, a Lacus Peiso ihlette. A látogatók a kiállításon keresztül megismerhetik és megérthetik a vidék egyedi, univerzális értékeit a felújított Széchényi-kastély emeletén kialakított új látogatóközpontban. A páratlan növény- és állatvilág, a történelem, a borkultúra, a nemzetiségek kultúrája, a főúri és paraszti építészet, a régészeti feltárások mind helyet kaptak a táj esszenciáját megmutató kiállításban.
Akik a tájat biciklivel fedezik fel, minden bizonnyal szívesen térnek be a hegykői új turisztikai információs pontra, Mariska néni házába. Nevét arról az idős helybéli lakosról kapta, aki házát a településre hagyta. A kibővített, felújított épület a tavat megkerülő több ezernyi kerékpáros turista bázisaként szolgál. A környék felfedezéséhez szükséges információkon kívül, a látogatók ahhoz is tippeket kapnak, miként kombinálják bringás programjaikat fürdőzéssel, hajózással. Hegykő fürdőjével, vendéglátóhelyeivel, programjaival a térség egyik központja. Számos túraútvonal indul innen.
Kirándulásunkat a sarródi tájháznál fejeztük be. A településen a gyékényfonás tudománya mind a mai napig fennmaradt. A tájház, s a kialakított interaktív kiállítás kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit. Az új fészerben a falu megmentett cséplőgépe is megtekinthető. Egyeztetett időpontban múzeumi tanóra és kézműves foglalkozás foglalható csoportok részére.
„Nem véletlenül kapta a projektünk a Fertő-táj ékkövei nevet. A vidék annak mutatja meg magát teljes egészében, aki rászánja az idejét a legendák megismerésére, a kastélyok, falusi kistemplomok bejárására, a főúri családok és a paraszti hajlékok történeteinek meghallgatására, a parkok, a tó környékének bebarangolására, a védett növény- és állatvilág felfedezésére. Érdemes a látnivalókat sorra venni, és mint az ékköveket a nyakláncra, úgy felfűzni az élményeket a túrák során. Mindegy, hogy valaki az aktív kikapcsolódást vagy éppen a spirituális elmélyülést kedveli, a Fertő-táj felejthetetlen emlékeket kínál az idelátogatóknak.” – mondta Taschner Tamás, a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsának ügyvezetője.
Világörökség útlevél – zsebünkben a Fertő-táj
Két nyelvi verzióban, magyar-német, és angol-román-olasz-szlovák nyelven készült el a „Világörökség útlevél”, amely több szempontból is hasznos kiegészítője a Fertő-táji barangolásoknak. Az útlevél végigkalauzolja az utazókat a környék látnivalóin, köztük az együttműködésben résztvevő és projektkeretében megálmodott vagy felújított világörökségi helyszíneken. Az egyes megállóknál pecséteket gyűjthetnek útlevelükbe a túrázók. Azok, akik az útlevélben szereplő tíz látnivalóból legalább hatot felkerestek ajándékokat kapnak. Az útlevéllel a benne szereplő turisztikai látnivalók kedvezménnyel látogathatóak.
