A hazánkban költő fecske- és sarlósfecske-fajok közül a városokban a molnárfecskét, füstifecskét és a sarlósfecskét figyelhetjük meg leggyakrabban.
Az elmúlt több mint egy évtizedben az állomány a felére csökkent az élőhelyek átalakulása, a táplálékbázis jelentős mérséklődése, a klímaváltozás és a fészkek leverése miatt.
Így összességében legalább 2 millió kilogramm kártevő és betegségeket terjesztő rovar marad évről évre a környezetünkben.
A fecskék védelme nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem közös érdekünk is, hiszen hozzájárulnak a kártevők számának csökkentéséhez. Éppen ezért az Agrárminisztérium tetejére 10 molnárfecske-fészket és 4 sarlósfecske-fészket helyeztek ki.
Az épület falára úgynevezett fecskepelenkát is felszereltek, amely felfogja a molnárfecske-fészekből kihulló madárürüléket.
A fecskék évente kétszer költenek, nyár elején és végén, de a második időszak akár őszig is elhúzódhat. A molnárfecske Magyarországon általánosan elterjedt faj, mely korábban sziklafalakon, barlangokban, odvakban költött, de mára szinte kizárólag az épületek külső részén fészkel.
A sarlósfecskék, akik meglepő módon rendszertanilag nem állnak közeli rokonságban a fecskékkel, életük során szinte csak a fészkelés idejére szállnak le. Éjszaka, alvás közben is repülnek, még a párzás is a levegőben történik. Korábban szikla- és löszfalakon, ritkán odvakban költöttek, de mára szinte csak épületek repedéseiben, hibáiban fészkelnek.
A tárcavezető hangsúlyozta, minden apró cselekedet számít, amit a teremtett világunk megóvásáért teszünk. Természeti értékeinket csak közösen tudjuk megvédeni: vigyázzunk a fecskékre és óvjuk hazánk biológiai sokféleségét.
