Fotó: Szarvasi Gyógyfürdő
A kormány 125 millió forintot már biztosított a megvalósíthatósági tanulmány és a műszaki tervek elkészítésére, a közbeszerzés lebonyolítására és a projektmenedzsmentre.
A fürdőfejlesztés a már meglévő attrakciókkal – mint az állatpark, az arborétum, a makettpark, a Vízi Színház, a csaknem félmilliárdból megújult Tessedik Sámuel Múzeum vagy a szárazmalom – tovább növeli a mintegy 15 ezres lélekszámú település látogatottságát.
Szarvason a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint 2020-ban 28 ezer vendég szállt meg közel 80 ezer vendégéjszakát generálva. Ennek 97 százaléka belföldi vendég volt.
Az 1902-ben, eredetileg tisztasági fürdőnek épített Szent Klára gyógyfürdő látogatottsága évi 44 ezer körül mozog.
A fürdőben a település felszíne alól, 200-280 méter mélyről kinyert, 40-50 fokos gyógyvíz szolgál főként mozgásszervi betegségek kezelésére.
A létesítményt 2000-ben már elkezdték fejleszteni, ekkor készült egy sportmedence, egy kisebb látványmedence és felújították a majd száz éves részeket is.
Békés megyében több fürdő hazai forrásból való fejlesztését jelentették be a közelmúltban.
A Gyulai Várfürdő 2,9 milliárdból; a békési Gyógyfürdő és Uszoda mintegy 2,4 milliárd forintból; a gyomaendrődi Liget fürdő közel 1,3 milliárdból újulhat meg. Az ugyancsak Békés megyei Sarkadon közel egymilliárd forintból tanuszoda épül.