Fotó: Bódi Ágnes
Ezt csütörtöki sajtótájékoztatóján jelentette be Boros László Attila, a Magyar Fürdőszövetség elnöke.
Országszerte csaknem ötezer dolgozó elbocsátására kényszerülnek a cégek 2021 márciusáig, ezért azonnali, kormányzati, ágazatmentő beavatkozásra van szükség – mondta.
A hazai turizmus legmeghatározóbb mozgatórugói egyértelműen a hazai fürdők. A 15 leglátogatottabb desztináció között 13 fürdőváros található. A vendégéjszakák 71 %-a olyan településen keletkezik, ahol turisztikailag releváns fürdő működik.
A vendégeket – néhány kivételes esettől eltekintve – alapvetően nem a szálláshelyek, hanem az adott desztináció kínálatában szereplő attrakciók motiválják az utazási döntéseikben.
Ha az ország fürdőinek működése ellehetetlenül, azzal a turizmus utolsó, még álló mentsvára, a vidékre irányuló belföldi turizmus is leáll.
A fürdők a tavaszi veszélyhelyzet idején felélték a végső tartalékaikat és csak kivételes esetben számíthatnak arra, hogy a tulajdonos önkormányzat pénzügyi segítséget tudna nyújtani nekik. Időközben arra kényszerültek a fürdők, hogy megkezdjék a létszámleépítéseket.
Egy tegnap lezárult ágazati felmérés szerint 2019 októberéhez képest a fürdők 26,3%-kal fogják csökkenteni a dolgozói létszámokat 2021. márciusig, ami ágazati szinten több, mint 4.700 munkahely megszűnését jelenti.
A létszámleépítés mellett egy másik kényszerű munkáltatói eszköz a részmunkaidő alkalmazása, amit a fürdők 75%-a tervez alkalmazni, vagy már be is vezette ezt az intézkedést. A tervezett munkaidő-csökkentés átlagos mértéke 30%.
A fürdők aktuális adatszolgáltatása alapján a fürdőüzemeltetők átlagos adósságállománya 453 millió Ft, ami az éves átlagos árbevételük közel felét teszi ki, ezért a fürdők nagy része már nem terhelhető / hitelezhető tovább. Emiatt egy hitelprogram nem feltétlenül tud érdemi segítséget jelenteni ebben a válsághelyzetben.
Egy szeptember elején készült reprezentatív felmérés szerint külső likvid forrás bevonása nélkül a magyar fürdők 76,15 %-a nem képes eljutni a túlélést jelentő 2021. évi nyári főszezonig.
A fürdők 2020-ban a bevételeik 40-70 %-át biztosan elveszítik, és az általuk jelenleg ismert prognózisok ennek a trendnek a folytatódását vetítik előre 2021 első félévére is.
A helyzet már olyan súlyos, hogy a fürdők működőképességének fenntartása csak azonnali, vissza nem térítendő likvid forrás bevonásával lehetséges.
A kormányzati hitelprogram sem jelentene elégséges megoldást – folytatta, mert szeptember végi adataik szerint fürdőüzemeltetők átlagos adósságállománya 453 millió forint, emiatt az önkormányzati kezességvállalással sem tudnának újabb hitelekhez jutni.
A fürdőktől a 18 ezer munkavállaló foglalkoztatása révén az államháztartásba évente 28,3 milliárd Ft, az áfa-ból további 15 milliárd Ft folyik be, így ennek a tisztán hazai gazdasági ágnak a megmentését 2020-21-ben biztosító likviditási alap arányosnak tekinthető.
A tavasszal összeállított Fürdővédelmi Akcióterv középtávú javaslatcsomagukat változatlanul fenntartják, most azonban azonnali ágazatmentő beavatkozásra van szükség.
Kovacsics Imre, a fürdőszövetség alelnöke szerint a járványhelyzet miatt az ágazat helyzetének javulása a következő 8-10 hónapban nem várható.
Idén ősztől a fürdőkben dolgozók mellett a hazai létesítmények teljes beszállítói köre, vendéglátó egységei, kisvállalkozók kerülnek nehéz helyzetbe – mondta.
A magyar fürdők a szigorú higiéniai szabályok folyamatos betartásával a legbiztonságosabb létesítményeknek számítanak a járványhelyzetben is – jelezte. Azt is kérik, hogy a balatoni turisztikai kampányokhoz hasonlóan szervezzenek marketingkampányt a fürdők látogatottságának növelése érdekében.