Fotó: Hans Rohmann/Pixabay
A katolikus egyházfő a tengernek szentelt napon, amelyet az olasz egyház július 12-én ünnepel, kijelentette, a tengerről szóló gondolatai Isztambulba vezetnek.
“A Hagia
Sophiára gondolok mély fájdalommal” – jelentette ki az
egyházfő, aki ezután néhány másodperces csendet is tartott.
Ez
volt az első állásfoglalás a pápa és a Vatikán részéről
azután, hogy a török legfelsőbb közigazgatási bíróság
pénteken a nemzetközi felszólítás ellenére semmisnek
minősítette azt az 1934. november 24-ei török minisztertanácsi
döntést, amely a Hagia Sophia egykori ortodox bazilika múzeummá
alakításáról rendelkezett.
Recep Tayyip Erdogan török elnök ezt követően elrendelte, hogy a világörökség részét képező isztambuli épületet ismét mecsetté alakítsák át.
Recep Tayyip
Erdogan török államfő pénteken már be is jelentette, hogy az
első muszlim imát július 24-én tartják a Hagia
Sophiában.
Korábban Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka,
az orosz ortodox egyházat vezető Kirill pátriárka, valamint a
romániai, ciprusi, georgiai ortodox egyház vezetője is elítélte
a török döntést.
Washington “csalódott” az isztambuli Hagia Sophia mecsetté alakítása miatt – hangoztatta Morgan Ortagus, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.
A
Hagia Sophia 1935 óta múzeum volt. Az épület 537-től a Bizánci
Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény
világ központja volt, de Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után
az Oszmán Birodalom mecsetté alakította át. A 20. században
Musztafa Kemal Atatürk, a világi Törökország megteremtője
múzeummá alakíttatta át. Egy konzervatív egyesület 2016-ban
pert indított annak érdekében, hogy a bíróság mondja ki
semmisnek azt az 1934. november 24-i minisztertanácsi döntést,
amely a Hagia Sophia múzeummá alakításáról rendelkezett.
Ferenc
pápa 2014 novemberében látogatott el a Hagia Szophiába első és
utolsó törökországi látogatásán.
Ezt megelőzően az isztambuli úgynevezett Kék Mecsetet is felkereste, ahol a Nagymuftival közösen imádkozott. (szeretunkutazni/MTI)