Szerdától hat hónapig Németország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, Berlin Horvátországtól vette át, majd januárban Portugáliának adja tovább a tisztséget.
Az “Együtt Európa talpra állításáért” mottójú elnökség alatt Németország elsősorban a koronavírus-járvány elleni küzdelemre, a gazdasági károk helyreállítására akar fókuszálni.
Eredetileg, a válság
kirobbanását megelőzően természetesen más kérdések álltak a
tervek középpontjában, például az EU külső határainak
védelme, a Kínához fűződő kapcsolatok, a klímaváltozás.
Fontos
feladat a következő többéves keretköltségvetés elfogadása,
Brüsszelben abban reménykednek, hogy az egyelőre fennálló
nézetkülönbségek ellenére erre akár már júliusban sor
kerülhet. Németországra vár az Egyesült Királyság európai
uniós kilépését követő átmeneti időszak lezárása is.
A
rotációs elnökség az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba
lépett Lisszaboni Szerződés óta valamelyest vesztett korábbi
jelentőségéből, főként amiatt, hogy a tagországok állam,
illetve kormányfőit magában foglaló Európai Tanácsnak már
saját elnöke van, a külügyi tanács üléseit pedig az elnöklő
állam külügyminisztere helyett már az uniós kül- és
biztonságpolitikai főképviselő vezeti.
A többi szakminiszteri ülésen
azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend
kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok
elérése.
Magyarország 2011 első felében töltötte be
először az Európai Unió elnökségét, és 2024-ben kerül ismét
sorra. (MTI)