Avatar photo
Szerző:
Bódi Ágnes
Megjelenés:
2020.06.16
A Debreceni Állatkertbe hat év előkészítő munka eredményeként - az Európai Fajmegőrzési Program (EAZA EEP) keretében - végre kis panda hím érkezett a két kiváló genetikájú nőstényükhöz, akik 2014 óta élnek a Nagyerdő fái alatt.

A kialakult járványhelyzet miatt eddig hónapokra el kellett halasztaniuk a nemzetközi állatszállításokat, azonban június 12-én, pénteken megérkezett Pandita, a fiatal hím kis panda a németországi Dortmundi Állatkertből.

A stramm hím hosszú út után egyelőre karanténidőszakát tölti, de már a látogatók is megtekinthetik az ikerlányok bemutatójával szomszédos kifutóban, hogy a helyben termelt bambuszt csemegézi.

Az állatkert látogatóinak egyik kedvencének számító faj, a kis panda, vagy vörös macskamedve (Ailurus fulgens) a macskamedvefélék családjának egyetlen ma élő faja. Kevesen tudják, de eredetileg a panda elnevezést ők kapták és később nevet kölcsönöztek az utóbb felfedezett óriás pandáknak.

Elnevezésük feltehetően az állat nepáli nevéből származtatják, amely a „punja” vagy „nigalja punja”, ami a bambuszevő kifejezést jelenti. Magyar nevét annak köszönheti, hogy medvére emlékeztető külseje mellett ugyanolyan jól mászik fára, illetve nyalogatja magát tisztára, mint a macska.

A Himalája, illetve Észak-Burma magashegyi erdeiben, valamint Szecsuán nyugati felén és Jünnanban őshonos 2000-4800 méteres magasság között.

Fotó: Debreceni Állatkert

Magányosan él, napközben jellemzően a fákon pihen, és főként éjszaka aktív, ilyenkor keresi táplálékát is. Bár a ragadozók közé sorolják, tápláléka jórészt bambuszból áll, alkalmanként azonban előszeretettel fogyaszt gyümölcsöket, zuzmókat, ízeltlábúakat és madártojásokat is.

A bambuszfogyasztásban nagy segítségére van a mellső csuklócsontjából módosult hatodik ujja, amely a hüvelykujjunkhoz hasonlóan szembefordítható a többivel, így könnyen le tudja tépni vele a friss hajtásokat.

Átlagosan a napnak több mint felét alvással tölti, ami feltehetően az alacsony energiatartalmú táplálékhoz való alkalmazkodás miatt alakult ki. Bozontos, hosszú farkukat fejpárnának vagy takarónak is használják.

Életterének drasztikus zsugorodása és az illegális kereskedelem következtében vadon élő populációját ma 10.000-nél kevesebb felnőtt egyedre becsülik, ezért a faj veszélyeztetett besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján.

Emberi gondozásban élő állománya is nehéz helyzetben van, mivel a születések száma nagyjából megegyezik a halálozásokéval.

Épp ezért külön örvendetes a cívisvárosi intézmény legújabb lakójának érkezése. Az állatkert reményei szerint az állatok hamarosan párba állnak, és a leendő szaporulataikkal a közeljövőben hozzájárulhatnak e karizmatikus faj megmaradásához.

A Debreceni Állatkert részt vesz a Vörös Panda Hálózat (Red Panda Network) munkájában is, a segítő szándékú látogatók és érdeklődők a kis pandák örökbefogadásával és emlékérmék vásárlásával támogathatják a vörös pandák fennmaradását.