Bódi Ágnes
Szerző:
Bódi Ágnes
Megjelenés:
2020.05.31
Május elején Sydney-be kellett hazajuttatniuk egy utast a Lupus-Travel Utazási Iroda munkatársainak, ami nem volt könnyű feladat, mert alig működött légitársaság, és egyeztetni kellett arról is, hogy az utas hol kerülhet karanténba, mi nehezítheti, vagy lehetetleníti el az utazást. Arra is figyelni kellett, hogy az átszálló pontokon mi várja az utazót. Számtalan telefon, egyeztetés a konzulátusokkal, kész volt az útiterv, ismételt ellenőrzések, és végre repülőre ülhetett az utas. Másfél hónap törlés és visszatérítés után pozitív feladat is jutott, és igaz, hogy csak egy éjszakára, de szállodát is foglaltak.

Az utas az irodának küldött köszönőlevelében írta meg élménybeszámolóját. Ebből adunk ízelítőt.

„Nagyon köszönöm Nektek, hogy megszerveztétek az utamat, és vigyáztatok rám végig. Ilyen az, amikor egy profi csapat és egy iroda, mint a Lupus-Travel az utasért mindent megtesz. Minden szuper volt és rendben ideértem Sydney-be.

A május elején a budapesti reptér teljesen üres volt, csak az én járatom indult reggel és volt még egy London aznap. Tisztaság illat volt, és két helyen lehetett ételt venni, minden más zárva volt.

Valamiért azt hittem Amszterdamban más lesz a helyzet mint Budapesten, de amikor odaértem ugyanazt tapasztaltam mint otthon. Minden zárva, a reptér teljesen üres, embert nem látni, minden második szék leszalagozva, hogy nem ülhetsz oda, kávézók és éttermek zárva.

Úgy éreztem magam mint egy túlélő, aki néhány társával itt maradt a földön, mert még van valami dolgunk. Nagyon fura érzés volt sétálni az üres reptéren.

A csomagok hamar megjöttek, és simán kimentem a hotelbe, amit foglaltatok. Nem állítottak meg, nem kérdeztek semmit. A Sheraton nagyon közel van, a recepciós lány egy plexi mögül mosolygott és tájékoztatott, hogy a szobaszerviztől tudok ételt rendelni.

Fotó: Lupus-Travel

Másnap reggel indulás tovább. Az amszterdami repülőtér szombaton is üres volt, három embert láttam összesen. A Qatar Airways munkatársai normál esetben is kedvesek, de most még inkább odafigyeltek mosolyogtak, segítettek. Beértem a reptéri lobby-ba, itt nyitva voltak az üzletek, de ember nem volt sehol. A kapuhoz menet minden üres és zárva, rengeteg felújítást csinálnak a reptéren.

A gépen csak 30-40 ember lehetett, mintha a személyzet több lett volna, mint az utas, úgy gondoskodtak rólunk, mintha mindenki firstclass utas lenne. Körülöttem senki nem ült.

DOHA

Megérkeztünk Dohába. Érdekesség volt, hogy az európaiakon volt maszk a többiek nem viseltek. Általában mindenhol maszkot viselt a személyzet és az esetek többségében kesztyűt is. Ezen a járaton több utas volt, minden sorban ült valaki, vagy egy ember, vagy család, akik együtt utaztak.

A gépeken a koronavírus miatt az étel-ital kiszolgálás kicsit másképp volt. Minden le volt zárva és úgy kaptuk meg a dobozokat. A mosdót az első két járaton minden használat után takarították.

Érkezés Sydney-be

A gép fél órával korábban szállt le, a szokásos immigration papírt kellett kitölteni. Még a gépen tájékoztattak minket a 2 hetes karanténról.

Leszállás után volt egy biosecurity vizsgálat és a szokásos útlevél ellenőrzés.

Vártak minket buszokkal és elhoztak a szállodába, ahol egyszerre csak 2-3 ember szállhatott le a buszról, majd becsekkoltunk és felkísértek a szobába.

Reggel felkelés után az ajtóm elé szervírozták a reggelit. A reggeli dobozon volt egy képeslap, a Sydney Harbourt és az Operaházat ábrázolta.

Az elején azt írták: Egy lépéssel közelebb a normális élethez amit ismerünk. A hátán pedig: Egy nappal közelebb vagyunk ahhoz, hogy az életünk visszatérjen a normálishoz, hogy olyan legyen mint régen.

Jó érzés ezzel a gondolattal kezdeni a napot! Szóval minden szuper, már “csak “14 nap karantén és mehetek haza.