Szerző:
Bódi Ágnes
Megjelenés:
2020.03.31
Őrjegnek hagyományosan a Duna ártere és a Duna-Tisza közi homokhátság határán húzódó lápvidék déli részét nevezik. A Duna hajdani vízi világának utolsó hírmondója, a Vörös-mocsár ma már természetvédelmi oltalom alatt áll, természeti értékeit tanösvényen ismerhetjük meg. A térség egyetlen városi jogállású települése a pincefalujáról és az abban érlelt boráról híres Hajós.

Nem, nem tévedés, nem az Őrségben, hanem Őrjegben. Hol is van hát Őrjeg, és mit találunk ott?

Nagy István agrárminiszter most Natúrpark címet adományozott az Őrjeg és szőlőhegyei térségnek. A natúrparki kezdeményezéshez Császártöltés, Érsekhalma, Homokmégy és Öregcsertő csatlakozott. Ezzel együtt már 16 natúrpark működik Magyarországon.

Az öt Bács-Kiskun megyei településre kiterjedő térség március 31-től használhatja a natúrpark elnevezést. A fő cél a természeti és kulturális örökség megőrzése, hosszú távú fenntartása. Az ezzel kapcsolatos feladatokat natúrparki munkaszervezetként a hajósi székhelyű Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrpark Egyesület látja el a jövőben.

A natúrpark létrehozásának lehetőségét a térségben természetközeli és ökológiai gazdálkodást folytató fiatal gazdálkodók vetették fel elsőként, akik az elmúlt években következetesen dolgoztak az Őrjeg gazdag természeti és táji örökségének megőrzéséért.

Munkájuk középpontjában a természetközeli gazdálkodás, azon belül is a legeltetéses állattartás, mint tájfenntartó tevékenység népszerűsítése, a védett természeti értékek megőrzése és monitorozása, a vízszabályozás újragondolása és egészséges helyi termékek előállítása áll. A natúrpark ezeknek a munkálatoknak szélesebb körű, hatékonyabb és hosszú távon is eredményes folytatásához biztosíthat megfelelő kereteket.