Avatar photo
Szerző:
Bódi Ágnes
Megjelenés:
2019.08.26
Azok közül, akik a humán tárgyakhoz vonzódtak az iskolákban, sokan rajongtak Egyiptomért, és a múmiákért. Néhányan régészek is lettek közülük, néhányan pedig múmiákkal kezdtek foglalkozni. A velük való foglalkozás, kutatás nem korlátozódott a múlt idők szakértőire, össze kellett fogni a kutatásban az orvosbiológusokkal, a társadalomtudósokkal, a biokémikusokkal és még számos más, a tudományos életben ezzel a témával sok éve foglalkozó szakértőkkel.

A Magyar-Egyiptomi baráti Társaság, a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma nemzetközi konferenciát szervez augusztus 27-30-a között a Természettudományi Múzeumban, ahol hétfőn az esemény beharangozó sajtótájékoztatóját rendezték meg.

A konferencián nemzetközi tapasztalatokkal lesznek gazdagabbak a tudósok, Bernert Zsolt szerint a múmia egy “időkapszula”, mert az egykori élet számos nyomát hordozza, amelyekkel a történelem hiányzó láncszemeit lehet kiegészíteni. A Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója a közgyűjtemények fontosságát is emlegette.

Fotó: Bódi Ágnes

A tájékoztatón elhangzott az is, hogy hazánk akár múmiahatalomnak is mondható 260 múmiánkkal, akik a 18 században Vácott éltek, és a maradványaikat immár 25 éve kutatják.

Győry Hedvig egyiptológus, az ókori egyiptomi orvoslás hazai szakértője arról beszélt, hogy Magyarországon csak néhány éve kezdődött az egyiptomi múmiák rendszerezett kutatása, amelyekkel többek között meg lehet állapítani, hogy az illető hogyan, milyen körülmények között élt, milyen társadalmi réteghez tartozott és hogyan kezelte az egészségügyi problémáit.

Fotó: Bódi Ágnes

Olyan kérdésekre várják a választ többek között, hogy mi az ásatások szerepe a múmiák tudományos vizsgálatában, vagy mit mondhatnak a múmiák az ókori Egyiptomban élt egyes egyének egészségéről és életmódjáról.

Pálfi György, a fertőző megbetegedésekkel foglalkozó antropológus elmondta, hogy több mint száz évvel ezelőtt már kimutatták a TBC-t a múmiákban, sokan a régi korok betegségeit kutatják. Erre a konferenciára pedig a világ első számú múmiakutatókat várják.

Fotó: Bódi Ágnes

Itt lesz többek között Albert Zink, aki mindent tud Tutanhamonról és Ötziről, Helen D.Donoghue, David Minnikin, a lepra és a tébécé kutatásának legnagyobbja, valamint Dario Piombino-Mascali a palermói múmiák avatott ismerője.

Az „Egészség és életmód az ókori Egyiptomban – Múmiák a középpontban” című rendezvény alapja a Nephthys-projekt, a Magyar Természettudományi Múzeumban őrzött egyiptomi múmiák multidiszciplináris kutatása.