Bódi Ágnes
Szerző:
Bódi Ágnes
Megjelenés:
2019.08.14
A közelmúltban Szepességbe jártunk egy újságíró csoporttal, hogy megismerjük és megcsodáljuk a terület szépségeit, és hogy hírét is vigyük. Szepességet úgy is emlegetik, mint Szlovákia kincsesládáját, amire történelmi és természeti értékeivel rá is szolgál.

Hogy csak néhány látnivalót említsek, Lőcse, a Szepesi vár, Szepeskáptalan, Szepeshely és az itt lévő Szent-Márton székesegyház, amelyben a térség legöregebb, 1317-ből származó freskója csodálható meg.

A legérdekesebb és a legtöbb turistát a mai szepességi Jeruzsálem vonzza, amelyet a történelem szerint a jezsuita szerzetesek építettek. Ez a különleges hely, melyet az UNESCO kulturális világörökséggé nyilvánított, a török háborúk idején alakult ki. Amikor a háborús állapotok megnehezítették a hívők szentföldi zarándoklatait, a szepesiek létrehozták a maguk „Szepesi Jeruzsálemét” (Spišský Jeruzalem), hogy a lehető legnagyobb hűséggel járhassák végig szimbolikusan a Keresztutat.

Fotó: Bódi Ágnes

A Szepesi vár legfelsőbb tornyából is rálátni a keresztútra, amely a Szepeskáptalantól indul a Golgotát jelképező Szent Kereszt templom irányába. A stációként szolgáló kápolnák elhelyezkedésének alaprajzát 2002-ben hasonlították össze a jeruzsálemi keresztúttal, és látható volt a hasonlóság.

Valószínű, hogy ez a legrégibb kálvária Szlovákia 113 kálváriája közül. 1666-ban már ismert. A jezsuiták néhány évvel korábban jelentek meg a térségben, és a páterek rendet, és gimnáziumot alapítottak a Szepeskáptalanban.

Fotó: Bódi Ágnes

A ma Szepességi Jeruzsálemnek nevezett keresztút első kápolnáját 1666-ban építették, az építők pontosan megőrizték az egyes objektumok között távolságokat, pont mint a valódi Jeuzsálemben, 1:1-es léptékben.

A hely geológiai adottságai miatt a két keresztút között térképészeti szempontból 90 fokos az eltérés az óra mutatójával szemben, viszont a kápolnák közti távolság és elhelyezkedésük megegyezik, vagyis ha a középkori Jeruzsálem térképét az óramutató járásával ellentétesen 90 fokkal elfordítjuk, a kapott kép megfelel a Pazsicán található kápolnák térképének.

Fotó: Bódi Ágnes

A mai szepességi Jeruzsálem magja három kápolna Szepeshely és Sivá Brada között.

Weiszer Attila dobóruszkai plébános Tomojka Tünde riporternek adott egyik interjújából tudjuk, hogy néhány évvel a kápolna felépítése előtt itt is óriási pestis járvány pusztított, és tulajdonképpen ennek tudható be valószínűleg az, hogy felépítették ezt a kápolnát.

Mint mondta, az, hogy itt a Pázsicán, a Szepeskáptalan mellett találunk négy nagyobb kápolnát, majd hét további kisebbet, illetve hogy maga a keresztút a székesegyháznál kezdődik, amely az utolsó vacsora emlékének a színhelye az itteni felállás szerint, ez is utal arra, hogy még abban az időben, amikor még itt felépítették ezt a kis Jeruzsálemet, akkor még nem volt megállapítva a keresztútnak a pontos száma.

Ami egy kis rendszerességet hozott, az az a tény, hogy a 14. század közepén a ferences szerzetesek megkapták a szent helyeknek a gondozását, ők hozták ezeknek a szent helyeknek a kultuszát Európába, és ők lettek aztán a keresztút nagy terjesztői.

Fotó: Bódi Ágnes

A második a Xavéri Szent Ferenc kápolna, az Pilátusnak az udvarházát, a jeruzsálemi helytartóságot, vagyis az Antónia palotát ábrázolja, a harmadik pedig a Szent Kereszt kápolna, az pedig a Golgotának a jelképe, előtte a nagy kőkereszttel. Emellett még van 7 kisebb kápolnácska, mely Jeruzsálem várfalait ábrázolják, végül pedig 100 évvel az első kápolna felépítése után készült el a Nepomuki Szent János kápolna 1766-ban. A Szürke Szakáll mésztufa domb tetejére 1675-ben épült a stáció utolsó kápolnája, a Szent Kereszt kápolna. Ma a rokokó jegyeit viseli, korábban egy szerényebb építmény állt itt, amely pontosan a földből feltörő vízforrásra épült.

Ma a szepességi Jeruzsálem Szlovákia zarándokhelye, és egyben turistaparadicsom is, hiszen számtalan látnivaló idézi a múltat, amelyben oly jóleső bolyongani.