c

Az Ízek Utcája a nagyi kedvencével

A győztest az ötletének megszületésekor a kiváló egri vörösbor és kedvelt magyar gyümölcsünk, a szilva ízének harmonikus párosítása ihlette meg. A torta hozzávalói közt találunk mogyorót, csokoládés fahéjat, melyet lágyan rétegez egy üde, könnyed és zamatos, pikánsan fűszerezett szilvás csokoládé mousse, megbolondítva az egri borvidék kiváló családi pincészete által megalkotott classic vörösbor hangulatával, valamint a szintén vörösboros erdei áfonya-szilva zselével, így kényeztetve érzékeinket.

A torta koronája a frissen szedett szilva ízét idéző gyümölcsös áthúzó. De a cukorbetegekre és a reformkonyha követőire is gondoltak egy másik ”csodával”. Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány idén is meghirdette a Magyarország Cukormentes Tortája versenyt. Az idei győztes a szegedi Virág Cukrászda és Kávéház cukrászmestere, Gyuris László „Nagyi kedvence” elnevezésű tortája lett.

Az elegáns küllemű, hozzáadott cukor nélküli tortában az üde, kellemesen savanykás málnavelő, a fehércsokoládés pisztácia ropogós, valamint a könnyű mascarpone mousse harmonikus ízvilágát némi hibiszkusz virág és csipkebogyó velő teszi teljessé. A Nagyi kedvence szeletenként mindössze 233,8 kalóriát és11,9 gramm szénhidrátot tartalmaz.

A piskóta mandula- és kókuszlisztből készült, gabonalisztet nem tartalmaz, ezért csak mérsékelten emeli a vércukorszintet. Az egészséges életmód híveinek nagy kedvence lehet, és cukorbetegek is fogyaszthatják tízóraira, vagy ebéd mellé desszertként – mondta a bemutatkozás zárásaként Gyuris László, aki azt is elárulta, hogy a névvel nagymamája előtt tiszteleg, aki sohasem dorgálta meg, bármi rosszat is csinált a konyhában.

Ugyan a finomságokkal kezdtük, de azért „komoly” étkek is várják majd az Ízek Utcájának látogatóit. Az esemény idei főszereplője a gabona, s közel 200 ember főzi a Duna parton Magyarország és a Kárpát-medence különleges ételeit, mint a bogyiszlói csülkös pacalt, vajdasági-, roma-, csángó teleket, szatmári töltöttkáposztát, Karcagi birkapörköltet, csiptetett ponty és sok más halkészítményt, sparhelten sült lepényt, langalló, töltött lángost.

Az Ízek Utcája megálmodója, Novotni Antal sorolja az eltelt 14 év eseményeit: – Visszatérő barátainkként érkeznek olyan főzőasszonyok és emberek, akik nem a professzionális konyhaművészet frontjától érkeznek, de tudásuk és ételeik felveszik velük a versenyt, szülőhelyükhöz kötődő hagyományos ételt, ételfőzési eljárást mutatnak be. Így idén a Felvidékről, Mátyusföld izgalmas káposztalevese és mákos pogácsája, Kárpátaljáról egy remek borsos leves érkezik.

Nagymuzsaly községből kiváló házi szilvalekvárral készült fánkot is sütnek majd. Nagyon kedvelt a moldvai csángó faluból, Pusztinából Nyisztor Tinka néprajzkutató vezetésével érkező csapat, akik szőlőleveles töltikét – ott úgy nevezik húsos galuskát – készítenek. Határon innen megkóstolható lesz az alföldi pásztorétel, az öhön, a sokácbab, a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti jegyzékén is helyet kapott Karcagi birkapörkölt, és a roma ételek egy klasszikusa, a cigánykáposzta vakaróval vagy bodaggal. A Vajdaságból a dél- dunai halászléfőzők levesével, az Őrségből pedig tökmagolajjal locsolt dödöllével érdemes megismerkedni.

No és itt lesznek a zseniális péktermékek. Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke részletesen ismertette a sajtótájékoztató résztvevőivel, hogy a szakértő szakmai zsűri milyen kritériumok alapján döntött az Év kenyeréről, melyet az idén három kategóriában hirdették meg: Szent István napi kenyér – hagyományos búzakenyér -, Innovatív kenyér és sétáló sütemény kategóriákban. Ez utóbbi kategória újdonság az idén, és célja, hogy a közönség sétálva is élvezhesse a sütőipari termékeket.

Ilonka Boldizsár a Pékek és Cukrászok Világszövetségének örökös tiszteletbeli tagja, a Magyar Pékszövetség elnökségi tagja, a zsűri elnöke ismertette a verseny folyamatát, majd egy díjkiosztóval zárta az eseményt.

A Szent István napi Kenyér első helyezettje a balmazújvárosi Gulyás kenyér, ami felelevenítve a gulyások békés életének egyik alapvető élelmiszerét. Az egyszerű, alföldi pásztorélet a magyar nép egységét és egyéni jellegét hangsúlyozza. Az innovatív kategória nyertesének a Batátás kenyeret választotta a hétfős szakmai zsűri.

A Varga Pékség 95 Kft. terméke az Alföld déli peremén termő batátát használta fel. A sárgás bélzettel rendelkező kenyér az egészséges fogyasztói trendeket szem előtt tartva, a hagyományok mentén, élesztő nélküli technológiával készült. Díjazott lett egy csodálatos, szilvalekvárral töltött Sétáló sütemény.

A teljes kiőrlésű tönkölyös szilvás papucs a mórahalmi pékség terméke. Hagyományosan idén is kiemelt figyelem jut a családosokra. A legfiatalabb látogatóknak tálalják az Aprónépek Vigadóját a Várkert Bazár multitermében. Számos, remek bábtársulat előadásával, igazi mesemondókkal, kézművesekkel és a nyitónapon Halász Judit koncertjével. Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány idén is ingyenes vércukorméréssel várja a látogatókat.

c

Magyarország legjobb kenyerei és sétáló süteménye

A Magyar Pékszövetség idei Kenyérversenyére ötvenhat nevezés érkezett. A megmérettetés elsődleges célja, hogy folyamatos fejlődésben tartsa a sütőipart, így a hagyományos kenyerek mellett a fogyasztói igényeknek megfelelő, minőségi termékekkel gazdagodjon az egyik legalapvetőbb élelmiszerünk választéka. A másodlagos szempont a magyar pékek ötletgazdagságának bemutatása.

A Szent István-napi kenyér zsűrije

A győztes termékekkel a nagyközönség augusztus 19-21. között találkozhat a Magyar Ízek Utcája rendezvényen, aminek az idei mottója a gabona. A látogatók betekintést nyernek a különböző búzafajták világába, izgalmas hazai lisztekkel találkozhatnak az itthon működő malmok kínálataiból.

Három kategóriában lehetett versenyezni a Kenyérversenyre: Szent István-napi kenyér, Innovatív kenyér, Sétáló sütemény (új versenyszám ebben az évben)

A Szent István napi Kenyér kategória versenykenyerei: Gulyás Kenyér, Pásztor Kenyér, Mangalicazsíros kovászos Kenyér, Szent Istváni Matyó Vekni, Durum Kovászos Kenyér, Ünnepi Cipócska, Egyházi Kenyér, Kerepes Szíve, Szabolcsi Kovászos.

Az Innovatív kategória versenykenyerei: Római Carrot Kenyér, Burgonyás-lenmagos Áldás, Kukoricás-magvas Vekni, Rusztikus Halászlé kísérő Kenyér, Kendermagos alakor, Ringló Cipó, Erdei Munkás kenyér, Kriszti Levendulás Kenyere, Batátás Kenyér

A Sétáló Sütemény versenytermékei:

·         Zabos-szilvás Papucs

·         Fahéjas Croffin

·         Kelbimbós Forgó

·         Körtés Fonat

·         Túrós-barackos Szelet

·         Teljes kiőrlésű tönkölyös szilvás papucs

·         Epres fonat)

A verseny első és legfontosabb kategóriája az államalapítás ünnepére készülő alapélelmiszerünk. A Szent István napi kenyér alapfeltétele volt, hogy a kenyér a Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint készüljön lisztből, hagyományos kovászos technológiával, kizárólag hazai, természetes alapanyagok felhasználásával. Ebben a versenyszámban a kilenc legjobb kenyeret értékeli a hétfős zsűri. Az első helyezést elért Szent István napi Kenyeret augusztus elején, az állami ünnepségek központi sajtótájékoztatóján, a Parlamentben mutatják be.

A második kategóriában az Innovációs fejlesztések kapnak figyelmet – ez a versenyszám igen népszerű a versenyzők körében – nem mindennapi alapanyagokból, különleges gabonák és magvak felhasználásával sütötték meg a pékek a kenyereket, érdekes és merész íz világot ötvözve a dekoratív megjelenéssel.

A harmadik versenyszám ebben az évben újdonságnak számít. A Sétálós Süteményeknél alapkritérium a leveles tészta volt, a kialakítás során ügyelni kellett arra, hogy a termék kézzelfogható és séta közben is kényelmesen fogyasztható legyen.

A kategória győztesek a szakma elismerésén és megbecsülésén túl pénzjutalomban is részesülnek.

Fotókat készítette: Princz Mihály

c

Csípjük a csípőset!

Az alumíniumdoboz már a múlté, egy-egy retrókiállításon még találkozhatunk vele, de a gyulai kolbász ma is ott illatozik a vacsoraasztalon, a szendvicsekben, a paprikáskrumpliban. Igaz, kicsit megváltozva, a kor szellemének megfelelően alakítva…

A magyarok nem mondanak le az finom ízekről még akkor sem, ha valamilyen speciális „mentes” élelmiszert vásárolnak – tudtuk meg azon a sajtótájékoztatón, amelyen a Gyulahús Kft. májusi reprezentatív kutatási eredményeit mutatták be. E szerint a gyártók ebben a termékkörben sem vehetik félvállról az ízélmény kérdését, sőt kifejezetten nagy figyelmet kell erre fordítaniuk.

A válaszokból ugyanis kiderült, hogy azok közel kétharmada, akiknek valamilyen „mentes” élelmiszer kerül az asztalára, nagyon figyel arra, hogy az ne csak egészséges, hanem ízletes is legyen. Sőt, 45 százalék már az első csalódás után le is mond a kipróbált áruról, és tovább keres, egészen addig, amíg rá nem bukkan a számára legfinomabbra. Kellemes ízélmény nélkül tehát nem sokat ér a glutén- és laktózmentesség.

Dr. Görgényi Ernő

A kirándulásokon, nyaralásokon oly megszokott gyulai kolbász mellé a Gyulahús Kft. megalkotta újabb termékét, a májast.

„A Gyulahús májasai a gyártási technológiából fakadóan mindig is glutén- és laktózmentesek voltak. Az első pillanattól kezdve így kerültek boltokba, s így nyerték el a fogyasztók tetszését. A piac fejlődése láthatóan abba az irányba tart, hogy egyre több ember számára döntési szempont a „mentesség”. Ez a fejlemény számunkra versenyelőnyt is jelenthet, hiszen vásárlóinknak nem kell új ízeket megszokniuk, egy tradicionális terméket tradicionális ízben tudunk kínálni számukra” – hangsúlyozta Daka Zsolt, a Gyulahús Kft. ügyvezető igazgatója.

A termékfejlesztés olyannyira hatott a vásárlókra, hogy a felmérés egyértelműen rámutatott, a mentes termékek iránt igen jelentős az igény, ami mögött ráadásul nem feltétlenül a vásárlók egészségügyi problémája, emésztési nehézsége áll. A válaszok alapján ugyanis kétszer annyian vásárolnak speciális árukat, mint amennyien diétáznak.

Daka Zsolt

Sőt, ezeket a termékeket keresők aránya csaknem négyszer nagyobb az orvos által igazoltan emésztési gondok miatt diétázók körénél. A kutatásból az is kiderült, hogy a diétázók között mintegy 60 százalék azok aránya, akiknek valamilyen orvos által igazolt probléma miatt kell ezt megtenniük. Figyelemre méltó, hogy csaknem 30 százalék azt mondta, azért választ ilyen étrendet, mert egészségesebbnek tartja a hagyományoshoz képest. Ám a diétázók közel fele szerint nem elég széles a „mentes” termékek hazai kínálata. A kutatás egy másik területet is vizsgált, s kiderült, hogy a magyarok körében igen kedveltek – és egyre kedveltebbek – a csípős ételek. A válaszadók csaknem háromnegyede azt jelezte, hogy rendszeresen fogyaszt ilyen termékeket.

Korcsoport szerint nem nagyon lehet ebben különbséget tenni, a fiatalabbak és az idősebbek egyforma arányban kedvelik a csípős ízt. A férfiak és a nők közötti eltérés azonban már szembetűnő, miután előbbiek több mint 80 százaléka mondta azt, hogy több-kevesebb rendszerességgel kerül a tányérjára erős étel, míg a hölgyek körében ez az arány 65 százalék. A felmérés adatai rávilágítanak arra, hogy ezeknek a termékeknek a népszerűsége az elmúlt időszakban megnőtt.

Csaknem 20 százalék úgy nyilatkozott, hogy mostanában szokott rá ezekre a finomságokra. „A kutatás erre ugyan nem tért ki, de a növekvő trendben minden bizonnyal a pandémia is szerepet játszott. A csípős paprikával kapcsolatban általános vélemény, hogy fertőtlenítő hatása van. Ez pedig sokak szeme előtt lebegett, és a Covid alatt a népi bölcsességet követve például ilyen ételekkel is próbálták védekezésüket kiegészíteni” – fejtette ki Gila Éva, a Gyulahús Kft. marketingmenedzsere.

Ezt igazolják egyébként a Gyulahúshoz beérkező visszajelzések, valamint szakmai vásárok kóstoltatásának tapasztalatai is. A vállalat szakemberei szerint ezeken az eseményeken az utóbbi időszakban számottevően megnőtt az érdeklődés a csípős termékek iránt, és jóval több fogy belőlük, mint korábban. Az igények növekedése a jelek szerint a termékkínálatban is visszatükröződik – legalábbis a fogyasztók
válaszai alapján.

Gilla Éva

A kutatásban résztvevők többsége ugyan nem érzékelt változást a csípős termékek kínálatában, a vásárlók negyede azonban pozitív tendenciát tapasztal, s szerintük nőtt a választék. A bővülő kínálat ellenére a fogyasztók tizenhárom százaléka mégis szűknek érzi a csípős termékek kínálatát, ez általánosságban és a kolbászok/szalámik esetében is elmondható. A csípős kínálatban magasan a Gyulai márkát tartották (31%) a legkiemelkedőbb húskészítmény-gyártónak a válaszadók.

Az eseményen az Alföld Quartet finom és tüzes dallamokat játszott, amely megalapozta Hajduk Zoltán, a Gyulahús Kft. szárazáru üzemvezetőjének dallamos ízvilág bemutatóját. Mondhatni, ez a produkció ősbemutató volt, hiszen ezen a sajtótájékoztatón hallhatta először közönség a „Fűszerek és hangok” performance-ot.

A fűszerezés különböző alkatrészeit hegedű szólaltatta meg: a cukor, a köménymag, a fokhagyma, a paprika, a só és a bors egy-egy hangja végezetül egy dallammá teljesedett. Erkel Ferenc Bánk bánjának leghíresebb áriája szólalt meg, a Hazám, hazám, te mindenem. Fergeteges taps köszöntötte az előadókat.

c

Zsazsa Gabor Múzeum nyílt Budapesten

Zsazsa Gabor Golden Globe-díjas magyar színésznő, szépségkirálynő, modell, üzletasszony, a 20. század közepének egyik legismertebb hollywoodi szex-szimbóluma, sokak szerint a világ első és máig
legnagyobb celebe. Egyike azon kevés magyar származású hírességnek, akik csillagot kaptak a Hollywoodi Hírességek Sétányán.

Az ORIGO Filmstúdió és a Magyar Hollywood Tanács éveken át tartó munkájának eredményeként csütörtökön megnyílt a világ első olyan múzeuma, amit Zsazsa Gabor színésznő emlékének ajánlanak.

A budapesti filmstúdión belül már létezik egy Adolf Zukor és egy Andy Vajna múzeum is, ezek mellé került most Zsazsa Gabor életének egy jelentős szakasza. „Fontos jeleznünk a nemzetközi filmes szakma felé az örökségünket, hiszen a magyarok szerepvállalása a nemzetközi filmgyártásban ma
éppen olyan jelentős, mint Hollywood alapításakor volt” – mondta a megnyitón Tóth Mihály, az ORIGO Filmstúdió marketingvezetője.

Az ORIGO Filmstúdió a fennállása óta eltelt tizenkét évben olyan filmeknek a forgatási helyszíne volt, mint az OSCAR díjas Szárnyas Fejvadász 2049 és a szintén OSCAR díjas Dűne. „Mára nem pusztán helyszínként tekintenek hazánkra a nemzetközi stúdiók, hanem a világ élvonalába tartozó partnerként. Ennek ragyogó jele a technikai kategóriában OSCAR díjas és BAFTA díjas Sipos Zsuzsa is, aki a Dűne című produkcióban itt, Budapesten forgatott.”

Horváthné Dr. Fekszi Márta, az Origo Film Group Zrt. cégvezetője és a Magyar Hollywood Tanács kuratóriumi tagja elmondta: a gyűjtemény magját a világhírű színésznő férjétől, Frédéric von Anhalt hercegtől kapott tárgyak alkotják.

Az eredeti Zsazsa Gabor relikviákat Los Angelesből szállították Magyarországra. A tárlat a művészhez köthető bútorokat, könyveket, képeket, fotókat, kitüntetéseket és sok személyes tárgyat is bemutat. Különlegessége, hogy Zsazsa híresen tündöklő estélyi ruháiból is megcsodálhatnak néhányat a Zsazsa Gabor Múzeum látogatói.

Az eseményen megjelent Frédéric Prinz von Anhalt, Zsazsa Gabor utolsó férje, aki nyitóbeszédében felidézte a közösen töltött 35 évet, és méltatta a magyarok szerepvállalását Hollywood megteremtésében.

Elmondta, hogy az általa a múzeumnak adományozott relikviák mindegyikének egyedi története van, amelyekről hosszan lehetne mesélni. „Amit itt láthatunk, azok mindegyikét megtalálhatjuk a magazinokban és az interneten: a vörös ruhát a díjátadókon viselte, de itt van a híressé vált fehér ruhája, amelyben egy rendőrt pofozott meg Zsazsa. Többezer történet van azonban, amelyet senki sem ismer, mert a zárt ajtók mögött zajlottak. Szereplői elnökök, hírességek, diplomaták.

Van közöttük szép, megható, vad és megdöbbentő is. Ezeket, és azt, hogy Zsazsa hogyan formálta Hollywoodot, hamarosan egy könyvben fogják tudni elolvasni.” – tette hozzá. Az ORIGO Filmstúdió a Magyar Hollywood Tanács elnökével, Bokor Balázzsal együtt nemcsak a tárgyi emlékeket akarják megörökíteni, hanem egy olyan filmsorozatot is terveznek, ami Hollywood alapítóiról szól.

A tervet már bemutatták a Nemzeti Filmintézetnél, az első híresség Tony Curtis lenne, de természetesen Zsazsa Gabor kalandos életéről is készülne egy sorozat, mert, ahogyan Horváthné Dr. Fekszi Márta mondja: „Zsazsa pályafutása egyetlen filmalkotásba nem is férne bele”.


Valóban kalandos életútja volt Gábor Zsazsának, kezdve az 1936-os Miss Hungaria szépségkirálynői cím elnyerésétől, majd még ebben az évben Bécsbe utazott, ahol a híres tenor, Richard Tauber felfedezte és meghívta, hogy énekeljen egy szubrettet Az éneklő álom című operettben. Ezután ment férjhez Burhan Belge, török diplomatához, majd miután elváltak, követte testvéreit Hollywoodba, ahol ők már színésznőként dolgoztak.

A híresen szép Gábor lányok közül Zsazsa volt a polgárpukkasztó, hamar hírnévre tett szert nemcsak szépsége, de afférjai, botrányai, milliomosokkal kötött házasságai és válásai, valamint egyszeri rövid letartóztatása miatt. A sajtóban gyakran párhuzamot vonnak közte és Paris Hilton között, akivel egyébként Conrad Hiltonnal kötött házassága révén rokonok.

Gábor Zsazsa kilencszer kötött házasságot és hétszer vált el. Utolsó férjével, Frédéric von Anhalttal 35 évet élt együtt. Zsazsa volt az egyetlen a Gábor lányok közül, aki gyermeket szült. Könyvében, a Nekem nem elég egy élet címűben leírja, hogy Conrad Hilton megerőszakolta és teherbe ejtette. Francesca Hilton már a válásuk után született. Zsazsa első filmszerepét 35 évesen a Lovely to Look at (1952) című filmben játszotta, majd a Ginger Rogers főszereplésével készült We’re Not Married!-ben szerepelt.

Az Oscar-díjas John Huston rendezte Moulin Rouge-ban már a női főszereplőként tűnt fel a mozivásznon. 1953-ban a Lili című musicalben Mel Ferrer oldalán szerepelt. 1958-ban Orson Welles A gonosz érintése című híres film noir-jában egy kisebb szerepben láthatta a közönség. Ezt követően 65 filmben szerepelt kisebb-nagyobb szerepekben. Utolsó szerepét 1993-ban, hetvenhat évesen a Beverly Hill-dili című amerikai vígjátékban játszotta, többek között Rob Schneiderrel és Dolly Partonnal az oldalán.

1996-ban A Brady család 2 című vígjátékban önmagát alakította. Mindegy, hogy mi történik, a lényeg, hogy írjanak rólam! Ezzel az ars poeticával borzolta fel kortársai idegeit, s célját elérte: az 50-as évektől szinte nem volt olyan hónap, amikor ne hallottunk volna a díva újabb botrányáról, válásáról, extravagáns ruhatáráról.

Fotók (forrás: Zsazsa Gabor Múzeum)

c

Érkezik az Úton – Hét nap a magyar Caminón

Compostelába nemcsak egy kiindulópontból lehet eljutni, viszont az út fő része azonos. A zarándokút jelvénye a fésűkagyló, melyet az út mentén mindenütt felfestve megtalálhatunk. Az út mentén a bencések kórházakat és rendházakat építettek. Jeruzsálem és Róma után Santiago de Compostela a keresztény zarándoklatok egyik legfontosabb célpontja. A középkortól kezdve, mikor a Szentföldre menő zarándoklatok ellehetetlenültek, a Camino szerepe felértékelődött. A Szent Jakab-út 1993-tól az Unesco Világörökség része.

Május 14-én debütál az „Úton – Hét nap a magyar Caminón” című ismeretterjesztő film. A 42 percesre tervezett film célja, hogy visszaadja a Camino-élményt – a sok gyaloglást, a természet hangjait, a csendet, a találkozásokat, a nehézségeket –, és további hazai tájak felfedezésére, zarándoklatra inspiráljon. A rendező Boegi Máté, az operatőr pedig a dokumentumfilmjeivel sokszorosan díjazott Grams Melanie. A három főszereplő pedig más-más háttértörténettel érkezett a zarándokútra, köztük egy vegán, egy vadász a kutyájával és egy fiatal anyuka.

A BUDAMOUNT Film ismeretterjesztő filmjének forgatásához zarándoklatot tervezők és túrázók jelentkeztek, hogy megtegyék a 7 napos, 170 km hosszú Tihany-Lébény közötti, Magas-Bakonyon átvezető Szent Jakab zarándokutat. Naponta akár 8 órán keresztül is gyalogoltak a természetben, miközben hajlandóak voltak bepillantást engedni a film készítői számára az út közben megfogalmazott – élettel, kitartással, hittel kapcsolatos – gondolataikba.

A film főszereplői különböző háttértörténettel érkeztek a zarándokútra: van köztük olyan, aki már végigjárta a spanyolországi El Caminót, de most vegánként próbálta teljesíteni a „magyar verziót”, van egy tragikusabb sorsú, de vallásosságát mindvégig megőrző hivatásos vadász a hű kutyájával, valamint egy fiatal anyuka, aki kétéves kislányát és férjét hagyta otthon az út kedvéért.

A rendező Boegi Máté, aki három országban rendezett már rövidfilmeket, jelenleg Koppenhágában készíti első saját játékfilmjét, valamint az Ivan & The Parazol egyik videóklipje is az ő nevéhez kapcsolható. Az operatőr a dokumentumfilmjeivel sokszorosan díjazott Grams Melanie, aki tavaly elnyerte a legjobb operatőr díját az ASC Student Heritage

Award Dokumentumfilm kategóriában (diákként ez a legnevesebb elismerés az USA-ban). Jelenleg Los Angelesben él és dolgozik, valamint az USC School of Cinematic Arts-on tanít. A film rendezője és operatőre fiatal házasok, mindketten az USA-ban tanulták a filmkészítést, de a zarándokfilm miatt hazautaztak egy kis időre. (Melanie is magyar nemzetiségű, jól ismeri a Balaton és a Bakony vidékét.)

A BUDAMOUNT Film egy új produkciós iroda, amely saját filmes ötleteit valósítja meg. Kiemelten fontos számukra a magas képi és hangzásbeli minőség, emellett szeretik a hazai gyökerű témákat, fontos számukra a természet. Az alapítók, Bálint-Halas Dominika és Bálint Attila.

A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült, premier: Duna TV, 2022.05.14.,
13:20 órakor.

Fotók forrása: BUDAMOUNT Film

c

Étvágygerjesztő fotókiállítás

A 2 hete nyílt „Jó lesz a bólesz, Zsidó étkezéskultúránk a török hódoltságtól 1945-ig” című új időszaki kiállítása mellé ezúttal május 5-én „Napjaink budapesti zsidó vendéglátóhelyei” címmel nyílt tárlat.

Budapest zsidó negyede, amelyet a Király-Dohány-Kazinczy utcák háromszöge határol, az elmúlt években vált csak igazán életünk pezsgő történelmi részévé, annak köszönhetően, hogy egyszerre volt képes megőrizni hagyományait és szert tenni új tulajdonságokra is a gyorsan fejlődő belvárosi környezetben.

Mint a tárlat megnyitójától, Mautner Zsófia gasztroblogger, műsorvezető, közgazdásztól megtudtuk, az étel útja nem csupán a gyomorig, hanem a szívig is vezet. Érzelmi, intellektuális és művészi értékekkel bír. A zsidó konyhaművészetre évszázadokon keresztül egyszerre hatottak a helyi szokások és a szigorú vallási
szabályok, így egy igazán színes és nagyon speciális konyhai kultúra jöhetett létre.

A fotókiállításon Nagy Géza fotóművész autentikus alkotásai láthatók, amelyek emlékeztetnek arra, hogy például a Carmel étterem étlapján egyszerre képviselteti magát a magyaros és zsidó vonal: a töltött káposztától a csokis macesztortáig, vagy a Hanna Garden ortodox glatt kóser kínálata, ahol választhatunk zsidó tojást, vagy a tahinivel és izraeli salátával felszolgált humuszt, no meg az örök kedvenc sóletet. A Síp utcai Kosher Deliben hagyományos kóser menük várják a vendégeket csakúgy, mint a Tel Aviv Caféban.

A desszertet a Frölich cukrászdában költhetjük el, mely úgy őrzi meg a klasszikus kávéházi élményt, hogy közben kötődik a kóser hagyományokhoz is, ám emellett saját receptúrát kreáltak, mint a „Tavaszi zsongás” vagy az „Őszi szél” nevű süteményüket.

Kicsit kiesik a kialakult háromszögből, de igazat kell adnunk a fotósnak, amikor a Rosenstein-család vendéglőjét látjuk a fotókon, hiszen apa és fia a Keleti pályaudvarhoz közel eső vendéglőben számtalan magyar és zsidó fogást szolgál fel, mint a serpenyőben sült csirke-supreme paprika mártásban és hengerelt burgonyagombóccal, vagy a báránycsülök fokhagymás hremzlivel, desszertnek kínálja a könnyű madártejet.

c

Fotókiállítás a Józsa Galériában

A leltár beszédes: harminchárom alkotó 220 műve érkezett az Aquinói Szent Tamás Közéleti Egyesület 2021. őszén meghirdetett fotópályázatára. A felkérés az „Identitásunk változó alakzatai – nemzet, család, vallás” címet viselte.

A pályázatra a három témakörben Magyarországról és a határon túlról érkeztek az fotók, melyeket 5 fős szakmai zsűri bírált.

A zsűri elnöke Szelényi Károly Magyar Örökség-díjas fotóművész volt; tagjai Dr. Lakner Zoltán Lehel szociológus, Treer Éva, az Esztergom-Budapest Főegyházmegyei Turisztikai Iroda vezetője, Aranyossy Mihály, a Belvárosi Plébániatemplom turisztikai igazgatója és Thaler Tamás fotóművész voltak.

A legjobb pályaművekből május 3-án a Józsa Judit Galériában kiállítás nyílt, amelyen bemutatkoztak a díjnyertes alkotások, egyebek között a Nemzet kategória győztese Lakó Anna „A kultúra színei” lett, Majoros Zsuzsanna „Remény” című fotója a Család kategóriában győzött, míg a Vallás kategória első helyezettje Baszkó Zsolt „Elemi erő” című képe lett.

A tárlat május 27-ig várja a látogatókat.

c

Protokolldesszertek versenye

A Magyar Nemzeti Múzeum volt a házigazdája annak az áprilisi sajtótájékoztatónak, amely bemutatta a protokolldesszert pályázat feltételeit.

L. Simon László múzeumigazgató köszöntése után, Prohászka Béla, a Magyar Nemzeti Hungarikumok és Értékek Szövetségének alelnöke arról beszélt, milyen nagy kihívás egy protokolldesszert életre keltése.
„A pepecsművesek külföldről jött mesterek, a mai cukrászok elődei voltak, akik főúri családoknál szolgáltak, és a sütés mellett ők díszítették fel az asztalokat is az ünnepi lakomákhoz. A nassolás 200 évvel később intézményt is kapott: megnyíltak az első cukrászdák. Ekkor már a pepecsműves helyett cukorműves, vagy cukorsüteményes kifejezést használtak a mesterek megnevezésére, majd 1830-ban Széchenyi István Hitel című tanulmányában le is írta a cukrász kifejezést.” – tudtuk meg Török Róberttől, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatójától.

Hossó Nikoletta, a Nemzetközi Protokoll Szakemberek Szervezete – egyesület alapító elnöke a pályázat létrejöttéről beszélt. Elmondta, hogy a „ludas” a pandémia, volt ideje gondolkodni az újításon, megbeszélni a szakemberekkel, s létrehívni a pályázatot, melynek célja a vendéglátással egybekötött magas szintű állami, diplomáciai és üzleti protokoll alkalmak során kínálható speciálisan magyar tányér és csomagolható desszertet vagy akár egy desszert-családot életre hívni. A kategóriagyőztes desszert a Gróf Széchenyi Család Alapítvány támogatásával használhatja a Széchenyi nevet.

Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület elnöke a konkrét pályázati feltételekről adott számot. A Magyar Cukrász Ipartestület, a Nemzetközi Protokoll Szakemberek Szervezete, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Gróf Széchenyi Család Alapítvány engedélyével a kategóriagyőztes desszertet Széchenyi néven használhatják, így nemcsak egy új magyar desszert születik, hanem ez
cukrásztörténelmi pillanat is egyben, hiszen a „legnagyobb magyar” nevét viselheti a győztes desszert.

„A pályázatra olyan cukrászati alkotásokat várunk, melyek alapvetően magyar alapanyagokból állnak. Ehhez javasoljuk a nemzeti értékek – szatmári szilvalekvár, újfehértói fürtös meggy, gönci kajszibarack,
gyógynövények – megyei és települési értéktárban lévő, illetve a Hungarikumok – magyar akácméz, alföldi kamillavirágzat, magyar pálinkák és minőségi magyar borok – az Egri Bikavér vagy a Tokaji aszú,
kalocsai vagy szegedi fűszerpaprika-őrlemény – felhasználását.

Ismereteink szerint Széchenyi kedvelte a kakaót, a csokoládét, a kávét, a pezsgőt, a szilvát, a teát, a fűszereket és gyógynövényeket, ezért javasolt, mint „járulékos anyagokat” felhasználni a nevezett
termékekben.”

Az értékelést és a kiválasztást kétfordulós zsűrizéssel szervezik, s a pályázat kategóriagyőztes mestereit és desszertjeiket a 2022. évi Széchenyi-díj átadóján fogják bemutatni idén szeptemberben. A pályázat nyitott, minden pályázó kategóriánként maximum 2 db termékkel nevezhet.
A pályázat kategóriái:

I. kategória – Tányérdesszertek A nevezett termékek minimum 60%-ban magyar alapanyagok felhasználásával készüljenek. A tányérdesszert hideg és meleg elemeket is tartalmazhat.
II. kategória – Protokollajándék – Csomagolható desszertek

III. kategória – „Mindenmentes” desszertek – Ebben a kategóriában „minden mentes” tányérdesszerttel és „mindenmentes” csomagolható desszerttel is lehet nevezni.

A nevezett termékek nem tartalmazhatnak hozzáadott cukrot, glutént, laktózt és tejfehérjét. Egyéb technikai feltételek megegyeznek az I. és II. kategóriában foglaltakkal, annyi különbséggel, hogy a termékekhez felhasznált alapanyagoknak minimum 40%-ban kell magyar alapanyagnak lenni.
Nevezési határidő: 2022. május 15.

Szerző: Dunay Csilla

c

Sztárok étlapja a székely étteremben

Az Andrássy út 41. szám alatt található SZÉK ma már fogalom a hazai gasztropalettán. Réti Sebestyén, az étterem séfje és Varga Szidónia ügyvezető, tulajdonos a hagyományos székely ízeket ötvözi a legmodernebb konyhatechnológiával, amibe most Esztergályos Cecília, Tóth Andi, Bárdosi Sándor és Növényi Norbert is besegített.

De a sztárvendégek mellett régi hagyomány, hogy minden szezon elején új étrendet állítanak össze, s ezt bemutatják, teszteltetik a gasztronómiai újságírókkal. Így történt ez április 13-án, a 2022-es tavaszi-nyári kínálattal is.

Igazi székely hangulatban – rovásírás a falakon, székelyföldi relikviák a vitrinekben – kezdődött a nagy evő-erőpróba, hiszen 9 fogás tesztelése várta a vendégeket. A tavasz színei, ízei változatosan jelentkeztek az egyes fogásoknál, s ehhez csatlakoztak a különféle italok is. Az üdvözlő falat, a Welcome Padlizsános tojáskrém, tormamorzsa, savanyított apró zöldségekkel – így ez nagyon egyszerűnek tűnik, ám a látvány frenetikus. Az ízesített főtt tojást picurkára vágott zöldségek, piros-és zöldpaprikák díszítették, az egész olyan volt, mint egy vidám labda.

2020 októberében nyitotta meg kapuit Budapest belvárosában Magyarország első székely gourmet étterme, amely azóta nem csak a fővárosiak, de a külföldi turisták egyik kedvenc vendéglátóhelye is lett. Az ételek különleges esszenciája abban rejlik, hogy a konyhában használt alapanyagok egy részét Erdélyből, székelyföldi kistermelőktől szerzik be. Ezekből aztán ősi receptek és a modern konyhatechnológia ötvözésével készíti el az étterem konyhája a séf vezetésével, az egyedi, erdélyi és székely, gourmet fogásokat.

Az új étlapot úgy tették még egyedibbé, hogy olyan hazai sztárok segítségét kérték, akik valamilyen szálon kötődnek Erdélyhez. „Felkértük őket, hogy az étlapon található ételek közül, fogalmazzunk így, egyet-egyet fogadjanak örökbe. Ez azt jelentette a gyakorlatban, hogy séfünk, Réti Sebestyén segítségével a saját ízlésükre formálhatták a kiválasztott fogásokat, melyek április 15-től már elérhetőek lesznek az étlapunkon” – mondta Varga Szidónia, az étterem ügyvezetője.

Így készült el például a harcsapaprikás, tojásos puliszka galuskával és fokhagymás uborka-salátával is, Esztergályos Cecília ajánlásával. A Kossuth-díjas színésznő elmondta, hogy minden olyan ételt imád, ami erdélyi, székely vagy magyar.

„Szeretek élni, szeretem az élettel kapcsolatos dolgokat és semmit nem szeretek megvonni magamtól. Az erdélyi ízekben, ételekben azt kedvelem, hogy lehet érezni, hogy ettem valamit. Imádom a halat, a nokedlit, és hozzá az uborkasalátát, amit én javasoltam Sebestyénnek. Szerencsére meg is fogadta és azt hiszem, remekül passzol ehhez a harcsapaprikáshoz – mondta mosolyogva az örökifjú színésznő.

A birkózók a bárányt választották Bárdosi Sándor és Növényi Norbert nem csak abban hasonlítanak, hogy mindketten a legmagasabb szinten űzték a birkózást, hanem ételek terén is egyezik az ízlésük. Az ő választott fogásuk a pikáns bárányvagdalt, zöldborsó „főzelékkel”.

„Én nem csak külalakra néztem az ételeket, hanem az is szempont volt, hogy milyen a belső tartalma. Nagyon tudatosan étkezem így mindig azt figyelem, hogy egy adott étel milyen tápanyagtartalommal rendelkezik. A szervezetünk számára kell a megfelelő fehérje, a vitaminok és ásványi anyagok is. A bárány ezért nagyon jó választás, mert száraz hús, így kevesebb benne a zsír, viszont a telített zsírtartalma – ami hasznos – nagyon kedvező. Ráadásul a bárányban benne vannak azok az aminosavak, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezetünk tökéletes működéséhez.

Mivel a bárányvagdalton van egy köles réteg is, ez még ad neki egy pluszt, mert a kölesben nagyon sok B-vitamin található, sőt a boldogsághormon termelődését is segíti. Így szoktam ajánlani, ha valakinek rossz a hangulata, egyen egy kis kölest és rögtön jobban fogja magát érezni. Nekem fontos, hogy amit megeszem, az sokáig teltségérzetet adjon, így ez az étel nálam a favorit” – mondta Növényi Norbert, olimpiai bajnok birkózó.

Puliszka sajt, erdélyi szalonna, erdei gombákkal, fonnyasztott paradicsommal

Bárdosi Sándorhoz is a bárány állt közel, de őt az erdélyi gyökerei is motiválták a választásban. „Ismerem és szeretem az erdélyi ételeket, leginkább úgy, ahogy a rokonaim készítik. Nagyon szeretjük a bárányt, sőt nekem egy küldetésem is van, mert a magyar emberek nem csak halból, de bárányból is keveset esznek, miközben nagyon egészséges és finom húsról beszélünk.

Mellé még a zöldborsó főzelék igazi fehérjebomba. A mesterem mindig azt mondta: „Kisfiam, a szervezetnek a fehérje olyan, mint a kocsinak a benzin. Az hajtja!” Mennyire igaza volt. A gyerekeimet is úgy nevelem, hogy ha nem is bírnak többet enni, legalább a húst egyék meg, mert azért, hogy ez a tányérra került, egy állat az életét adta és tiszteljük meg azzal, hogy megesszük. Én elhittem gyerekkoromban, hogy a húst meg kell enni, mert attól leszek erős. Erős is lettem” – tette hozzá Bárdosi Sándor, olimpiai ezüstérmes birkózó.

Tóth Andi örökbe fogadott étele a rozé kacsamell, nyári káposztás tésztával, borsos jue-vel, és almakompóttal. A nagyváradi énekesnő elárulta, hogy a kacsát már csak akkor szerette meg, amikor Budapestre költözött.

„Nem is tudom, hogy kezdődött, de azt vettem észre, hogy az éttermekben csak kacsát rendelek. Az én pluszom az almakompót volt, mivel a nagymamám mindenhez adott valami kompótot. Legyen az alma, körte vagy barack, de ez nagyon megmaradt bennem, és azt éreztem, hogy ehhez a kacsamellhez is illene a gyümölcs. A káposztás tészta esetében meg külön öröm számomra, hogy sikerült gluténmentesen megoldanunk, mert sajnos glutént nem ehetek. – tette hozzá az énekesnő.

Réti Sebestyén és csapata még rengeteg, más ételkülönlegességgel is várja az Andrássy út vendégeit. Felkerült az étlapra egy különleges egyedi ízesítésű leves, a hideg egres leves, szárított paradicsommal, ami egy méltatlanul elfelejtett, mellőzött különleges gyümölcsből készül.

De újdonságként megjelent az étlapon a hazai és külföldi vendégeknek egyaránt szánt, sütőben sült tojásos lecsó, roston sült sertés szűzzel és friss kenyérrel. A húsos ételeket kedvelők találhatnak kínálatukban egy igazi ínyenc fogást is, a rib-eye steak-et, savanyított gombákkal, sült répákkal, hargitai vajjal.

Erdélyi fatál

A szomjúság csillapítására Rozmaringos víz és Fidora Rosé Prosecco állt rendelkezésre. Az előételek sem ízhatásban, sem látványban nem maradtak el az üdvözlő fogástól. Vörösborban főtt marhanyelv, citromos zellerrel, zöldalmával, diómajonézzel – a séf utánozhatatlan fantáziáját bizonyítja.

De a borpincér, más néven sommelier is a helyzet magaslatán állt, ehhez az ízharmóniához egy Otto Muscat Ottonel Narancsbort kínált. Jól teljesítette feladatát, hiszen ez a bor pompásan kiegészítette a feltálalt előételeket. Merthogy jött a második előétel: Préselt libamáj, fenyőrügy esszenciával, kukoricamáléval, szederhabbal. Hűha! Ezek az ízek, ezek a színek!

Visszaemlékezve a menüsorra, ma már tudom, hogy nálam a nyerő ez a fogás volt. Ennyire krémes és színpompás étek még nem került az asztalomra. De máris jött a sommelier, s ajánlotta a főételhez a Váli borászat remekét, a Szürkebarátot. Valóban jól illett a Kapros ordás csuszához, amit füstölt karfiol morzsával álmodott meg a séf. Számomra új megfogalmazást kapott a karfiol, amit eddig pörköltnek, levesnek, vagy prézlivel sütve készítettem, de így egy teljesen érdekes ízvilág készült. Harcsapaprikás, tojásos puliszkagaluskával, fokhagymás uborkasalátával – itt a puliszkagaluska okozta a kellemes meglepetést, megpróbálom otthon is elkészíteni.

Nem véletlen, hogy ez Esztergályos művésznő kedvence. Az újabb fogásokhoz új bor kerül a poharakba: a Recas Pincészet – Nonius Syrah – Feketeleányka nedűje. Rozé kacsamell – Tóth Andi ajánlata – , nyári káposztás tésztával, borsos jeu-vel, pompázatos volt Ezúttal a nyári káposztás tészta keltette fel a figyelmemet: nem agyonpárolt fejeskáposztából készült, hanem vegyesen többféle káposztából és szinte nyersen, frissen, ropogósan. Remek volt csakúgy, mint az őt követő Bárányvagdalt, sült hagymákkal, zöldborsó főzelékkel.

Nahát! A mentával dúsított borsó nem csupán élénkzöld volt, hanem krémszerű is, akár desszertnek is elkelt volna. Érdekes, hogy ezt a főételt inspirálta két birkózónk: Bárdosi Sándor és Növényi Norbert. Ám a Red Rosa borhoz jöttek a desszertek. Meggyes-puliszkás tart, mandulás csokoládékrémmel és Eperlekváros mézes krémes.

Ekkorra már kezdett kidőlni az ítészek sora, bizony a desszertet már nem mindenki kóstolta meg. Sokat veszítettek, akik tartottak az utolsó fogásoktól, mert a desszert a vacsora koronája volt.

Könnyedségével, édességével semlegesítette az egész menüsor és borok hatását. Legvégül Varga Szidónia kikérte a gasztronómiai újságírók véleményét, s azok egyöntetűen javasolták az új menüsort. A bemutatott étlap zöld utat kapott az idei tavaszi-nyári idényre.

Szerző: Dunay Csilla