Miskolcon, a hazánkban elsőként fenntarthatósági minősítést szerzett Hotel Palota Lillafüred patinás épületében rendezte meg országos Fenntarthatósági Roadshow-jának első állomását a Visit Hungary. A rendezvényen turisztikai szakemberek, kutatók, szállásadók, vendéglátók, önkormányzati és desztinációmenedzsment szakemberek keresték a választ arra, hogyan változik a turizmus Magyarországon, és milyen irányba érdemes fejleszteni a következő években.
Nem véletlen, hogy a roadshow Miskolcról indult. A konferencia szinte minden központi témájára találni működő példát a városban és a Bükk térségében. A természetközeli turizmustól a helyi termékeken át egészen a nemzetközileg is díjazott fenntartható élményprogramokig számos olyan kezdeményezés működik itt, amelyet ma már országos jó gyakorlatként emlegetnek.
Az elmúlt évek eredményei egy tudatosan felépített stratégia állomásai. Az Ehető erdő projekt idén a Green Destinations Story Awards világversenyén elnyerte a világ legjobb fenntartható turisztikai kezdeményezésének járó elismerést, Miskolc pedig célul tűzte ki, hogy a fenntartható turizmus hazai zászlóshajójává váljon. Az eddigi szakmai eredmények alapján ehhez ma már az ország élmezőnyébe tartozik.
A rendezvényt Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere, Dóczi Melinda, a Visit Hungary marketing divízióvezetője és Borda Krisztina, a Hotel Palota Lillafüred ügyvezetője nyitotta meg.
Köszöntőjében Tóth-Szántai József hangsúlyozta, hogy a fenntartható turizmus csak akkor lehet sikeres, ha közösségi ügyként tekintünk rá. A városoknak, a vállalkozásoknak, a civil szervezeteknek és a helyi közösségeknek közösen kell kijelölniük a fejlődés irányát, mert hosszú távon csak az együttműködés hozhat eredményt.
A klímaváltozás új turisztikai térképet rajzol
A konferencia egyik legfontosabb előadását Sütő Attila, a HungaroMet Nonprofit Zrt. vezető tervezője tartotta, aki bemutatta, milyen változások várhatók Magyarország éghajlatában, és ezek hogyan alakítják át a turizmust.
A hőhullámos napok számának emelkedése, a villámárvizek gyakoribbá válása, a vízbázisok sérülékenysége és a szélsőséges időjárási események egyre komolyabb alkalmazkodást követelnek a turisztikai ágazattól. Az infrastruktúra fejlesztésétől a biztosításokon át egészen a programkínálatig számos területen új szemléletre lesz szükség.
A változások ugyanakkor új lehetőségeket is teremtenek. Az előadás rámutatott arra, hogy a hűvösebb, hegyvidéki térségek felértékelődhetnek a nyári időszakban. A nemzetközi turizmusban egyre többet emlegetett coolcation trend azoknak a desztinációknak kedvez, amelyek nyáron is kellemes klímát, erdei környezetet és aktív kikapcsolódási lehetőségeket kínálnak. A Bükk ebből a szempontból Magyarország egyik legerősebb adottságokkal rendelkező térsége.
A fenntarthatóság akkor működik, ha jobb élményt ad
Dr. Benkő Béla, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem oktatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntartható turizmus nem korlátozásokról szól. A cél nem az utazások visszafogása, hanem olyan szolgáltatások kialakítása, amelyek egyszerre csökkentik a környezet terhelését és magasabb minőségű élményt nyújtanak.
A konferencián számos gyakorlati példa hangzott el. Egyes szállodák helyi termelőktől szerzik be alapanyagaikat, máshol jutalmazzák azokat a vendégeket, akik nem kérnek napi takarítást vagy törölközőcserét. Több szolgáltató kerékpározásra, kisvasútra vagy közösségi közlekedésre ösztönzi vendégeit, mert ezek önmagukban is élménnyé teszik az utazást.
Az előadók egyetértettek abban, hogy a vendégek nem szabályokat szeretnének követni, hanem emlékezetes élményeket keresnek. Ha a fenntartható megoldások ezt erősítik, természetes részévé válnak az utazásnak.
A jövő turistája hiteles történeteket keres
Dr. Váradi Zsuzsanna, a Visit Hungary kiemelt vezető szakértője előadásában bemutatta azokat a nemzetközi trendeket, amelyek már ma is alakítják az utazási döntéseket.
A turisták egyre nagyobb része keresi a helyi történeteket, a természetközeli programokat, a kézműves termékeket, a családi vállalkozásokat és az autentikus élményeket. A csend, a digitális kikapcsolódás, a lassabb utazási forma és a helyi közösségekkel való találkozás sokak számára ugyanolyan fontos lett, mint maga a látnivaló.
A kutatások ugyanakkor azt is mutatják, hogy a fenntarthatóság önmagában ritkán dönt egy úti cél mellett. Az utazók elsősorban élményeket keresnek. A siker kulcsa ezért az, hogy a felelős működés magasabb minőségű szolgáltatással párosuljon.
Egy szálloda ma már a térség fejlesztője is lehet
A délelőtti kerekasztal-beszélgetésen Borda Krisztina, Handó János, Litkai Gergely és Jakubinyi László arról beszélgetett, hogyan válhat egy turisztikai vállalkozás saját térségének aktív formálójává.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a siker ma már nem kizárólag a szobák számán vagy a vendégéjszakákon múlik. Helyi beszállítók, civil szervezetek, közösségi programok és térségi együttműködések alakítják ki azt az értéket, amely miatt a vendég visszatér.
Különösen nagy érdeklődés övezte a Baráthegyi Majorság példáját, ahol fogyatékossággal élő emberek aktív közreműködésével működik a gazdaság és a turisztikai programkínálat. A társadalmi felelősségvállalás itt nem külön projekt, hanem a mindennapi működés része.
A helyi termék versenyelőny lett
A délutáni program a helyi termékek szerepét járta körül. Galambos-Parti Regina moderálásával Poisson-Angeli Barbara (ügyvezető, Tati farm to Table), Balogh Barbara (tulajdonos, ügyvezető, Nomád Hotel, Noszvaj), Makai Gergely (birtokigazgató, Tokaj Hétszőlő) Zsolnay Gergely (kreatív séf, Hotel Palota Lillafüred) osztotta meg tapasztalatait.
A résztvevők szerint egy helyi bor, egy kézműves sajt vagy egy szezonális alapanyagokra épülő menüsor ma már egy desztináció arculatának része. A vendégek egyre nagyobb arányban keresik azokat az élményeket, amelyek valóban az adott tájhoz kötődnek, miközben vásárlásaikkal a helyi gazdaságot is erősítik.
Egy miskolci ötletből világszintű jó gyakorlat lett
A délután egyik leginspirálóbb előadását Bózsó Gyula tartotta, aki bemutatta az Ehető erdő és az Erdei Gasztroexpressz fejlődését.
A kezdeményezés arra épül, hogy a Bükk erdei nem csupán kirándulóhelyek, hanem élő tudástárak is. Az ehető növények megismerése, a helyi gasztronómia, a természetismeret és az erdei kisvasút együtt olyan turisztikai élményt alkotnak, amely nemzetközi szinten is figyelmet keltett.
A Green Destinations Story Awards világelső díja azt bizonyítja, hogy egy helyi ötletből is születhet olyan turisztikai termék, amelyre a világ szakmai közössége is felfigyel.
Miskolc új turisztikai arculata a Bükkre épül
A szakmai napot Fekete-Angyal Enikő, a Visit Miskolc ügyvezetőjének előadása zárta, amely bemutatta a „Miskolc, a Bükk városa” márkastratégia felépítését.
A város turizmusfejlesztése ma már következetesen a Bükk természeti értékeire, az aktív kikapcsolódásra, a helyi élményekre és a fenntartható szemléletre épül. Az Ehető erdő, az Erdei Gasztroexpressz, a Miskolc Titkai élményprogramok vagy a helyi közösségekkel közösen megvalósított fejlesztések ugyanannak a hosszú távú stratégiának a részei.
A konferencia végére egyértelművé vált, hogy a fenntarthatóság ma már nem külön projekt a turizmusban, hanem a versenyképes desztinációk működésének alapja. Miskolc ezt az utat választotta, és célja, hogy a fenntartható turizmus hazai zászlóshajójává váljon.
Aki szeretné saját szemével is megtapasztalni ezt a szemléletet, annak érdemes több napra felkeresnie Miskolcot és a Bükköt. Erdei kisvasút, túraútvonalak, különleges gasztronómiai programok, helyi ízek, történetek és egy folyamatosan megújuló fürdőváros várja azokat, akik a látnivalók mellett valódi élményeket is keresnek.
