Fotó:Wizzair
A Wizz Air brit leányvállalata, a Wizz Air UK 2026. január 23-án engedélykérelmet nyújtott be az Egyesült Államok Közlekedési Minisztériumához (US DOT), hogy az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok között távolsági járatokat üzemeltethessen. A beadványt a légitársaság jogi képviselőjeként eljáró Holland & Knight adta be. A kérelem nemcsak menetrend szerinti, hanem charter jellegű üzemeltetésre is jogot kér. (forrás: a benyújtott engedélykérelem összefoglalója)
A lépés önmagában még nem jelenti azt, hogy a Wizz Air hamarosan transzatlanti járatokat indít: nincs bejelentett útvonal, nincs menetrend, és nincs jóváhagyás sem. A kérelmet most a hatósági eljárás követi, ami – a szokásos vizsgálatokkal és észrevételezési szakaszokkal – hónapokig is eltarthat.
Miért fontos a „Nyílt Égbolt” hivatkozás?
A kérelem egyik központi eleme, hogy a Wizz Air UK a 2020-as USA–UK „Open Skies” (Nyílt Égbolt) megállapodásra hivatkozik. Ez a keretmegállapodás arra szolgál, hogy a két ország légitársaságai rugalmasabban indíthassanak járatokat egymás piacára, és ne kelljen minden egyes útvonalhoz külön, újabb engedélyezési köröket végigfutni.
A Wizz Air UK értelmezése szerint a „teljes jogkörű” jogosultság megszerzése később gyorsabb mozgásteret adhat: ha ma megszületik a keretengedély, akkor a jövőben könnyebb lehet új járatokat nyitni, akár menetrend szerint is.
A benyújtott anyag alapján a cég első körben charter szolgáltatásokkal indulna. Ez óvatosabb belépési mód: a charter piacon jellemzően célzottabb keresletre lehet kapacitást szervezni, kisebb a menetrendhez kötött kockázat, és a működés „tesztelése” is egyszerűbb.
A beadvány ugyanakkor nem szűkíti le a játékteret pusztán charterre. Épp ellenkezőleg: a Wizz Air UK már most úgy kéri a jogosultságot, hogy később – ha üzletileg és hatóságilag is zöld utat kap – menetrend szerinti járatok indítására is alkalmas legyen a jogi keret, újabb engedélykör nélkül.
Az A321XLR az a gép, amivel ez egyáltalán felmerülhet
A transzatlanti fapados működés sokáig azért maradt inkább kísérlet, mint stabil üzlet, mert a hagyományos fapados flották gépei nem erre a távolságra készültek. A Wizz Air UK esetében azonban a hír mögött ott van a típusváltás lehetősége: a flottában a beszámoló szerint Airbus A321neo gépek repülnek, és ezek között A321XLR – hosszabb hatótávolságú – változatok is szerepelnek. A kérelem szempontjából ez kulcskérdés: az XLR az a kategória, amely elvileg alkalmassá tehet egy keskenytörzsű gépet arra, hogy az Atlanti-óceánon is gazdaságosan dolgozzon.
A beszámolók szerint a Wizz Air UK flottájában 21 A321neo van, ebből 3 A321XLR, és a közeljövőben további XLR-ek érkezését várják. Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy ezekkel holnaptól Amerikába repülnek – de azt igen, hogy a vállalatnál már létezik olyan eszköz, amely nélkül az egész terv eleve irreális lenne.
A mostani kérelem hangsúlyozottan a Wizz Air UK-ra vonatkozik, nem a Wizz Air Hungary-ra vagy a magyar központú anyacégre. Ennek praktikus oka lehet, hogy a transzatlanti engedélyezésnél a cég így közvetlenül a UK–USA jogi keretrendszerre támaszkodhat, és a hatósági folyamatot is ebben a logikában futtatja.