A Balaton-felvidék egyik legszebb panorámáját kínáló, 239 méter magasan jó hétszázhatvan éve őrködő szigligeti vár dobogós harmadik helyezést ért el
Az év turisztikai attrakciója gálán, minőségi díj kategóriában három esztendeje. Úgyhogy érdemes elugrani ide, a teljeskörűen felújított egykori erődítménybe egy délelőttre akár most is.
Ugyanis aki a télbe forduló időszakban látogat el ide, az is nagyszerűen fogja érezni magát. Nemcsak a látogatóbarát fogadó helyiség teszi kellemessé a vizitet (meleg pelenkázó várja a csöppségeket), hanem a terület bebarangolása, a felfedezés izgalma is.
A pannonhalmi bencések építette, majd IV. Béla idején királyi birtokká váló várban a kor hangulatát megidéző falépcsők, apró makettfigurák, a középkori várak életébe a főzéstől a hadászatig bekukkantást engedő belső kiállítóterek csábítanak kalandozásra családokat és baráti társaságokat.
Láthatunk fegyverkiállítást, rekonstruált szabad kéményes konyhát a korabeli ételkészítés eszközeivel, olvashatunk az akkoriban használt alapanyagokról, ételekről.
Rácsodálkozunk arra, hogy Zrínyi 1566-os szigetvári kirohanása és a somogyi végvárrendszer összeomlása után igény jelent meg egy balatoni hadiflotta felállítására, hiszen a Magyar Királyság tényleges határa akkoriban, a kisjégkorszak idején a 2-3 m-rel magasabb vízállású Balaton lett.
Ekkor Szigliget, Tihany, Fonyód szigetekként emelkedtek ki , amiket bőszen támadt – sikertelenül – hajónaszádokkal a török a déli partról.
A vár a történelem viharaiból megerősödve kerülhetett ugyan ki, de a természet megelégelte a vár állandó dacolását a végzettel szemben, és villámcsapás okozta tűzvész emésztette fel évtizedek hősi harcainak helyszínét.
A természet pusztítását a várrobbantgató I. Lipót tette teljessé öt esztendő eltelte után. De nem lehet lehet egy dicső korszakot egyszerűen csak elhamvasztani. Mint a főnix, úgy kelt életre a vár a teljes rekonstrukció alatt hirdetve azt, amit évszázadok vérrel írt történelme bizonyít: a magyart nem lehet egyszerűen letaposni. A magyar küzd, a magyar bízik (“Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!”), és ennek meg kell, hogy legyen az eredménye.
Irány Szigliget!
Szöveg és fotó: Bodrog Beáta
